Használd a technikát! Most szombaton.

Ezen a héten szombaton, 2017. október 7-én találkozunk a következő múzsaesten!

muzsaest1007a

Előadás és gyakorlat két órában.
Mai témánk: HASZNÁLD A TECHNIKÁT!

Most kifejezetten a már eddig tanult technikákat ismételjük át. Kevesebb lesz a szöveg, több a gyakorlat. Ha korábban esetleg nem voltál, gyere nyugodtan, megtanulod őket most.
Kérlek jelezd a részvételi szándékod a facebook eseménynél vagy akár emailen. A létszám korlátozott, max. 10-12 fő, ezért, ha jössz, mindenképp jelezd, hogy beférj!

Menet közben választ kapsz ezekre a kérdésekre is:
Mikor melyik technikát érdemes használni a tanultak közül?
Hogyan használjuk az egyes gyakorlatokat?
Honnan tudom, ha nem csinálom jól?
Honnan tudom, hogy jól csinálom?
Hogyan találjak időt a gyakorlatok elvégzésére?
Mire jók ezek a gyakorlatok, milyen eredményt hoznak?
Mikor látom az eredményét?

Továbbra is önismereti fókusszal nézünk rá a témára és most erősen a gyakorlat lesz a középpontban.
tojgli-sor
Időpont: 2017. október 7. szombat 15-17h
Helyszín: Asram Jógastúdió, Narancs terem
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. (a Jászai Mari térnél)
I.em/2., kapucsengő: 30

Részvételi díj: 800,- Ft/fő terembérhozzájárulás
Egyéni konzultációra is van lehetőséged. Ezügyben keress meg időpontegyeztetésre az alábbi mailcímen.

Várlak szeretettel: Tara
hivatasosmuzsa@gmail.com
www.egyensulyban.com

Reklámok

Itthon

home
Nem csak azért nem akarunk meghalni, mert félünk a haláltól, az önmagunknak gondolt énünk elmúlásától.

Valójában olyan nagyon szeretjük ezt a bolygót, hogy végtelenül sajnáljuk itthagyni és minden perc ittlét kincset ér a számunkra. Az egész, úgy ahogy van.
Az emberi lét korlátoltságával, félelmeivel együtt. A testben létezés fájdalmaival és örömeivel együtt. Az emberi butasággal, gőggel, harcokkal együtt. A természet csodáival és lenyűgöző nyersességével együtt. Mindent szeretünk. Az utolsó porszemet az utcákon és a fejünk felett áthaladó felhőket. A nyomort és a gazdagságot, a félelmet és a szeretetet. Szeretünk itt lenni. Akkor is, amikor elegünk van belőle és elvágyódunk. Akkor is, amikor úgy tűnik minden fáj és nehéz.

Amikor ténylegesen elindulunk Hazafelé, akkor látjuk meg, hogy mennyire szerettük minden egyes lélegzetvételünket ezen a csodás bolygón – ami nem csak önmagunk kiteljesedését biztosítja a számunkra, de bőségesen ellát minket korábban nem is várt szépséggel, erővel, csodákkal.

Meglátjuk a mindenben ott rejlő végtelen szeretetet. Rálátunk a teljes színpadra, ami olyan gyönyörűen lett összeállítva a számunkra – általunk.
Ezáltal észrevesszük újra önmagunk csodáját is, megérezve saját végtelenségünket. Látjuk, hogy elmúlni nem tudunk, mert Létezünk. És a teljességből szeretünk ide újra és újra visszalátogatni, erre a bolygóra. Mert itt “nőttünk fel”, itt tudjuk a szeretetet nagyon különleges formájában megélni, ezer- és ezerféle módon kifejeződve. Annyira szeretünk itt lenni, hogy elhoztuk ide az Otthont is. Mert ennyi szabadság és szépség olyan erősen emlékeztetett bennünket az Otthonunkra, hogy idekívántuk azt, Lét-re hoztuk.
És a kívánságunk teljesült. Felébredtünk. Hazaértünk. Itthon vagyunk.

Tara
2017.09.10.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

2017. ősz: Csúzliból vágtába

horseMár mindjárt, már mindjárt vége az augusztusnak és vele együtt a csúzli visszahúzó, visszatartó, feszültséget keltő érzésének. Szeptember még egy kicsit átmenet lesz, de már indulunk előre. Azonban októbertől a csúzli kilő bennünket és akkor aztán uccuneki lesz! 🙂

Még most van egy picinyke idő szeptemberben összeszedni magunkat és megtenni az előkészületeket mindarra, amit szeretnénk megvalósulni látni az életünkben. Teli pohárba nem tölthetünk, úgyhogy most tedd még le a félelmeket, visszahúzó gondolatrendszereket, hogy az új beáramolhasson a helyére. Az legyen az alapgondolat, hogy az Univerzum/a Mindenható/az Élet jóindulatú. És minden ami történik, értünk történik.
Az egész év arról szól, hogy tegyük azt, amit tenni szeretnénk. Egész eddig ezt finomítottuk, formáltuk, elkezdtük, újraterveztük, csináltuk. Közben átalakultunk, megújultunk. Most pedig itt állunk a küszöbén annak, hogy végre összeálljanak a dolgok.

Tehát szeptemberben gatya felköt, lóra ráül, októberben pedig vágta indul.
Nincs mitől félni, vártuk már ezt az időszakot nagyon.
Addig is barátkozzatok a lovakkal! 🙂

Tara
2017. augusztus 31.

Ha segítségre, támogatásra van szükséged, hogy felkészülten érkezz a vágtába, továbbra is itt vagyok, segítek. Egyeztessünk időpontot! Várlak szeretettel!

hivatasosmuzsa@gmail.com
http://www.egyensulyban.com

 

Augusztus 21-22. Befogadónap

Az elmúlt két hétben betekinthettünk a jövőnkbe egy-egy pillanatra, illetve megláthattuk, hogy mennyire kéne ellazuljunk ahhoz, hogy ez a jövő megérkezhessen hozzánk. Ez a jövő pedig most megérkezett, elindult befelé.eclipse
Augusztus 21.
Ma van a befogadónap. Most kell beletáguljunk az életbe. Engedj mindent itt lenni, bármi is legyen az. Lelki vagy fizikai fájdalom, ellazultság vagy öröm. Ha fájsz, add meg magad a fájdalomnak, sírj, zokogd ki, ezzel segíted magad felszabadulni. Ha befelé fordulónak érzed magad, maradj önmagaddal, keresd a csendet. Legyél gyengéd magadhoz. Most aztán végképp nincs itt az önostorozás ideje. Minden rendben van! Ez egy átmenet és most lépünk át a küszöbön éppen.

Ma van itt az ideje, hogy kinyíljunk az újra, aktívan befogadjuk azt. Ne a régi kerékvágásba akarj visszatérni, most lehet új vágányt választani, kialakítani, illetve teljesen magunk mögött hagyni a korábbi bevésődéseket és egy sokkal símább talajon haladni tovább. Most ömlik be az univerzum az életünkbe.
Elég egy szándék, egy döntés. Csak mondd azt: “az újat választom”. Gyere velem, lépjünk át együtt az új valóságba!

Ha a korábbi időszakban dolgoztál azon, hogy kipucold magadból a régi fájdalmakat, félelmeket, akkor most bőven van benned tér, hogy befogadd az univerzum hatalmas valóságát, a lehetségességek végtelenségét. Most indul az új élet. Ma van a befogadónap.

Augusztus 22.
Indul az ÚJ beépülése, az új erők emésztése. Aztán ősztől érkeznek az ÚJ feladatok, végre járhatjuk az új utat, amit eddig előkészítettünk.
Izgalmas idők ezek. Nincs mitől félj. Engedd a régit most már, ne ragaszkodj ahhoz, ami menni akar. Egy sokkal izgalmasabb, életerővel feltöltött élet akar beáramlani most. Engedd. Add meg magad jónak.

Én magam olyan nagy tágulást érzek, hogy az érkező szeretet és új tér szinte szétvet, ugyanakkor ez együtt jár egy erős bizalommal, mert látom mekkora szabadság tart felénk. Ez egyszerre elborító, elárasztó, sírhatnékom és nevethetnékem is van egyszerre az érkező energiatöbblettől. Arra vágyom, hogy kitárhassam a karjaimat és a szívemet szélesre, hogy minél többet be tudjak egyszerre fogadni ebből a csodás végtelenségből.

Ezzel az erővel fogunk dolgozni az év további részében, ez lesz segítségünkre, ez lesz az alapja minden egyes lépésünknek, amit megteszünk. Csodálatos! Hálás vagyok, hogy itt és most élek és megélhetem ezt a küszöbátlépést is.

Tara
2017.08.21.
http://www.egyensulyban.com

Ma ez a dal segít nekem a befogadásban:

 

Álomfejtéseink

dreamingSokszor kérdezik tőlem, hogy mit jelentenek az álmaink. Mennyire valós az ott kapott információ, ha esetleg nagyon intenzív maga az álom vagy sok részletre emlékezünk – ami nem napi szintű jelenség.

Természetesen az álomfejtés mindig is érdekelte az embereket, hiszen már régen is izgatott minket, hogy mi van az ébrenléten túl, mi van az életen túl, a “kishalálban“, ahogy az alvást nevezték. Titokzatosnak, misztikusnak élték meg ezeket a kapott képeket, hiszen ezek hatással tudnak lenni az érzelmeinkre és így a hangulatunkra, reakcióinkra ébredés után. Vajon mennyi ezekből a valóság? Milliónyi álomfejtő könyv és kutatás létezik ma is.

Ahogyan én látom, leginkább mi magunk tudjuk megfejteni a saját álmainkat, hiszen a szimbólumok, amiket látunk, számunkra hordoznak jelentést. A mi saját képi világunkból merítődnek, ahogy az elme igyekszik képpé formálni, értelmezni azt a nagy mennyiségű információt, amit a korlátlanságban megéltünk az álom megváltozott tudatállapotában.

Nemrég volt egy újabb, nagyobb jelentőségű álmom, amiről eszembe jutottak korábbi erős álomszimbólumok és mintázatok. Azért osztom meg ezeket most veletek, mert ezekből a példákból kiindulva ihletet, ötletet kaphattok arra, hogy a saját álmaitokat jobban megértsétek, az egyéni szimbólumaitokat jobban felismerjétek.

A minap álmomban fényképet készítettem és sok év óta, most először sikerült éles képet csináljak, minden gond nélkül. Ezen még álmomban is meglepődtem. Mert annyira intenzív volt a meglepetés élménye, hogy egy pillanatra tudatossá váltam és emlékeztem, hogy bizony a fényképkészítéssel mindig gondjaim voltak az álmaim alatt (a való életben ez sosem volt probléma). Álomállapotban általában a kamerával adódtak nehézségeim. Például lenyomtam a gombot és mégsem készült fotó, vagy lecsúsztam a pillanatról, az elkészült kép törlődött. Legtöbbször azonban az élességbeállítással voltak gondjaim. Még ha sikerült is fotózni, a képek sosem voltak élesek. Leginkább már készítés közben hiába próbálgattam a zoomot állítani, sehogy sem volt jó. Most először azonban minden pöpecül sikerült. Igazán örömteli élmény volt ez ébredés után.

Számomra ez jó visszajelzés volt arra, hogy az életemben egy olyan ponton vagyok, ahol végre megtaláltam a saját fókuszomat, a saját irányomat, ami erőt ad és egy újfajta magabiztosságot teremt, új alapokon.

Az álmaink legtöbbször csupán feldolgozásai a minket ért eseményeknek, a hozzánk befutott sok-sok információnak, amit az elme próbál feldolgozni. Alvás közben töltődünk fel, kapcsolódik a lelkünk a felsőbb énünkhöz, piheni ki a fizikai lét fáradalmait és gyűjt be további infókat, amik segítségünkre vannak. Mivel az elménk ilyenkor a feldolgozással vagy teljes pihenéssel van elfoglalva, mi magunk nyitottak vagyunk arra, hogy kikalandozzunk ebből a fizikai létből, megtapasztaljunk más valóságokat, dimenziókat, illetve más síkokon tanuljunk, bővítsük ismereteinket. Ezekre az álmokra azonban a legtöbb esetben egyáltalán nem emlékszünk, mert olyan mély szinteken zajlanak. Maximum néhány képfoszlány, halvány emlékkép szűrődik át az elmén keresztül, miközben visszatérünk a fizikai test fókuszába. A visszatérő álmokra azonban általában jobban emlékezünk és remek útjelzők tudnak lenni, ha olvasunk bennük.

Az évek során megtanultam értelmezni a saját szimbólumrendszeremet és a visszatérő álmok mindig szépen jelezték, hogy éppen hogyan állok a saját fizikai létezésemmel, milyen félelmek, blokkok állják utamat, illetve ha változás előtt/alatt álltam éppen.

Gyerekkoromban sokszor álmodtam azt, hogy nem tudok lépcsőn felfelé haladni. Ez annyira frusztráló volt álmomban, hogy ébredés után is áthatotta a hangulataimat. Általában nem volt elég erős a combizmom, hiába erőlködtem, nem bírtam feltolni magam a következő lépcsőfokra. Sokszor volt az is, hogy ráléptem ugyan a lépcsőre, de ahogy ráhelyeztem a súlyom, a lépcső elolvadt és én belesüllyedtem, néha benne is ragadtam. Később aztán már könnyedén szaladtam felfelé a lépcsőkön.

Ez azt mutatta nekem, hogy mennyire kevés önbizalommal rendelkeztem akkoriban, nem tudtam megállni a saját lábamon, nem éreztem biztos talajt alattam, illetve nem tudtam kiállni önmagamért. Idővel aztán ez sokat változott az önismereti útnak köszönhetően.

Emlékszem sok víz-jellegű álomra is, amikor hatalmas cunami vízfalak magasodtak fölém, jelezve ezzel, hogy mekkora érzelmi hullámok mozognak bennem éppen. Ezeknek a hullámoknak az elcsitítása, egy döntéssel való megszüntetésük mutatta számomra, hogy mennyire tudom kezelni, megzabolázni az érzelmeimet. És persze ott voltak a különféle repülős álmok, amikor a szabadságom sokféle fokozatát éltem meg, néha még álomban is tanítva – az eszköz nélküli repülésre oktatva másokat.

A leggyakrabban visszatérő álmom azonban az autóvezetés szimbólumával érkezett.

Sok évig vezettem úgy autót, hogy nem működött a fék, nem működött a kormány. A fék hiánya miatt sok balesetet éltem meg, ütköztem bele másik autókba, hajtottam bele az óceánba vagy szimplán sodródtam félelemmel telve és teljes tehetetlenségben. Néha volt félig-meddig fékem, máskor a kormányzás működött hellyel-közzel jobban. Idővel már elkerültem a baleseteket azzal, hogy képessé váltam a kormányt kezelni, de fékem továbbra sem volt. Aztán hirtelen jött a váltás itt is. Meglepően nagy kvantum-ugrással. Egyszer nem csak azt éreztem, hogy nyugodtan vezetek és ura voltam a járműnek, amin minden működött, de már nem is autót, hanem egy buszt vezettem. Elszabadult busz volt, rajta jópár emberrel és én felléptem, bevállaltam a vezetést és megmentettem őket a balesettől. A helyszínről tovább vezetve észrevettem, hogy a busz mögé becsatolódott egy utánfutó, amin még több ember ült, mint a buszon. Ezen akkor nagyon meglepődtem. Annyira, hogy ekkor is tudatossá váltam álmodás közben.

Főleg ezek az autóvezetős álmok mutatták meg számomra, hogy épp mennyire vagyok képes kezelni az életemet, milyen üzemmódban járom az utam. Pánik, kapkodás, félelem, tehetetlenség? Vagy magabiztosság, felelősségvállalás? Emlékszem, amikor megláttam azt a sok embert, aki hozzám csatlakozott akkor, mennyire jólesett a megerősítés, hogy immár képes vagyok nem csak magamat, de másokat is eljuttatni a megfelelő helyre.

A saját álmaim számomra mindig is sokatmondóak voltak. Mindig színesek, tartalmasak, izgalmasak. Ha író lettem volna, csak az álmaimból merített történetek leírásával sok könyvet megtöltöttem volna. Számomra az álmok világa volt az első kapu, amin át jobban kapcsolódni tudtam a fizikain túli léthez. Mondhatom azt is, hogy az álmokon keresztül kezdett formálódni az intuícióm és összehangolódási képességem, amit ma már napi szinten használok a saját életemben és a múzsamunkámban is. Mindig is nagy kíváncsisággal fordultam az álmaim felé, mert imádom a történeteket, amiket kapok alvás alatt. Egy darabig álomnaplót vezettem, amit ajánlok mindazoknak, akik hasonló érdeklődéssel fordulnak a saját álmaik felé. Hasznos a saját szimbólumrendszerünk feltérképezésében. Aztán egyszercsak ebből az álomból is felébredünk…

Szép álmokat!
Tara

2017.08.14.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Augusztus: Rakéta indul

Nem szokásom saját energia-előrejelzéseket írni, de az utóbbi két hónapban olyan intenzíven érzékelhetőek ezek a változások, hullámzások a számomra, hogy úgy döntöttem szavakba foglalom Nektek. Nézzük mit akar mondani az augusztus.

Augusztusban begyújtanak a popsink alá. És nem az időjárási hőhullámról beszélek. 🙂

rocket
Június közepétől és végig júliusban sok lehetőséget kaptunk a gyógyulásra, az önmagunkhoz való felzárkózásra, halogatásaink befejezésére. Ahogy indul be az augusztus, most már egyre inkább átfordulunk felzárkózásból dinamikus cselekvésbe. Szóval aki eddig lassúra fogta, most kapaszkodjon meg, mert beindul az energetikai lendület.

Azért, mert érezzük a tempót, ami tol minket előre, nem kell átcsapni kapkodásba. Sőt! Most kell igazán odafigyelni a részletekre, hogy inkább meglovagoljuk az érkező lendületes energiákat és ne pedig pánikolva rohangásszunk szerteszét.

Fókuszáljuk a figyelmünket az orrunk előtt lévő tennivalóra és cselekedjünk. A halogatás ideje lejárt. Kész, vége. Nem halogathatod tovább a halogatást sem. Aki nem dolgozta át magán az eddig időszakban az aktuális érzelmi feszültségein, az kap némi rásegítést a most érkező extra erőktől. Segít, ha nem állsz ellen, hanem végre szembenézel azzal, ami van. Minden ellenállás neked fog jobban fájni, fizikai szinten is. Add meg magad a változásnak, az újnak.
Aki a megelőző hónapokban felkészült, annak a változás természetes következő lépésként fog megjelenni. A halogatóknak viszont tartogathat hirtelen meglepetéseket az élet. A változás sokszor félelmetesebbnek tűnik (főleg, ha hirtelen jön), de valójában sokkal fájdalmasabb az, ha ellenállsz. És nem is tartható fent sokáig a fal tolása. Jó irányba indít minket ez az augusztusi rakéta, csak nagyobb erőkkel, mint azt megszoktuk.

Ennek az egyre erősödő lendületnek pozitív hatása az is, hogy sokkal hamarabb juthatunk el a célig. Támogatva vannak a törekvéseink, ha hajlandóak vagyunk MOST tenni érte. Most kell megírni azokat a leveleket, most kell elindítani az üzletet, most kell letisztázni a konfliktusokat, most kell döntéseket hozni.

Hónap közepétől fordítsunk extra figyelmet a tiszta kommunikációra és gyakoroljunk türelmet magunk és mások felé is. Ettől a felpörgetett lendülettől elkaphat a hév és nehéz leállni, fékezni, ha épp arra van szükség, mint cselekvés.

Tara
2017.08.02.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Ha szükséged van segítségre az életed eseményeinek megértéséhez, feldolgozásához, a továbblépéshez, keress meg! Nem kell egyedül járd az utat.
Időpontot itt tudunk egyeztetni: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel!

A tisztulás fokozódik – Árnyékfájdalmaink

Kedves Múzsaközösség!
További infók a jelenlegi tisztulási/gyógyulási/megújulási időszakra:

árnyék

Amikor felrázódnak bennünk régi félelmek, fájdalmak, akkor a jelenbeli megélésük épp olyan fájdalmas lehet, mint amikor először tapasztaltuk meg (ezért is igyekeztük elnyomni magunkban, önvédelemből). A mostani időszak bizony felráz bennünk sok ilyen eltemetett érzelmet. Ne félj belemenni, átélni. Azért jön elő, hogy tovább mehessen és megszabadulhassunk, megkönnyebbülhessünk.

Egy-egy ilyen felfokozott állapot után – még ha sikerült is valamelyest megnyugodnunk – a korábbi feszültség visszhangjait még hallhatjuk magunkban. Tudd, hogy ez már az elengedés része. Bár még úgy tűnhet, hogy a fájdalom továbbra is velünk van, hogy talán nem sikerült elengedni az újra átéléssel, ez nem így van. Ez már csak az utórezgés, a fájdalom árnyékának távozási módja.

Egy hasonlattal élve:
Amikor létrejön egy pattanás a testünk egy érzékeny pontján, akkor sokáig még nem nyomható ki. Csak növekszik belül, nő a feszültség, de nem férünk még hozzá.
ez az, amikor még le van nyomva bennünk az érzelem)
Aztán eljön az idő, amikor tényleges pattanás formájában megjelenik ez a feszültség és ekkor már kezelhető. (ez az, amikor most újra felrázódik bennünk)
Amikor kinyomjuk (újra átéljük), akkor az fájdalmas, de ugyanakkor megkönnyebbülést is ad. Ám a sebhelye még napokig érzékeny lehet és fájhat. (ez az árnyék-fájdalom)
Ekkor már túl vagyunk a nehezén, de a gyógyulásra is időt kell hagyni. A felszakított seb fájdalma már nem ugyanaz a fájdalom, mint ami korábban le volt nyomva. Ez a gyógyulás következő lépése.

A mostani időszakban ez a folyamat van felerősítve, megtámogatva a számunkra. Érzem én is a saját bőrömön. Az ezzel az időszakkal kapcsolatos fizikai tünetekről, illetve hozzáállásunk segítéséről korábbi két bejegyzésemben találsz részleteket.

Érzelmi hozzáállás: facebook bejegyzés
Fizikai tünetek: blog bejegyzés

Kitartás és lélegezzetek mélyeket! 🙂 Tara
2017.07.29.

Amennyiben segítségre van szükséged a saját folyamataid megélésével, keress meg!
Időpontot itt tudunk egyeztetni: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel! Tara