Kis történet, nagy analógiával

 

Adott egy társadalom. Közösségben élnek. Úgy táplálják magukat, hogy minden nap több órát töltenek egy közös fürdőben, ahová ők maguk viszik a vizet. A társadalom, mint egy nagy város, egy óriási tiszta vízfelület közepén helyezkedik el és apró tavakból vödörrel szállítják az egyes emberek a vizet a közös fürdőbe. Ez másként nem megoldható, csak így működik. A vödrökbe csak kézzel vagy kisebb eszközzel lehet belemerni a vizet a tavacskákból. Amennyiben a vödröt merítik a tóba, a belekerült víz azonnal kifolyik a vödörből, vissza a tóba. A lényeg a személyes megtöltés. Amikor egy ember kézzel, saját munkáját beleadva tölti meg a vödröt, kapcsolatba lép a vízzel és a saját érzelmei átalakítják azt és a már átalakult víz kerül bele a vödörbe és ezt viszi, önti bele a nagy közösbe.

Így attól függően, hogy milyen érzelmek mozognak egy adott emberben, olyan minőségű vizet visz magával a közös fürdőbe. Vannak olyanok, akik szinte alig változtatnak a hozott víz tisztaságán, mert érzelmeikben tiszták, átláthatóak. Mások vize úgy megváltozik, hogy mocsaras, koszos, tésztasűrűségű az az anyag, amivé átalakul.

A közös fürdőben mindenki részt vesz, és a behordott víz minősége adja naponta az életerőt az általános életben maradáshoz. Azonban a víz nem keveredik teljesen össze. A tisztább vizet szállító egyének körül egy kicsit mindig tisztább a környezet, a koszosabbat szállítók körül mindig sűrűbb, piszkosabb a környezet. Ha fürdés közben egymás mellé kerül egy tisztább és egy koszosabb egyén, akkor a kettejük érzelmi vizének minősége interakcióba lép egymással és hatnak egymásra. A tömegben így a tisztább környezetűek is félig önkívületi állapotba tudnak esni, mert hatással van rájuk a környezet vízminősége. És ugyanígy a mocsaras jellegűek egy picit eufórikus állapotba tudnak kerülni a mellettük lévő nagyobb tisztaságú egyén közelében.

Azonban addig, amíg nem tudják a közös fürdő vizét megfelelő tisztaságúan feltölteni, az itt élők be vannak zárva ebbe a világba, nem tudnak visszatérni a nagy vízbe, ami körülveszi és táplálja őket.
A napi rutinnál, amikor az egyének megtöltik a vödreiket, megengedett, hogy egymás segítségére legyenek. A tiszta érzelműek meríthetnek pár adagot a saját vizükből a mocsarasabb emberek vödrébe, így segítve nekik könnyíteni a vödör súlyán, könnyíteni a komor érzelmeken, hogy beindulhasson a belső tisztulása az adott embernek. Ez mindig nagy-nagy szeretettel és odafigyeléssel történik, csak akkora adagokban, amennyit be tud fogadni a másik.

Mindenkiben ott a vágy kisebb-nagyobb mértékben, hogy eggyé váljon a hatalmas és tiszta víztömeggel, ami körbeveszi a várost, és a közös hullámzásban megszűnjenek a korlátok, a határok. Ez a város határainak eltűnését, a város teljes átalakulását is eredményezi, ezért sokan még félnek a tiszta víz hatalmasságától és végtelenségétől.

A saját érzelmeink megtisztításával könnyítünk mindenki félelmein és végül gazdagabbá, termékenyebbé, teljesebbé és kristálytisztává válik a nagy közös élettér és ami végül teljesen hasonlóvá lesz a minket tápláló végtelenséggel, ezáltal képessé válik a vele való eggyéválásra.

Tara
http://www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Steve Rother (nov) – Időlecke

2012. november 15.

 Időlecke

Az első időlecke az Idő Őrzőjétől

 

 

.

Üdvözlet Otthonról

A belső gyermek ébredése

Ez a nap egy új rezgést generált. Mindannyian új módon alkalmazkodtok hozzá, mert olyan lehetőségeitek vannak, amik korábban nem léteztek. Ez lehetőség arra, hogy nézőpontot váltsatok, hogy elmozdítsátok az energiáitokat és más módon nézzetek a dolgokra. Mindannyian gyógyítóknak tűntök egy bizonyos módon és a legtöbbetek segített már másoknak, hogy visszataláljanak a problémáik gyökeréhez. Ez igen egyszerű kedveseink. A legtöbb tapasztalatotok gyermekkorban történik veletek vagy a felnőtté válás folyamán. És nagyon könnyű sebet ejteni az emberi pszichén, amikor fiatalok vagytok, mert akkor ismerkedtek önmagatokkal. Sokatoknak sikerült visszatalálnia az eredeti szándékotokhoz, ami elterelődött ezen időszakok alatt. Miért terelnétek másfelé magatokat? Miért tenné ezt bárki? Bizonyosan nem szándékosan, bár gyakran a tudáshoz kapcsolható. Például megláttok egy nyitott ajtót és a kilincs nagyon hívogatónak tűnik a számotokra. Tehát beléptek az ajtón és ezt mondjátok: “Ez most jó érzés. Továbbmegyek.” Nos, az emberek alkalmazkodóak. Beléptek valami újba és ahelyett, hogy ezt mondanátok: “Fúj, ez nem valami jó érzés.”, alkalmazkodtok és rövidesen ehhez igazítotok hozzá mindent önmagatok körül. Ezt mondjátok: “Jól van, ezt ide tettem át, ezt pedig ide, így kényelmesebbnek érzem.” Amit általában nem vesztek észre, hogy időnként milyen hatalmas mennyiségű energiátokat veszi el az, hogy ezt a játékot játsszátok és ez sok tekintetben bonyolultabbá teszi a dolgokat.

Tehát mi lenne, ha visszatérnétek ahhoz a felfogáshoz, ami gyerekként a sajátotok volt? Mibe kerülne emlékeznetek? Persze az életetek megváltozott és igen sokat fejlődtetek azóta. Nem azt várjuk tőletek, hogy térjetek vissza a gyerekkori énetekhez és úgy tegyetek, mintha még mindig gyerekek lennétek. Most azonban megvan rá lehetőségetek, hogy visszaemlékezzetek, milyen volt a felfogásotok, amikor először léptetek máshová, az első alkalommal, amikor kinyitottatok egy új ajtót és eldöntöttétek, hogy bementek rajta. Hirtelen ott találjátok magatokat, már nagy utat bejárva és sokat fektettetek ebbe az útba, az odáig való eljutásba. Már túl sokat invesztáltatok bele, hogy visszaforduljatok, ezért minden mást ehhez igazítotok hozzá. “Oh, ez nem az, amire számítottam, ezért alkalmazkodom és összehangolom a többi dolgommal.” Nos, ebben egyre jobbak vagytok. Namost, mi lenne, ha visszaemlékeznétek, hogy hová indultatok eredetileg és mi volt az eredeti szándékotok? Ez az egyik kulcs, ami segíteni fog mindannyiótoknak, hogy visszatérjetek ehhez. Ti vagytok a legnagyszerűbb létezők, akik a Földön jártak. Sose kételkedjetek ebben! Megfordulhattok és láthatjátok mögöttetek a generációkat, a saját családotokon belül is. Láthatjátok, hogy a rezgésszint hogyan emelkedett végig az emberiségnél, ahogy fejlődtetek. Igen, ez valóban lélegzetelállító. Túl van a megértéseteken az, ahogy mi mindig megünnepeljük a fejlődéseteket a túloldalon. Izgatottan nézzük, ahogy odáig fejlődtök, ahol már csatornázás nélkül is érzékeltek bennünket és hallotok bennünket a szívetekben. Ez mindannyiótok számára elérkezik, ne kételkedjetek. Pont ez az, amit kértetek és csak egyetlen válasz létezik isten kérésére: legyen úgy. Nagyon egyszerű. Bárhogy döntötök, összehangoljátok a környezetetekkel és egy új módon hozzátok létre.

Most, hogy lefektettem számotokra az alapokat, szeretnélek kicsit jobban bevezetni benneteket abba, amit kvantummechanikának, kvantumfizikának neveztek. A kvantumfizika egyszerűen az atomban (az univerzumotok kisebb darabkájában) zajló belső munka megértése. Az Egyesített Mezőelmélet kimondja, hogy minden dolog, ami az atomon belül működik, éppúgy működik az egész univerzumban is. És a szabályok igazából ugyanazok. Bár mindenki tudja, hogy a közös tudatmező létezik, eddig senki sem tudta még bizonyítani. Ez lett volna Einstein legnagyobb teljesítménye, ha elég sokáig maradt volna, de kicsit korán távozott. Einstein álma volt, hogy bizonyítsa ezt a teóriát, mert a szívében tudta, hogy igaz. Igen, a Relativitáselmélet ebbe az irányba mutatott és mintegy előszobája volt ennek, de nem tudta befejezni a munkáját. Most mások fejezik be helyette és segítséget jelent az a tudás, hogy az emberiség végül képes lesz bizonyítani ezt az Egyesített Mezőelméletet. Mégis ahhoz, hogy ez megtörténhessen, jobban meg kell értsétek az időben való létezéseteket. A legtöbbetek továbbra sem érti mi az a kvantummechanika és hogyan is működik, ezért hadd mutassam be egy egyszerű illusztrációval.

A valóságszűrő

Jelenleg az Őrzőt (Steve Rother) nézitek a színpadon. Láttok virágokat az asztalon, és igen, a teáját is, amit nem akart itt hagyni, ezért át is teszem ide (a váza mögé helyezi, hogy ne látszódjon). Mert látjátok azokat a dolgokat, amiket a világban észleltek, azt hiszitek, hogy az atomok összerendeződnek, hogy ez a látvány tárulhasson elétek. Ezt ismeritek valóságként. Pedig annyival több minden zajlik ebben a pillanatban. Több valóság létezik ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben, mint amit ki tudtok szűrni. Kevesebb, mint a tizedét látjátok az energiamozgásoknak, amik itt a színpadon éppen jelen vannak az adott időben. Miért kéne tudnotok ezekről? Hogyan tudnátok ezt felhasználni? Hadd magyarázzuk meg.

Olyan ez, mint a tévétek. Találtok egy adást, egy csatornát – igen nagyon szeretjük a csatorna szót. Régebben, amikor az Őrző először használta ezt a szót, még elég félelmetesen hangzott, de manapság már természetes. Az Őrző bekapcsolja a tévéjét és keres egy csatornát, amit nézni akar. Hamarosan elunja és átkapcsol egy másik csatornára, azok csüggedésére, akik ugyanazt a tévét nézték éppen. Ebben a pillanatban egyáltalán nem gondol arra, hogy mások valóságát is megváltoztatja. Igazából elég természetes számotokra, hogy megváltoztathatjátok a valóságot ilyen gyorsan, ugye? Milyen érdekes folyamat! Igazából a tévé egész koncepciója azért jelent meg a világotokban, hogy hozzászokjatok a valóságváltáshoz. Mindvégig egy multidimenzionális világban éltetek; 12 dimenzióban. Ebből 11 a legtöbb részletében megegyezik evvel. Tizenegy dimenzió aktív és egy – amit egyszerűen a Tizenkettediknek, vagy a Felsőbb énnek hívunk – kapcsolja össze az összeset és folyamatos kommunikációt biztosít az Otthonnal.

Isten észrevétlen cselekedetei

Ebben a 12 dimenzióban létezik az emberiség. Amikor egy ember kinyitja a szemét és észlel valamit, a szemek kiküldenek egy üzenetet, ami azt jelenti: “Mindenki! Figyelve vagytok.” Ebben a pillanatban az atomok összerendezik magukat azzá, amit vártok, hogy majd látni fogtok. “Hogy lehetséges ez? Azt hiszed, hogy isten vagyok és az atomok az én kedvem szerint rendeződnek össze?” Nem, az atomok folyamatos mozgásban vannak és ti vagytok azok, akik összerendezitek a szűrőiteket, hogy azt lássátok, amit vártok, hogy látni fogtok. Az összetevők folyamatosan újrarendezik önmagukat mindenki számára. Amikor közösen alkottok valamit, két személy néz rá a tárgyra és szűri ki ugyanazt a dolgot, így ugyannak tudnak a tanúi lenni. Ezzel megerősítettétek egymást energetikailag. Amikor ez a megerősítés megtörténik, mindez összeáll azzá, amit valóságnak neveztek. Egy esemény, amit csak egyvalaki észlel, csak fele annyira valóságos, mintha ketten észlelnétek. Abban a pillanatban, amikor megérintetek, éreztek, ízleltek valamit, az belép a világotokba. Ez az a mód, ahogy csendesen teremtettétek a világotokat a fizikai testen keresztül. Bármerre tekintetek, bármire néztek rá, ez önmagában egy hihetetlen teremtő gépezet, kedveseink. Legyetek óvatosak hová is irányítjátok a szemeteket, mert amire számítotok, hogy látni fogjátok, az fog megjelenni. A szemetek kiszűr és kiküld egy energiát, ami tudatja a dolgokkal, hogy figyelve vannak. Ekkor hirtelen ezek a dolgok formát öltenek, azt a formát, amire számítotok. Tehát ez egy igen bizonytalan pozícióba helyez benneteket, ugye? Mert szemtől szembe kerültök a saját teremtő képességeitekkel. Mivé tesz ez benneteket? Létező istenné, aki megváltoztathatja a világot egy pillanat alatt azáltal, hogy végigsétál az utcán? Igen, pontosan. Felébredtek az álomból. Kezditek észrevenni, hogy annak ellenére, hogy azt gondoltátok a dolgok a megfelelő rendben zajlanak, ez nem is lehetne távolabb a valóságtól. Ez a te saját valóságod, mert te életre hívtad. Ha egy közös, többetek számára észlelhető valóságról van szó, akkor ebben a formában ez erőre kap és meg is tartja ezt a formát egy darabig. Így teremtettétek a világotokat.

Mivel felfedeztetek néhány dolgot az atom belsejéből, ez fellendítette a tudományaitok fejlődését. Bár sok tudós különböző nézőpontokból közelít, észre fogjátok venni, hogy a spiritualitásotok és a tudományaitok ugyanarra az eredményre jutnak, ugyanazt az igazságot találják meg. Most, hogy mindannyian értitek egymást, mindez egy új módon zajlik. Észre fogjátok venni, hogy a szívetek tudja az utat. Gondolkozzatok el erről egy percre… Még maga a “szív” szó is gondolatokat vált ki belőletek. A gondolataitok mindig is működtek a Földön és szükségetek is van a gondolataitokra a túlélésért és azért, hogy újra teremtsetek, másokkal közösen. Leginkább arra fókuszáljátok a gondolataitokat, hogy valóra váltsátok a szívetek vágyát és ez a legfurcsább dolog, amit mi innen végignézünk. Az iskolákban minden ismeretanyag a fej körül forog. A legtöbben még csak nem is nyitottátok ki a szíveteket a 30-as 40-es éveitekig és így nem sok lehetőségetek adódott, hogy igazán megtanuljátok használni. Most tehát a fej és a szív közötti egyensúly az, amivel napi szinten kezdtek el dolgozni. Hogyan fókuszáljam a szívem energiáját? Hogyan tudom megteremteni pontosan azt, ahová menni akartam, ahelyett, ahová gondoltam, hogy mennék? Abba kéne hagyjam a végiggondolást és a tervezést? Igen, megtehetitek ezt is, hiszen teremtők vagytok. Sokféle módon teremtetek. Szükséges mindez? Nem, nem szükséges. Az érzelmeitek tisztasága teremt meg számotokra mindent, mert ez valójában a szívetek.

A 14%

Felnőttök és közben felfedezitek azt, amit szerettek csinálni. Ez olyasvalami, amit alig vártok, hogy csinálhassatok, mindegy mi is ez… festés, zenélés, írás, vagy bármi. A szenvedélyetekre fókuszáltok és játszotok vele. Aztán iskolába mentek és megtanultok írni, olvasni, összeadni, kivonni és minden ilyesmit. A legtöbbeteknek ez működik is, kb. 86%-a az embereknek ténylegesen tud tanulni, fejlődni az iskolában. A többiek más módon tanulnak meg alkalmazkodni. Kezditek megérteni a térből tanulókat, akikre leginkább úgy gondoltok, hogy az emberiség új faja. De igazából ők régiek, egyáltalán nem újak.

Van egy csomó viccem az időről, hiszen én vagyok az Idő Őrzője. Én vagyok az, aki az időt kezeli és viccelődhetek az időről akármeddig, de higgyétek el, már minden viccet hallottam. Tehát, mi a helyzet az idővel? Az történik, hogy emberként fókuszáltak lesztek, majd komolyan veszitek az életet. Iskolába jártok és tudásra tesztek szert, megszerzitek a különféle fokozataitokat, diplomáitokat és így felépítitek az önbizalmatokat. Azután kiléptek a világba és nekiláttok felépíteni az életeteket, azzal a céllal, hogy megtaláljátok a boldogságot. A természetes folyamat részeként találkoztok boldogtalansággal is, összezavarodottsággal, stb. Mindeközben elfelejtitek, hogy mi volt gyermekként az eredeti célotok, és ez az egyik oka, hogy ennek a gyermeknek vissza kell térnie. Az emberi létezésetek kezdetén a gyermek volt az, akinél ott volt a fókusz, ami mutatta, hogy hová tartotok, mielőtt még elkezdtetek volna belépni ezeken az oldalajtókon, amit olyan varázslatos módon teremtettetek magatoknak. Ügyesek vagytok, kedveseink, nagyon ügyesek.

A NAGY kérdés

Hol vagytok most? Nos, legtöbbetek 12 emelet mélyen van. Remekül átküzdöttétek magatokat a sikereiteken, de boldogok vagytok? Ez a nagy kérdés, ugye? Ha nem vagytok boldogok, akkor az miért van? Mert ez egy még nagyobb kérdés. Az egész utazásotoknak az volt a célja, hogy elhozza nektek a szívetek boldogságát. A Föld alacsonyabb energiaszintjein elég általános volt az, hogy letértetek az utatokról. Ez nem baj, mert a szenvedélyetek legkisebb szikrája is igen hosszú ideig kitart. Az, hogy embernek álcáztátok magatokat, egész jól sikerült. Ügyes munka. Most viszont minden átalakult, hiszen már előléptetek és várakoztok az új energia hullámra, ami 2012.12.12-én érkezik. A kellős közepében vagytok ennek és ez érkezik is, hihetetlen gyorsasággal. Már most érzitek a változást. Már landoltatok is az új Földön. Eljött az ideje, hogy nekilássatok a teremtésnek, a terveitek megvalósításának, a szívetek vágyának valóra váltásának. És mindezt tudatos teremtőként, összekapcsolva a fejet és a szívet. Ez a bonyolultabb rész.

Két fontos fogalom az új világhoz:
A körkörös idő és az időlenyomat

Mivel én vagyok az Idő Őrzője, szeretnék egy kicsit az idővel kapcsolatos illúzióitokról beszélni: mik ezek és hogyan tudtok ezekkel egy kissé más módon dolgozni. Először is, az embereknek tudniuk kell, hogy az idő természete körkörös. Mit jelent mindez pontosan és hogyan halad körbe az idő? Nézzük meg ezt egy magasabb nézőpontból. Például történt veled valami, amit elrejtettél önmagad elől – hívjuk ezt egyszerűen sérülésnek. Lehetett ez egy érzelmi tapasztalás vagy bármi más, de ennek következtében sérülésed keletkezett, amivel nem foglalkozol és elrejted önmagad elől. Azt mondod: “Most továbbmegyek és ez nem fog zavarni többé. Ez nem is igazán probléma, ezért úgy teszek, mintha nem is lenne ott és teszem tovább a dolgomat.” Ez történik a legtöbb emberrel. Ugyanakkor evvel távolságot generáltok önmagatok és a szívetek között, hogy kényelmesebben passzoljatok a társadalomba. Adok egy tippet, egy egyszerű kapcsolódást. Ez olyasmi, amivel a tanfolyamokon dolgozunk, amit az Őrző LightMaster (FényMester) kurzusnak nevez. Megszegem a szabályait és megosztom itt veletek. Ez igen egyszerű: az idő, amiben dolgoztok – amit jövőnek hívtok -, teljességgel kontrollálható a múltatokkal való foglalkozás által. Amikor azt mondom kontroll, ez nem jelent előre elrendeltetést. Ez azt jelenti, hogy megtisztítjátok az utat magatok előtt a választásaitok, döntéseitek számára. Ez egy kör, tehát hacsak nem tisztítjátok le és nem simítjátok el őket (békültök meg velük), a múltbéli dolgok egyszerűen visszatérnek, hogy újra alapanyagai legyenek a jövőtöknek. Így ugyanazokat a hibákat követitek el újra és újra – észrevettétek ezt már magatokon? Ez igazából az emberi természet része, hogy ugyanazokat a hibákat kövesse el újra és újra, mert ugyanazokon az alapokon jártok, amit korábban nem pucoltatok ki. Ezt tehát körkörös időnek nevezzük. Ez egy igen egyszerű emlékeztető. Emlékezzetek rá, hogy mindannyian vissza tudunk tekinteni a múltunkra és pontosan tudjuk, hogy mi van kitisztázva és mi nem. Ezt a visszatekintést csak ti tudjátok megtenni a magatok számára, más nem tudja megtenni helyettetek.

Nézzetek csak rá ezekre a területekre. Ez azt jelentené, hogy vissza kellene menjetek és ki kéne béküljetek mindenkivel, aki érintett a témában? Nem. Ez csak annyit jelent, hogy önmagatokkal kell megbékéljetek, mert az útnak tisztának kell lennie. Ha fájdalom van a szívetekben egy múltbéli eseménnyel kapcsolatosan, akkor kikerülhetetlenül annak megismétlődésére vagytok ítélve. Ez a jövőtök, ez van előttetek ebben a pillanatban, tehát pucoljátok ki.

Az időlenyomat az egyik olyan tanulmányi terület, amin kezdem átvezetni az embereket. Egyszerűen csak annyit mondok, hogy az időlenyomat a jelen pillanat. Például gömbnek képzelitek magatokat – hívjuk kristálygömbnek – és egy izgalmas utazás miatt jöttetek ide egy időre, hogy eljátsszátok, végesek vagytok. Eljátsszátok, hogy emberek vagytok egy biológiai buborékban. Azért jöttetek ide, hogy egy lenyomatot készítsetek az esszenciátokkal abba az anyagba, amit időnek nevezünk. Ez a lenyomat gondozható, tökéletesíthető, ami aztán megadja nektek azt az új energiás viselkedési módot, hogy megbékélhessetek minden eseménnyel abban a pillanatban, amikor épp megtörténnek. Képzeljétek el, hogy kint vagytok a hóban. A hó nagyon mély, csizmát viseltek és ebben mentek végig az úton. Most megfordultok és visszanéztek,  láthatjátok, hogy néhány lábnyomotok a hóban tökéletes. Azonban más lábnyomaitok azt mutatják, hogy elkezdtétek elveszíteni az egyensúlyotokat és így ezek a lábnyomok nem tökéletes formájúak. Ez igen hasonló az időlenyomathoz, kivéve azt, hogy az időlenyomat csak a jelenben létezik. Az emberek három nem létező részre bontották fel az időt: a múltra, a jelenre és a jövőre. Csak az egyik valóságos, a jelen. A jövő csak egy lehetségesség, a múlt csak egy emlék. Csak az a tiétek, ami most van, és ez egy időlenyomat.

Milyen ma az időlenyomatod?

Eljön majd az az idő, amikor találkoztok és megrázzátok egymás kezét. “Hogy vagy ma?” És ezt válaszoljátok: “Jól vagyok.” Aztán eljön az az idő, amikor úgy teszitek fel a kérdést: “Milyen ma az időlenyomatod? Segíthetek benne?” Különféle módokat fogtok találni arra, hogy az időlenyomatotokkal dolgozzatok. Miért olyan fontos ez? Mert ez minden, amitek van. Ez az, ami most a tiétek, ez a hagyatékotok ebben a pillanatban. Gyakran csináltok dolgokat csak azért, hogy elnyújtsátok a pillanatot… isztok, cigarettáztok és mindenféle egyebet tesztek, hogy kiterjesszétek a tudatosságotokat. Mindez hajlamos behúzni a Mostba, ugye? Szeretnétek, hogy elmondjam mi a legnagyszerűbb dolog, amit minden ember használ arra, hogy a jelenbe kerüljön, ami el is tart egy darabig? Orgazmusnak hívják és a legtöbbetek már megtapasztalta. Reméljük mindannyian megtapasztaltátok már többször is. Ha még nem, akkor hajrá, játsszatok vele, mókás. De a lényeg abban a pillanatban az, hogy akkor nem gondolkoztok a jövőn, ugye? Nem gondoltok a múltra, nem aggódtok semmi miatt. A jelenben vagytok és az időlenyomatotok tökéletes. Ezt kérjük tőletek, hogy kezdjetek tudatossá válni az új energiáitokra. Ahelyett, hogy nap mint nap azon aggódnátok hogyan néztek ki, vagy elég tökéletesek vagytok-e a világ számára, tegyétek fel inkább a kérdést magatoknak: Milyen az időlenyomatom? Hogyan élvezhetem az életet? Mit tehetek azért, hogy tökéletes lábnyomom legyen a hóban? Ez a lényeg.

Kedveseink, szeretve vagytok, jobban, mint azt gondolnátok. A legnagyszerűbb angyalok közé tartoztok, akik valaha bárhol is éltek. Egy egész univerzumon át hívtak benneteket és messzire utaztatok. Ez a hívás majdnem 800 évvel ezelőtt hangzott el számotokra, hogy most a helyeteken lehessetek. Meg kellett éljétek a sok életeteket, tapasztalataitokat a Földön, ahogy a hibáitokat is, ahogy ti hívjátok ezeket. De most itt vagytok és egy új időlenyomat zajlik éppen. Ez nem csak az egyes egyének felelőssége, hiszen a kollektív időlenyomatnak is részei vagytok. Minden egyes szív összhangban dobog most ebben a teremben. Vigyétek magatokkal ezt az érzést és hadd látszódjon az arcotokon is mosoly formájában a nap további részében, mert azok vagytok, akik vagytok. Emlékeztettünk benneteket, hogy honnan jöttetek és reméljük sikerült emlékeztetnünk a gyermeki szívetekre is.
Játsszatok jól kedveseink és mindenekelőtt élvezzétek az utazást. Bár nem érthetitek teljesen, de hihetetlenül hálásak vagyunk nektek, hogy a helyeteken vagytok, hogy az átmenet megtörténhessen.

A legnagyobb tisztelettel emlékeztetünk, hogy tisztelettel bánjatok egymással. Gondoskodjatok egymásról, amikor csak tehetitek és játsszatok jól együtt.

Én vagyok … az Idő Őrzője.

Espavo.

Fordította: Tara, Hivatásos Múzsa  –  http://www.hivatasosmuzsa.wordpress.com
Forrás: http://lightworker.com/beacons/2012/2012_11-ALessonInTime.php

 

 

Lee Harris (nov) – Már Élsz?

2012. november 1.

Már Élsz?

 

.

Üdv mindenkinek,

Úgy gondoltam, hogy a novemberi előrejelzéshez megmutatom nektek ezt a gyönyörű látképet (a háta mögött lévő dombokra mutatva). Ez hihetetlen. Ez itt Boulderben van, Colorado államban, ahol élek. Ez az a hely, ahová kijárok sétálni, hogy újra egyensúlyba kerüljek, összeszedjem magam. Azokkal, akik nem vidéken éltek vagy nincs lehetőségetek gyakorta megtapasztalni ilyesmit, szerettem volna ezt megosztani veletek a lehetőségeimhez képest.

Ezt az üzenetet október 31-én rögzítem és épp most vonult át a Sandy hurrikán az Egyesült Államokban az utóbbi napokban. Energetikailag nagyon erős, intenzív volt az, ahogy vártuk, hogy lecsapjon a vihar. Nehezemre esett lekapcsolódni New York és a hurrikán energiáiról, pedig nagyon erősen próbálkoztam azzal, hogy a középpontomban maradjak és annyi pozitívumhoz kapcsolódjak, amennyihez csak tudok, miközben ez az egész történt. De ugyanakkor nagyon is a hatása alatt éreztem magam.

Most már Amerikában élek, ezért sokkal inkább összekapcsolódtam mindezzel, hiszen ugyanazon a földrészen vagyok. De tudom azt is, hogy New York a szimbolikája volt azon dolgoknak, amiket a következő pár évben tapasztalhatunk. Még több ilyen erős időjárási eseményre számíthatunk. Ami megnyugtató volt számomra  a new yorki eseményeknél az a sok előkészület, a szervezettség, az emberi hozzáállás, ahogy az emberek végigélték. Mert ha belegondoltok, akkor száz évvel ezelőtt nem lett volna semmilyen figyelmeztetés, nem lehetett volna minderre felkészülni és az emberek minden előrejelzés nélkül tapasztalták volna meg ezt a vihart.

Ami életfontosságú számunkra ezekben az őrült időkben, az a közösség ereje és a közösség által nyújtott szeretet és támogatás. Ezt már korábban is kihangsúlyoztam az elmúlt hónapokban. Ezek az összekapcsolódások fognak bennünket segíteni a következő években azokban az időszakokban, amikor nehézségekkel találkozunk.

A Sandy hurrikánnal kapcsolatosan érdekes még az is, hogy a természet igen hangosan nyilvánult meg, éppúgy, ahogy az utóbbi hónapokban a politika, a gazdaság és a média is nagyon hangosan nyilvánult meg, félelmet generálva. Ugyanakkor mindez a haláltól való emberi félelemmel kapcsolatos természetes tapasztalat, tényleges halálfélelem volt  – nem pedig a pénzügyeiddel kapcsolatos aggodalom vagy egy politikus élete iránti aggodalom, akit szeretnél hatalmon látni.

Tehát amikor ilyen dolgok történnek, az a bennünk lévő alapvető emberi , ösztönös félelmet hozza felszínre. Sokat beszéltem már erről az ösztönös félelemről az év során. Az igazán hasznos dolog ebben az alapfélelemben az, hogy sokkal erősebb, mint az elme által generált félelem.

Az a félelem, ami az elméből származik, ami létrehozható gondolattal vagy érzelmekkel, magasabban helyezkedik el a testben, nem szokott egészen eljutni, a gyökércsakráig. Ez hajlamos a szív vonalánál és attól  feljebb maradni, néha esetleg a hasig leérni. De a gyökércsakra az, ahol a teljes életerőnk központja található. Tehát amikor az ösztönös, alapfélelemmel találkozol, akkor ez átrohan a gyökércsakrán is.

Bizonyos értelemben ez az alapfélelem rendkívül hasznos és erőteljes lehet. Ezért szeretnek az emberek horrorfilmeket nézni – amikor megijedsz, átfuttatod magadon a félelmet, ezáltal megtisztítva magadat.

Tudjuk, hogy ezen a bolygón dualitásban élünk – szeretet és félelem, fény és sötétség, és minden, ami ezek között található. Amit az energiatudomány és megértések kapcsán tudunk (amik fantasztikus mértékben haladtak előre az utóbbi pár évben), hogy képesek vagyunk irányítani az energiát.

És ez a hónap valójában erről szól. Összehangolódtam ma reggel, érdeklődve, hogy ebben a hónapban mi a fő témánk, miről szóljon ez az előrejelzés. Nagyon tisztán érthetően a válasz a “vezetés és irányítás” volt. És ezek mind belőlünk indulnak.

Amikor épp nehézségeid adódnak az életben, nehezedre eshet megtalálnod a megfelelő irányt. Minél kedvesebb vagy magadhoz, minél kevésbé ítélkezel magaddal szemben, annál hamarabb helyrerázódsz. Csak ismerd fel, hogy épp hol vagy. Ha magad alatt vagy, rosszul érzed magad, kérdezd meg magadtól, hogy mit tehetnék azért, hogy segítsek magamon? Talán otthon kell maradnom pár napra, talán segítséget kell kérnem valakitől, talán ki kell menjek sétálni egyet. Próbálj ki mindent és próbálkozz tovább. Ne add fel azt, hogy megengedd magadnak, hogy felismerd, túljutsz ezen az időszakon. Mert túljutsz rajta, ahogy mindannyian.

Ez most egy olyan hónap, amikor ténylegesen szeretnéd majd, hogy a saját irányításod kerüljön előtérbe. Ebben az évben folyamatosan volt szó az előrejelzésekben a vezetés különféle területeiről, amikhez egyre inkább hozzáférünk, ahogy változik a világ. Egészen az energetikai, spirituális vezetéstől  a gyakorlatias dolgokig, mint például megtalálni a saját hangod, ahol korábban ez nem tudott a felszínre törni, ahol el volt nyomva.

Az elnyomás világszinten észrevehető most és mindaz az elnyomás is, amit magadban hordoztál eddig. Emlékezz, ez most nem csak személyes emelkedés.
A társadalmunk bizonyos struktúrák és hitrendszerek elnyomása alatt létezett eddig. És a dolgok most csak még őrültebbé váltak az utóbbi években. A dolgok be- és kirobbannak minden irányba, ami segít az energiának, hogy visszatérjen a testbe. Időnként ez egyfajta tisztítótűz formájában jelentkezik, amit mindannyian ismerünk és gyötrelmes tud lenni.

Ha felismered, tudatosítod a félelmet – amikor az elme ilyan negatívumokkal bombáz, mint “minden rosszra fordul” -, akkor túl tudsz lépni rajta.

Pár éve nagyon erősen dolgoztam ezen magam is, amikor elmerültem abban a mély félelemben, hogy mi történhet a világban. Összekapcsolódtam a félelemtestemmel és lejátszottam magamban a legrosszabb forgatókönyveket és legrosszabb döntéseket és végül arra jutottam, hogy élhetek félelemben a következő években és akkor nem élek valójában, vagy ha a legrosszabb történik, akkor van még pár évem arra, hogy igazán Éljek. És elmondhatom, hogy igazán Éltem az elmúlt éveimben.
Számomra ez működött, hogy szép sorjában áthaladtam a félelmeim rétegein.

Természetesen nem hiszek abban, hogy 2012 decemberében vége lenne a világnak, vagy akár 2015 decemberében. Úgy hiszem a legnagyobb kihívás, amivel most szembenézünk az, hogyan hozzuk egyensúlyba a bolygót. Hogyan navigáljunk egy olyan időszakban, amikor a kozmikus események, a bolygó pozíciója változik és nehézségeket okoz, mint pld. a szélsőséges időjárás és egyebek.

Nem véletlen az, hogy az emberiség struktúrája széthullik, hiszen több dologgal is összeköttetésben állunk (többel, mint amit sokan elhinnének), amik bolygószinten zajlanak vagy a csillagokban.  Mert éppen annyira össze vagyunk kapcsolódva a csillagokkal, amennyire a Földdel – amit sokan nem fogadnak el ugyan, de ez rendjén van. De azok, akik olvassátok ezt, azok, akik empatikusak, érzékenyebbek vagytok, már tudjátok ezt.

Tehát ebben a hónapban kapcsolódjatok össze a természettel, amennyit csak tudtok, és itt nem csak a nappali időszakra gondolok. Éppúgy kimehettek éjszaka a Hold és a csillagok alatt sétálni. Ez segít újra egyensúlyba kerülni. Azok, akik hozzám hasonlóan ilyen nyitott helyen éltek, találkozhattok azon félelmetekkel, miszerint míg kint ültök a verandán, medvék vagy más nagytestű éjjeli állatok látogatnak meg benneteket (nevetve).
Ez éppúgy hasznos nekem és az egómnak is, hogy túlhaladjak ezen a félelmen és elfogadjam azt a tényt, hogy esetleg felfal valami és ezúttal így távozok az életből. De ez megakadályoz abban, hogy közben valóban Éljem az életem?

Érdekes, hogy az üzenet vezetés része mennyire nagyon erős ebben a hónapban. Sokan már most rendkívüli élményeket tapasztalhattatok meg. Igen, a káosz közepén is. Számomra az elmúlt hónap talán a legboldogabb időszak volt egész életemben. És persze én is jojóztam ide-oda az érzelmekben, ami természetes.

Tehát megéled a kinyílást, kitágulást, aztán leérkezel az egó vagy a lélek egy szűkebb szintjére és ezt kell aktuálisan elfogadnod (a háttérben épp bekapcsoltak egy zajos fúrógépet, ami behallatszik a videó üzenetbe). Tökéletes időzítés, ahogy ez a fúrógép elkezdett zajongani, behatolni a természetbe. Pont abban a pillanatban szólal meg, amikor arról beszélek, hogy a kinyílásból beérkezünk egy szűkebb (fókuszáltabb) gyakorlótérre, legyen ez akár az elméd, akár az energiád gyakorlótere. [Angolban a ‘drill’ szó egyaránt jelenti a fúrást és a gyakorlatot, itt Lee ezzel a szójátékkal illusztrálta a történteket. Ford.megj.]

Nem tudunk úgy végigmenni a történelem ezen az időszakán, hogy teljesen és folyamatosan stabilak maradunk, miközben minden változik körülöttünk. Nem vagyunk különválasztva a körülöttünk lévő világtól.

Tehát a vezetéssel kapcsolatos teendőnk az, hogy választunk, döntést hozunk. Ez mindannyiunk számára fontos.

Aztán elfeledkezünk erről. Mindannyiunknak lesznek olyan pillanatai, amikor tudatos döntést hozunk és tudatosan irányítjuk az energiáinkat, gondolatainkat, és lesznek olyan régebbi részeink, amiket igyekszünk majd felzárkóztatni. Ha az elméd elkezd túlpörögni, beszélj vele. Ez egy egyszerű és hasznos gyakorlat. Ha az elméd azt mondja: “Ehhez nem vagy elég jó, hogy megvalósítsd.” – akkor mondd ezt: “Ki mondja ezt? Honnan jött ez a gondolat?” Lehet, hogy ez a gondolat hét évvel ezelőttről való. De ha belegondolsz, lehet, hogy egy héten belül halott leszel, nem akarsz mégis tenni egy próbát, hogy megvalósítsd azt a dolgot? Nem akarsz inkább Élni?

Ez most remek időszak arra, hogy kipukkaszd ezt a félelmet, hogy menj és olyan dolgokat csinálj, amit egyébként nem szoktál megengedni magadnak. És amiért mindez olyan fontos: mert ez életet generál.

Szükség van most az életre a bolygón. Olyan sok halállal és pusztulással találkozunk, olyan eseményekkel, amik a halál energiáját és a félelem energiáját hordozzák. Azok az emberek, akik Élnek és életenergiával vannak jelen, nem csak pozitivitással és lelkesedéssel töltik fel a körülöttük lévőket, ami fontos a további építkezéshez, de leginkább ahhoz szükséges, hogy a bolygóra pozitív hatással legyünk.

Nem vagyunk elválasztva a fáktól, a földtől – mind energiából állunk, amik reagálnak egymásra. Bármennyire is azt akarja valaki hinni, hogy emberként szeparált minden mástól – energiaszinten ez egyszerűen csak nem így működik. Az egyéniséged talán különállónak érzi magát, de te valójában nem vagy különálló.

Tehát minél inkább képes vagy átengedni magadon az életet, képes vagy Élni ebben a folyamatban:

a)      annál jobban fogod magad érezni,
b)      annál több dologgal tudsz előre haladni az életedben,
c)       annál inkább hozzájárulsz a bolygó átalakulásához.

Említettem ezt már korábban is, sokan elérkeztek az utatok végére azzal, amivel most foglalkoztok és azt mondjátok elengedéssel: “Nem akarom ezt tovább csinálni. Nem ezért vagyok itt.”

És ahogy belekezdesz abba, amiért ténylegesen itt vagy, megjelenik némi félelem, megjelenik benned a “Hűha” érzése. Ez remek, remek és pont helyben vagy, ha ilyesmi történik. Mert nem jutsz el oda anélkül, hogy át ne menj ezeken a dolgokon. A szép ebben az, hogy ahogy keresztülmész ezeken és tudatosítod, hogy igen, most ez az, ami történik és pozitív maradsz közben “Most szembenézek ezekkel a félelmekkel ebben a hónapban”, akkor sokkal erősebb leszel a végén.

Ennek ellenkezője az, hogy elnyomásban, elfojtásban maradsz. És ha az elfojtásaidban maradsz, akkor a félelmeidben maradsz. Tisztázzuk – néhányan, akik most ezt olvassátok, elég nehéz időszakon mentek át éppen annak eredményeképp, amik veletek történtek. Ez egy más helyzet. Ha épp ott vagy, hogy próbálod magad visszarendezni az alapállapotodba, az bőven elég. Dolgozz akkor tovább azon, hogy visszajuss az alapállapotodhoz és el is fogsz érni oda.

A többieknek azonban, akik eléggé a közepében vannak, és tulajdonképpen egész jól vagytok, de érzitek magatokban és körülöttetek a félelmet, legyetek tudatában az empátiának.

Az empátia szintje folyamatosan emelkedik a bolygón. Minél inkább az egység állapota felé haladunk, egyre jobban érzékeljük a többi embert, egyre több dolgot látunk belőlük és veszünk át tőlük. Tehát ha pld. ha találkozol egy barátoddal és ő véleményez valamit – te pedig úgy érkeztél oda hozzá, hogy jól érezted magad, de mikor hazamész úgy érzed, hogy túlságosan átvetted az ő véleményét -, ne ítélkezz. Lehet épp arról van szó, hogy szükséged volt arra, hogy másvalaki szemszögéből láss rá a dolgokra, így letisztázva magadban azt végül, hogy te hogy látod.

De legyél ennek tudatában. Legyél tudatában annak, hogy “Hmm, jól voltam, mielőtt beszélgettünk, de most már nem érzem olyan jól magam. Most őt érzem vagy magamat?” Vizsgáld meg hogy érzed magad és tedd fel a kérdést “Egyetértek az ő véleményével? Egyetértek a saját véleményemmel?”

És bizony a vélemények erősebbek most, mint bármikor és eléggé megosztóak is. Meglepődhetsz, hogy olyan emberek, akikhez közel állsz, milyen kijelentéseket tesznek mostanában.
De ez az a helyzet, amikor a saját hangod kell vezessen.

Életünk a közösségi létre alapozódik. Bizonyos mértékben azonban közösségi kontroll alatt éltünk igen hosszú ideig. Az elhagyatottságtól, kirekesztettségtől való félelmünk olyan szerepekre késztetett bennünket, amik egy bizonyos módon illettek a kirakósba. Ez a kirakós azonban össze lett keverve, ez a kirakós már nincs itt, eltűnt. Energetikai értelemben most egy teljesen új kirakós van jelen.

Most az a feladatod, hogy bízz a saját vezetésedben. Ami meglepetésként érhet az, hogy olyasmi fog visszaérkezni hozzád, ami annak az energiának a magja, ami gyermekként voltál. Ha például szerettél gyermekként a gitáron játszani, és nem gitároztál már 15 éve, miért nem veszed elő újra, hogy megnézd mi történik? Vagy átviheted más területre is ezt a kreativitást. A kreativitás olyan energia, ami bármely területre irányítható. És fontos lesz most az emberek számára, hogy új dolgokkal foglalkozzanak, új életet teremtsenek.

Legyél önmagad vezetője ebben a hónapban. Bízz abban, hogy képes vagy ahhoz elvezetni magad, amit tenned kéne a többiekért is körülötted. Akkor is, ha kissé felbosszantod a barátodat, aki azt gondolta, hogy milyen hasonló véleményen vagytok, ez fontos.

Ha kifejezed azt, ami a te igazságod, akkor a barátodnak adsz egy esélyt arra, hogy megérezze az ő saját igazságát a tiéd körül. És így mindketten együtt léphettek egy következő szintre. De ha a biztonságra hajtasz és cenzúrázod saját magad, akkor egyikőtök sem tud előre lépni.

Ez az üzenet most erre a hónapra.

Szeretet mindenkinek New Yorkban és az egész világon, ahol nagy változások zajlanak. Tartsuk meg a szeretetet egymás iránt és a szívünkben. Folyamatosan haladunk, megyünk előre, alkalmazkodunk és haladunk tovább ezekben az időkben.  És ahogy szépen feltárul mindannyiunk számára a saját szerepünk a következő évekre, úgy hozzuk azokat működésbe.

Folyamatosan haladunk és meglátjuk hová fejlődhetünk bolygóként, emberként.
De a legfontosabb dolog az – a jövőbeli eredményekhez való kötődésedre való tekintet nélkül -, hogy ne csak élj, hanem igazán Élj.

Sok szeretettel,
találkozunk a következő hónapban.

fordította: Tara, Hivatásos Múzsa – http://www.hivatasosmuzsa.wordpress.com

forrás: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Bo1cR9aYMlk