Steve Rother (márc) – A kirakós perspektíva

2013. március 15.steve2

~ A kirakós perspektíva ~

Új pillantás az élet kirakósára.

Üdvözletem, Elrah vagyok a Ritmusos Szolgálattól. Többféle okból vagyok ma itt veletek, de valószínűleg a legfontosabb ezek közül az, hogy elmondjam, mennyire különlegesek vagytok. Tudjátok az embereket rendszeresen emlékeztetni kell erre, hogy igazán hozzászokjanak ehhez az energiához. Valami egészen újjal dolgoztatok. Sokan még nem értik, hogy hol is jártok. Bedobtak benneteket a megerősödés világába és ez eléggé máshogy néz ki, mint akár pár héttel ezelőtt. Bár nagyon hasonló az energiája, még nem tanultátok meg, hogy felismerjetek minden részt belőle. Egy analógiával szeretném elmondani, hogy most éppen hol álltok a fejlődésetekben, az emberiség teljes kollektíváját tekintve.

Alakuló perspektívák: Új pillantás a kirakósra

Tudnotok kell Kedvesek, hogy a fénysebességnél is gyorsabban haladtok. Még maga Einstein is büszke lenne rátok, mert ő azt gondolta, hogy ez nem lehetséges. Úgy tűnik, hogy a szeretet gyorsabban halad a fénynél és erre mostanában ébredtek rá. Kezditek másként használni, mint korábban, mert sosem gondoltatok úgy a szeretetre, mint energiára, mint a tudományos világotokban létezőre. Most a kvantum-mechanika és a kvantum-tudományok kezdik elismerni mindazt, amit a spirituális arénátokban már ismertetek. Két különböző irányból közelítetek valami felé és kezditek felismerni, hogy a két irány erősíti egymást. Ez gyönyörű és valószínűleg a legfontosabb része annak, ami most a bolygón történik. Egy nagyobb nézőpontból láttok rá mindenre. Bár az, aki jobbról néz rá az adott dologra mást láthat, mint az, aki balról néz rá ugyanarra. Ha mindketten egy helyről néztek rá az adott dologra az egészen más, mint korábban. Ahelyett, hogy elkezdenétek magyarázni az ellenkezőjét (ahogy korábban tettétek), kezditek megtapasztalni a trialitást. Egy harmadik nézőpontból kezdtek látni az új rendszerben. A régi rendszer egyszerű volt; volt egy vonal, amin lehetett ide-oda haladni – ha jobbra fény volt, akkor balra sötétség. Ott volt számotokra ez a kontraszt, amikor azt játszottátok, hogy emberek vagytok. Most azonban van egy harmadik pont is, így aztán képesek vagytok a magasabb én nézőpontjából ránézni a dolgokra. Mivel ez egy teljesen más észlelés, nincs szükségetek a sötétre vagy a fényre. Észre fogjátok venni, hogy minden e kettő között létezik.

Hogyan nézhettek így? Nos, Kedvesek, ez a nehezebb része. Mi meg tudjuk mondani, hogy hová fogtok eljutni, elmondhatjuk, hogy a rezgésmintázatotok tökéletesen fog illeszkedni, de ettől ti még ezt nem látjátok. A látásotok korlátozott, mert nem lehet mindenre rálátni belülről, a biológiai buborékotokból. Ezért mondandónk egy részét csak analógiával tudjuk kifejezni. Raktatok már ki egy igazán nagy kirakóst? Letakarítottátok-e valaha a konyhaasztalotokat azzal, hogy „A következő hat hétben kirakom ezt a hatalmas kirakóst.” Megszámolod és 5000 darabból áll. Ezt mondod: „Atyaég, ez örökké fog tartani!” Nos, hogyan kezdesz neki ennek a feladatnak? Elkezded felfordítani a darabkákat, hogy mind mintával felfelé nézzen, azután kezdesz kapcsolódó mintákat keresni, ugye? Egy kupacba teszed a hasonló darabokat, akkor is, ha nem passzolnak egészen egymáshoz. Így nagyjából el tudod képzelni, hogy is nézhet ki a kirakós a végén. Nos, eddig ezt remekül csináltátok, a legjobbat hoztátok ki magatokból – figyelembe véve azt, hogy egyikőtök sem látott rá a teljes képre. Amikor folyamatosan összekerülnek a darabkák, elértek egy olyan pontra, ahol már kezd kirajzolódni a kép. Csak ezután tudtok elkezdeni keresni olyan darabokat, amik kifejezetten egymáshoz passzolnak, ahelyett, hogy csak a kisebb darabokat próbálgatnátok összeillesztgetni.

Az öntudatosság kirakósa

Az emberiség jelenleg itt tart. Kezditek látni a nagyobb képet és ez az érdekes része annak, hogy éppen hol is tartotok. Az emberekben van egy blokk, ami megakadályozza, hogy teljességgel rálássanak önmagukra, úgy hívják fátyol. Valójában ez inkább egy pötty előttetek, ami megakadályozza, hogy a harmadik szemetekkel lássatok. Kérlek értsétek meg, hogy ebben nincs semmi rossz. Hiszen ti magatok tettétek ezt oda, készakarva, hogy megtapasztalhassátok mindezt, hogy eljátszhassátok, hogy emberek vagytok. Igen, azért, hogy játszhassátok ezt a játékot. Most azonban már nincs szükségetek erre a fátyolra úgy, ahogy korábban. Bár szükségetek volt rá, a játék kedvéért, azonban most ez a fátyol kezd teljesen eltűnni. Sokatok számára ez kissé összezavaró. Nehéz felfogni ezt a képet, mert hiszen teljesen más kép élt bennetek eddig. Hirtelen valaki másnak látni magad, mint eddig, ez sokatok számára jelent nehézséget. Hadd mondjuk el, Kedvesek, ez mindössze egy picike ritmusváltást igényelt és máris megváltoztattátok a világotokat. Hallhattátok, ahogy a hangommal most ezt tettem [lelassította a beszédét], ám valójában az összes energiámmal tettem ezt. Megváltoztattam az energiámat, hogy harmóniába hozzam a szobában lévő ritmussal, mindannyiótokkal a kamera mögött. Sokan vagytok ott, ugye? Mindegy – az alapgondolat az, hogy harmóniába hoztam mindannyiótokat azáltal, hogy egy picit változtattam a ritmuson. Érezhetitek a szobában lévő energiát, mindannyian várakoztok — vár — a következő szavakra. Az egymással való kommunikációtokban is megtanuljátok ezt használni. Most, hogy kezditek látni azokat a nagyobb darabokat, amik a nagyobb képet alkotják, remélhetőleg megtaláljátok a saját helyeteket benne a szív energiájában, ahol létezni fogtok, és megtaláljátok az itt játszott szerepeteket is. Mindannyiótoknak fel kell vennie egy darabot a kirakósból, hogy betöltsétek a szerepeteket. Egy kis bátorságra lesz szükségetek, ez az ijesztő rész, Kedvesek. Amikor végre rájöttök, hogy merre kell mennetek, látni fogjátok hová is való a kirakós részetek. Látni fogjátok, hogyan passzolnak egymáshoz a darabok és felismeritek a megfelelő méretet a megfelelő időben. Ekkor azonban változtatnotok kell az életeteken és eljátszanotok az új szerepet. Át kell formáljátok az önmagatokról alkotott képeteket,  – hogy kinek is gondoltátok magatokat az elmúlt években – a kirakós részetek irányába, akik valójában vagytok. Amikor végül változtattok, imádni fogjátok, mert végre képesek lesztek kiterjeszteni magatokat, hogy azok lehessetek, akik valójában vagytok, használhassátok minden tehetségeteket, ahogy nem is gondoltátok. Azonban ez az elmozdulás A-ból B-be a legtöbb ember számára félelmetes. Nagy kihívás kilépni a komfortzónátokból és ténylegesen olyasvalamivé válni, amihez nincs követendő példátok. Mi sok példát adunk a számotokra. Könnyebb így, hogy képesek vagytok rálátni a nagyobb képre az emberiség összefogásáról. Kezditek látni, hogy merre tartotok. Ahelyett, hogy részről része a kisebb darabokat igyekeznétek összecsoportosítani, látjátok a nagyobb képet és játszhatjátok a játékot ott, ahol épp akarjátok, mert minden tehetségetek a rendelkezésetekre áll. Emlékezzetek, hogy azért vagytok itt a Földön, mert mindannyian hordoztok valami értékeset az emberiség számára.

A tehetségetek bemutatása a ritmuson belül

Most az a feladatotok, hogy rátaláljatok a tehetségetekre. Amikor rátaláltok, meg fogjátok találni a módját, hogyan hasznosítsátok azokat mások számára és közvetítsétek az üzeneteteket, ritmusotokat, kommunikációtokat a többi ember felé. Mindez rengeteg különféle módon történhet.

A szívből indított kommunikáció új módjának megtanulása a ritmuson keresztül lehetséges. De nem akarlak összezavarni benneteket ezzel, mert a legtöbben még mindig a zenéhez társítjátok a ritmus kifejezést. A ritmus valóban a zene része, de sokkal több is annál. A ritmus az a mód, ahogyan élitek az életeteket. Szeretnétek megtalálni a saját ritmusotokat, mert mindannyiótokban létezik egy belső ritmus, ami a lényetek része. Ezzel élitek az életeteket. Amikor egyik helyről a másikra sétáltok, akkor egyfajta ritmusban teszitek azt. Egy része ennek a testtel kapcsolatos, a lábatok hosszával, a tüdőtök méretével. A harmonikus ritmusotok a fizikai adottságaitokon alapszik. Hogy megtaláljátok a saját ritmusotokat, egyszerűen csak olvassatok el egy hosszú mondatot, amiben nincsenek vesszők vagy pontok. Szóról szóra fogtok olvasni és hamarosan felvesztek egy ritmust, a saját hangotok ritmusát, amit természetesnek, kényelmesnek éreztek. Ahogy kezditek megtanulni felismerni a saját ritmusotokat, éberré váltok más emberek ritmusára is. A ritmus befolyásolja az emberek egymás közötti kommunikációját.

Amint látni kezditek hogyan is működik a kommunikáció a ritmuson keresztül, kezdtek megtanulni egy kissé másképp rezegni azért, hogy kifejezzétek az álláspontotokat. Megváltoztatjátok a ritmusotok sebességét, hogy kihangsúlyozzatok valamit, ahogy korábban én is lelassítottam a beszédem. Igazából már évek óta dolgozunk együtt az Őrzővel, hogy hogyan tudja variálni a ritmusait. Sosem gondolta, hogy valaha másnak is tanítani fogjuk ezt. Most viszont elárulom a trükkjeit. Mindez egy olyan kommunikációs formához vezet végül, aminél nagyon kevés szó lesz használatban. Eleinte sok szót használtok majd, mert még hozzá kell szoknotok ehhez a fajta kommunikációhoz. Azonban igen rövid időn belül már szívtől szívig fogtok kommunikálni egymással, nehézségek és félreértések nélkül, a szív mágneses mezeje körül. Tisztán érthető lesz, mert csak a ritmussal fogtok beszélni. Ez a kommunikációnak egy igen tiszta formája, lélektől lélekig. Mi így kommunikálunk Otthon. Itt nincs szükségünk szavakra, amikor rólatok beszélgetünk. És folyton rólatok beszélgetünk. Mi van akkor, ha Otthon vagyok? Nagy
O-val említem, mert egy kissé különbözik a ti otthonotoktól. Minden szabadságom megvan a világon az Otthonomban. Mindent megtehetek, mindent egy időben. Ti nem vagytok ehhez hozzászokva. Az Idő Őrzőjének van egy kis programja, amit időnek hívnak a Földön, emiatt nem jut eszetekbe, hogy mindent képesek vagytok egyszerre megtenni.

Először is szeretnénk, ha ismernétek a ritmust, amiben kommunikáltok. Időnként nehéznek érzitek ezt, mert az elme gyakran olyan sok mindent kiszűr, mielőtt az információ elérkezne a szívhez. Először meg kell értenetek, hogy mit is jelent a mondat, aztán ki kell találjátok, hogy beleillik-e a hitrendszeretekbe, mielőtt beengednétek a szívbe. Nos, ez meg fog változni, amikor a ritmussal kommunikáltok. Igen hamar veszitek majd az információt a másik ember szívéről, ami gyönyörű, hiszen képesek lesztek megállapítani, hogy hová passzol a ti igazságotok és hová nem. Az igazságod nem tartozik mindenkire. Az emberek csak egy kisebb csoportja az, ami rezonál a rezgéseddel. Rájuk fogsz találni, megosztod velük a világod egy részét, hiszen rád bízott tehetségekkel, ajándékokkal érkeztél. Másodszor… Nem fogjuk engedni, hogy azelőtt földeljenek el benneteket, mielőtt hasznosítanátok a tehetségeteket. Elsősorban ezért jöttetek ide, hogy megmutassátok mit hoztatok magatokkal. Most van itt az ideje, hogy a kirakós darabjai összeilleszkedjenek. Most minden kirakós darab, amit felvesztek, nagyon hamar megtalálja a helyét és a nagyobb kép kialakulóban van. Most láthatjátok, hogy hová tartoztok és megtalálhatjátok a helyet, ahová tökéletesen illetek, segítségre találtok magatok körül minden területen. Észre fogjátok venni, hogy beilleszkedtek, a legnagyobb teljesítményeteket tudjátok nyújtani a legnagyobb hatékonysággal a Földön ez idő alatt.

Tehát emlékezzetek a kirakósra, Kedvesek. Emlékezzetek, hogy milyen érzés az, amikor minden felvett kirakós darab tökéletesen a helyére illeszkedik, hogy milyen érzés az, amikor megtaláljátok az utolsó darabot, ami teljessé teszi a képet. Ez a ti darabkátok, ezt hagyjátok utoljára, ezt illesztitek be utoljára. Ez az a darab, amit mind ünneplünk, mert azt jelenti, hogy átadjátok a tehetségeteket, ajándékotokat a Földnek a leggyönyörűbb és legkritikusabb időszakban.

Espavo, Kedvesek. Már eddig is remekül csináltátok, de alig várjuk, hogy lássuk mit tesztek legközelebb. Nagyon izgalmas figyelni benneteket a fátyolnak erről az oldaláról. Leginkább azonban végtelenül büszkék vagyunk rátok. Jó folytatást. Espavo.

diivider2

Üdvözletem, az Idő Őrzője vagyok. Értetek vagyok ma itt. Tudjátok, ti teremtettetek engem. Végig itt voltam, figyeltem a csoport kollektíváját, és igen gyönyörű ránézni ebben a rezgésben. Meg kell értsétek, hogy számunkra úgy néztek ki, mint fénylő arcok, amik az Otthon energiáját hordozzák. Minden alkalommal, amikor mosolyogtok, előhozzátok ezt a szívenergiát a szemeteken és a kifejezéseiteken keresztül, nyomot hagytok másokban. Örökre megváltoztatjátok az életüket. Tudatában vagytok-e annak, hogy abban a pillanatban, amikor hozzáértek valakihez, kicsit a részévé váltok és ő is a részetekké válik egy kicsit. Érintéskor nem csak atomokat cseréltek, hanem rezgésmintákat is. Eddig ez le volt korlátozva a konkrét fizikai érintésre, de már nem szükséges fizikai kapcsolódás ahhoz, hogy ugyanez a kapcsolat létrejöjjön két személy között. Elrah ezt csinálta a ritmusmintákkal. Az aktiválások egy része, amikkel dolgozunk megnyílik ezekre a mély megértési szintekre a Földön, mert közel vagytok ahhoz, hogy olyan módon lássatok rá önmagatokra, ahogy nem is álmodtatok róla.

A Földön jelenleg sok vezető van, bárhogy is nevezitek őket – közösségvezetők, kormányzat. Esetleg olyan közösségi vezetőtök van, amit egyháznak neveztek, másutt, más közösségek vezetőinek más megnevezést adtok. Azért beszélünk most a vezetőkről, mert mind elveszítették a kontrolljukat afelett, amit irányítottak. Mindannyian elveszítették a kontrollt afelett, amit irányítottak. Egyikük épp most mondott le, 600 éve először. Izgalmas ezt nézni. Felismerte, hogy nincs hozzá hatalma, hogy azt tegye, amit tennie kéne. Tehát mi történt? Miért történt mindez és mit hoz ez számotokra? Lesz pár vezető, akik újra tudják éleszteni erejüket, újraerősítik vezető szerepüket. Ez azonban azt jelenti, hogy megújulásra van szükségük, és ez történik most jelenleg a Földön. Mindenki, aki azt gondolta, hogy vezet, igazgat, irányít egy bizonyos területen, most újra kell értékelje saját magát, földelődnie kell. Személyesen újrakapcsolódnia a saját biztonságérzetéhez, az általa tett hatásokhoz, a saját képességeihez, a saját fizikai igényeihez és ahhoz, hogy a megújult léleknek milyen fizikai testi szükségletei vannak. Hiszen a fizikai test egyre több fényt hordoz, többet, mint valaha. Ezért aztán a fizikai testetek is változik, azonban az érzelmi test is igen sokat alakul, a legtöbb nehézséget a kétely okozza a számára. Sietve a kétkedés félelmét küldi át a fizikai testbe, mert elveszítitek azt a biztosnak vélt talajt a lábatok alól, amire mindig támaszkodtatok. Kedvesek, egy masszív hullámmal haladtok most előre a Földön, ami olyan, mintha valaki kirántotta volna a lábatok alól a szőnyeget. Mindenki kételkedik magában és azon gondolkozik, vajon jó helyen van-e, mi lesz holnap? A megfelelő helyen vagytok, a megfelelő időben. Erről szeretnék először beszélni, hiszen az Idő Őrzője vagyok.

Az idő és a tér tökéletes találkozási pontja

A földi utazásotok egy jelentős része abból áll, hogy a Földön a megfelelő helyre és időbe helyezzétek magatokat, ahol támogatva vagytok, ahol érzitek a saját energiáitokat, ahol az üzeneteteket meghallják. Az idő a most. Nincs további várakozás. Ha megtartod magadnak a szent energiáidat, amit a Földnek adtál, ha nem élsz vele, nem mutatod meg, az beleveszik egy másik rezgésbe. Elkezdetek alkalmazkodni a körülöttetek lévő rezgésekhez, ahelyett, hogy a saját energiáitokat vinnétek be a közösbe. Ez nem rossz, Kedvesek, sokan fogjátok ezt tenni. Azonban azt mondjuk, hogy most van itt igazán az ideje annak, hogy az legyél, aki vagy, hogy megértsd a földi élet nagyobb vízióját és legfőképpen felismerd a saját szerepedet mindebben. Mélyen legbelül mindig is ismertétek a saját igazságotokat; persze nem mindig tudtátok azt értelmezni mindabban, ami körülvett benneteket. Mindössze annyit kell tennünk, hogy visszatérünk ehhez a mély érzéshez, ehhez a belső tudáshoz, ami mindannyiótokban benne van – és máris Otthon vagyunk. Mi mélyen kapcsolódunk ezen szent pillanatok teréhez, látogassatok el ide gyakran. Tudjátok, hogy mi a fátyol másik oldalán dolgozunk és Elrah egyedüli feladata az, hogy a szeretet ritmusával kommunikáljon.

Általában miközben mentek az utcán, mentek a munkahelyetekre vagy bárhová, az elmétek már eleve ott van a célállomáson. Az elmétek kivetítette magát a jövőbe, ahol már megérkeztetek, az asztalotoknál ültök és próbáljátok kitalálni mi a következő teendőtök – miközben még mindig az utcán gyalogoltok, hogy odaérjetek. Így elveszítitek a pillanatot. Nagyon fontos, hogy megtanuljátok, hogy az idő minden egyes pillanatát belélegezzétek. Mert ez minden, amitek van.

Körkörös időben léteztek és fontos, hogy ezt megértsétek. Nem a múltatokat élitek újra, hanem a múltatok egy mintázatát. Mindannyiótoknak vannak olyan tárgyai, amit szerettek, amihez kötődtök. Lehet, hogy a zsebetekben hordjátok vagy a pénztárcátokban, mert számotokra jelentőséggel bír. Lehet, hogy ajándékba kaptátok attól, aki kedves a szíveteknek, vagy anyukátoktól, apukátoktól. Azért hordjátok magatoknál, mert a tárgy egy bizonyos energiát hordoz. Ha valaki kezébe kerülne és ezt mondaná: „Én tudós vagyok, meg fogom mérni ezt az energiát, de nem találom benne.” Visszaadná nektek ezzel: „Nincs semmiféle energia ebben a tárgyban.” Rögtön megcáfolnátok ezt a tudóst, mert tudjátok, a szívetekben érzitek, hogy igenis van egyfajta energia abban a tárgyban, akkor is, ha az tudományosan nem kimutatható.

Nos, így dolgoztok az adott pillanat lenyomatával. Ha a jövőbe akartok menni, akkor csak ezen a jelen pillanaton keresztül tudjátok megtenni. Ha a múltat akarjátok meglátogatni, akkor azt is csak ezen a jelen pillanaton keresztül tudjátok megtenni. A múlt, a jelen és a jövő együtt léteznek a mostban. Ezt nehéz megérteniük az embereknek, hiszen leginkább a jövőben éltétek az életeteket, felkészüléssel rá, kivetítve, próbálni megismételni korábbi sikereiteket. A pozitív energiáitokat a jövőbe rejtettétek, a negatív energiáitokat pedig félretettétek a múltba. Ezzel az időmintázattal az a probléma, hogy a tapasztalataitok energiáit hordozzák, akárcsak a magatoknál hordozott tárgyak.

Mi történik, ha átéltek egy nehéz energetikai tapasztalást és nem tudjátok azt kiigazítani, átalakítani az adott pillanatban? Ez lenyomatot hagy az idő mintázatában és a múltatok részévé válik. Persze a múltban legalább valamelyest képesek vagytok kezelni. Épp ezért fontos, hogy kitisztítsátok a múltatokat, hogy megoldjátok azokat a dolgokat, amik átcsúsztak a jelenből a múltatokba. A legtöbben nem foglalkoztok ilyesmivel a Földön. Ez nem egy általános képesség. Ha már egyszer bekerült valami a múltatokba azt mondjátok: „Csak megyek tovább, majd elmúlik.” Persze sosem múlik el. Éppúgy, ahogy ezeket a különleges tárgyakat, szerencsehozó talizmánokat, stb. hordozzátok magatokkal, lenyomatot képeztek az energiáikkal az idő mintázatában. És mivel az idő körkörös, ha nem foglalkoztok az adott energiával, az visszatér és újra megteremti számotokra ugyanazt a szituációt, általában egy másik személlyel vagy kissé más körülmények között. De az energia ugyanaz, hiszen a jelen pillanatban készítettetek róla egy lenyomatot. Hogyan tudjátok a legtöbbet kihozni a jelen pillanatból? Hogyan tudtok teljesen a jelen pillanatban élni? Ez talán azt jelentené, hogy visszautasítod a jövőt?  Hogy sosem aggódsz a holnap miatt? Nem. Egy olyan dimenziójú világban éltek, ami továbbra is minden résszel egyszerre dolgozik, így aztán továbbra is egyensúlyoznotok kell a fej és a szív között.

Bár jelenleg nem lehetséges csak a szívben élni a Földön, azért közeledtek efelé. Az emberek egyre jobban és jobban efelé az egyensúly felé mozdulnak. Ez egyszerűen gyönyörű, túl a megértéseteken. Teljességgel mutatja, hogy mennyit fejlődött az egész emberiség, tovább a negyedik dimenzión is. Teljesen új körülmények közé indultok, mindannyian újrahorgonyozzátok az egyéni energiáitokat. Emlékezzetek, hogy nem lennétek itt a Földön, ha nem lenne valami megosztanivalótok, hozzátennivalótok. A kirakós nem készülhet el, amíg minden darabja bele nem egyezik, hogy felvállalja a szerepét. Isten hozott Itthon, Kedvesek.

A legnagyobb tisztelettel kérünk, hogy bánjatok egymással tisztelettel. Gondoskodjatok egymásról minden adandó alkalommal és nyissatok ajtókat, akinek csak tudtok. Ez egy vadonatúj játék, amit játszotok. Játsszatok jól együtt.

Espavo.
A Csoport

Fordította: Tara – Hivatásos Múzsa _ http://www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Forrás: http://lightworker.com/beacons/2013/2013_03-PuzzlePerspective.php

Reklámok

Lee Harris (márc) – Kinyílás a multidimenzionalitásodra

2013. március 6.

LeeHarris

Kinyílás a multidimenzionalitásodra

Üdv mindenkinek a márciusi energia-előrejelzéssel.

Reggel 8 óra van itt Coloradóban, ahol van egy kis havunk, madarak énekelnek, akik nagyon-nagyon boldogok, hogy ébren vannak (madárdal hallatszik a háttérben). Az “ébrenlét” a kulcsszó ebben a hónapban. Mennyire érzed magad felébredve mostanság?

Néhányan úgy érzitek, mintha egy bokron keresztül vonszolnának hátrafelé benneteket (ahogy mi Angliában mondjuk), mások pedig nagyon is élőnek érzik magukat. Ez az energiatánc már évek óta zajlik, évek óta beszélek róla, ahogy sokan mások is.

Néhány tünet, amit mostanában érezhettek:

–       hiperaktivitás
–       felfokozott érzelmek és/vagy idegrendszer
–       olyan érzés, mintha olyan sok minden történne egyszerre, hogy beleőrülsz

Ez egy nagyszerű ajándék, ha megőrülsz – én szeretek megőrülni (mosolyog).

De mivel most beszélgetünk, használnunk kell az elménket, hogy hozzáférjünk a szavakhoz, amiket használni szeretnénk.
Így nőttünk fel. Így tettünk eddig, így tanítottak bennünket, különösen a nyugati társadalmakban. Arra tanítottak, hogy az elmén keresztül férjünk hozzá minél több információhoz.
Nem mintha nem lennének fizikai vagy érzéki örömök a Földön, mert vannak és mi mind tapasztaltuk már ezeket. De az interakcióink nagy része, az intimitás, az összekapcsolódás, a megértés – legalábbis a nyugati társadalmakban az oktatás ezt hangsúlyozza – az elméhez kapcsolódik.

Tehát a szavakat, a tanításokat az elméden keresztül értelmezed és ez a testen keresztül szűrődik át. Attól függően, hogy az elme mennyire tisztán értelmezte a szavakat, olyan gyorsan vagy lassan szűrődik át az információ a testen.
A gyors szűrés az, amit manapság leginkább tapasztalunk.

Igen, néhányan tudatosan meditálnak, mások tudatosan igyekeznek egészségesebben étkezni, megint mások többet sportolnak. Néhányan időnként megállnak, hogy ránézzenek a múltjukban lévő dolgokra, amik újra és újra felbukkannak, kísértenek. Mások esetleg ezt álmukban teszik, felhasználva az álmokat, hogy tudatosan hozzanak létre változást, megoldásokat.

De függetlenül attól, hogy milyen utat választasz, mire fókuszálsz, mi mindannyian részesei vagyunk, megadjuk magunkat ennek a szűrő és felfelé ívelő folyamatnak.

Válaszolunk, reagálunk azokra az energiahullámokra, amik most áthaladnak a Földön, a bolygónkon. Ezek univerzális energiahullámok, amiknek a befogadó végén vagyunk, a vihar szemében. Ezeknek az energiahullámoknak megvan a maguk útja és ennek melléktermékeként nagyobb érzelmi és pszichológiai intenzitást élünk át, mint korábban bármikor.

Amikor ezeket az energia-előrejelzéseket készítem, gyakran érzem úgy, mintha egy megakadt lemez lennék, mert rengeteg olyan része van ennek a változásnak, amit folyamatosan ismételnem kell újra és újra. Ez azért van, mert a tünetek ciklusokban ismétlődnek.

Amit észre kéne venned az az, hogy változnod kellene a tünetek megélésén keresztül.

Ha úgy érzed, hogy már hosszú ideje elakadtál, akkor valószínűleg tényleg elakadtál. A kérdés az, hogy mit csinálsz ebben az elakadt helyzetben? Tudom, hogy igen sokan az elakadás miatt egyből önmagatokat kezdenétek hibáztatni és azt kérdezni, mi lehet a baj?

Próbáljatok erre úgy tekinteni, hogy ez a régi gondolkodásmód. Ha egy spirituális tanító vagy bárki azt próbálja neked mondani, hogy tévedsz, hogy elakadtál, hogy ellenállsz, akkor ismerd fel, hogy ez a régi szöveg. Ha azonban számodra jó érzés, hogy valaki ezeket mondja neked és ezáltal tovább tudsz lépni valamilyen irányba, akkor remek, használd ezt.

De általában mindez összenyom bennünket. Összenyomja a lehetséges kitágulásunkat. Gyakran azért hallgatunk ezekre az ítélkezésekre, mert korábban volt valami az életünkben, ami arra tanított, hogy ez a sémánk – az energiamintázatunk arra, hogyan nyomjuk össze magunkat. Mert lehúzott minket az, hogy féltünk attól, hogy mások mit gondolnak rólunk. Ezért minden alkalommal, amikor valami negatívum irányult felénk másoktól, összehúztuk magunkat.

Az ébredés tehát egy ‘cselekvés’ mindazok számára, akik épp ezen a fázison haladunk keresztül – az ébredés cselekedete. Megengedni magadnak azt, hogy megérkezhessen hozzád, a korábbi mintáidhoz, megszokásaidhoz a felébredés. Ebben a kérdésfeltevés segíthet: “Mindig ilyen bántó vagyok önmagammal, amikor ez történik?” vagy “Mindig összeomlok azután, hogy valami jó történt velem?” Kérdőjelezd meg a megszokott reakcióidat és legyél éber a válaszaidra. Mert minden minta megváltoztatható.

Ez nem arról szól, hogy erőltetned kéne a változást vagy büntetni, bántani magad azért, mert esetleg nem változol olyan ütemben, ahogy szeretnél. Ez mindössze a változás lehetőségének megengedése. Nem hagyni a fejedben lévő hangnak, hogy megmondja neked, hogy mi történik vagy mi nem történik. Mert ez a hang a fejedben nagyon kicsi, nagyon-nagyon kicsi.

Emberként az energiamezőnk széles és magas. Most épp fizikai formában látsz engem (a videón), de a fizikai testem körül felfelé és lefelé is kiterjedek. Szélesen és magasan.

Az a részünk, ami az elme, az viszont erősen lokalizált. Főleg, amikor szavakkal dolgozol, akkor a szavakat önmagad egy nagyon kis területén dolgozod fel.

Ezért éreztétek sokan, hogy már nem tudtok úgy az elmétekben lenni, mint korábban. Ez persze nagyszerű dolog (hacsak nem szeretnél kifejezetten elmebeli dolgokkal foglalkozni).

Azért hagyják hátra sokan az elméjüket, mert jelenleg nagyon felfokozott ott az állapot. Emberekként kinyílunk a multidimenzionalitásra és így az elménk most folyton akörül forog, hogy mi is történik velünk. Igyekszik igen gyorsan megérteni, szűrni, rendszerezni mindazt, ami bennünk és velünk történik.

Például 10 évvel ezelőtt talán egy, vagy két hétbe is beletelt volna, hogy megoldj magadban egy olyan témát, amin keresztülmentél már. Most viszont egy ilyen esetet reggeli előtt le tudsz zárni magadban. Aztán reggeli után újabb dolgok felé veszed az irányt.

Mostanában megnehezedett számunkra, hogy nyomon kövessük milyen sebességgel is halad az életünk, mert az élettel együtt mozdulunk és a változások így fokozatosan bekövetkeznek az életünkben. Ha megkérdezed magadtól, hogy “Tényleg gyorsabban haladok, mint 3 vagy 5 éve?” Az a helyzet, hogy igen. És közben szinte hallom azokat, akik ezt kétségbe vonják – azok, akik most épp egy elakadást élnek meg – ez persze érthető.

Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy engedjétek meg magatoknak, hogy elengedjétek az elakadást. És mindehhez csak annyit kell tennetek, hogy ezt mondjátok: “Megengedem magamnak, hogy ezt elengedjem.”

A fizikai betegségek kissé különböznek az érzelmi vagy pszichológiai elakadásoktól. Ugyan nem állandó, de lassabb folyamat. A test általában is lassabb, mint az energiameződ, a gondolataid, az érzelmeid. És amint valami beágyazódott a testbe, időbe telik, mire a gyógyulási folyamat végbemegy.

Tehát ha fizikailag épp beteg vagy, ne hibáztasd magad miatta, ne gondold azt, hogy ez hiba vagy kudarc lenne. Most éppen ezt választottad, hogy megtapasztalod az élet egy nagyobb képeként – a lélek perspektívájában.

Persze a pici részletekben az emberi részünk megfeledkezik a lélekről és a fejlődés útjáról, amin át megtapasztaljuk a fájdalmat, szégyent, bűntudatot, ítélkezést – mindenféle negatív érzelmet és gondolatot önmagunkon áteresztve.

És minden sűrűbb energia feldolgozásra, befogadásra kerül.

Például az újszülöttek, akik épp megérkeznek a világunkba, már rendelkeznek lelki múlttal, lelki úttal. Ám ezen a kezdeti ponton az anyjuk érzelmein kívül (a testen, amin keresztül megérkeztek) még nemigen dolgoznak fel más érzelmet. Ez már önmagában is sok lehet. A lényeg itt az, hogy tudunk visszafelé haladni onnan, hogy mit dolgoztunk fel magunkban, mit fogadtunk be, mivé váltunk. Ez mind elengedhető, amint beazonosítottad azokat a korlátokat, amiket tapasztalsz.

A feltétel azonban: ha azon kapod magad, hogy ezt mondod: “Szeretnék mindent megváltoztatni az életemben, szeretném magamat megváltoztatni.” – ebben az esetben a kérdés, amit fel kell tenned magadnak így hangzik: Miért?

Mert hát mi a baj veled? Egy gyönyörű emberi lény vagy, aki igyekszik a tőle telhető legjobbat tenni minden egyes nap az adott helyzetekben. Miközben a környezetednek annyit adsz magadból, amennyit csak tudsz; hálás vagy a meglévő kapcsolataidért és azért, hogy élsz – ezen a gyönyörű, néha őrült bolygón.

Legyél kedves magadhoz!

Emlékezz, hogy minden módszer, ami hatással van ránk (internet, média, bármi információ) szavakat használ az energia továbbítására. Most jött el az ideje, hogy eldöntsd a magad számára, hogy a különböző információk mit mondanak/jelentenek a te számodra.

Mit fogadsz be és az milyen érzést kelt benned?

Például rá lehet húzni egy negatív álláspontot a világban zajló eseményekre. Most nem szerencsétlenségekről vagy tragédiákról beszélek. Inkább olyasmikről, amik kétértelműek, amik nem egészen azok, amiknek látszanak vagy ahogy előadják őket.

Mindig történik ilyesmi. Mind egyének vagyunk és mindannyiunknak megvannak a magunk személyes szűrői. Ez az a pont, ahová vissza kell térned, vissza a középpontodba, vissza a testedbe és feltenni magadnak a kérdést: Igaz az, amit érzek?

Közös tapasztaláson megyünk keresztül és ahogy ébredünk fel, megtanuljuk, hogy osszunk meg többet, adjunk többet, legyünk jobban részesei az élet fogaskerekének (vagyis ne egoista különállóként működjünk). És belül, a személyes energiaterünkön belül, a saját testünkön belül, bíznunk kell abban, hogy különbséget tudunk tenni, hogy mi a jó és megfelelő számunkra az adott pillanatban.

Minél előbb tudunk ebben bízni, annál inkább nő a bizalmunk “Oké, ma csináltam valami olyasmit, amiben még fejlődhetnék.” vagy “Jó lett volna, ha ma meglett volna bennem az a tisztánlátás, ami a múltkor megvolt. Így a mai nehéz helyzetben jobban dönthettem volna.”

Újra mondom, teljesen rendben van, hogy így tekintesz a dolgokra. Ne bántsd magad, ne ítélkezz keményen önmagad felett. Mert az ítélkezés összenyom és kicsivé tesz.

Ha egyszerűen csak megtanulsz bízni abban, ami történik az életedben, akkor természetes módon fogsz végighaladni a saját fejlődési spirálodon és folyamatosan tudsz tágulni.

Ez persze macerás lehet néha, mert azt is jelenti, hogy amiért korábban elítélted magad, most az a kérés, hogy ne tedd. Sokunk számára ez a legutolsó dolog közvetlenül az adott dolog elengedése előtt.

Történt pár dolog az életemben, amiért a húszas éveim alatt keményen bíráltam volna önmagam. A harmincas éveimre azonban megtanultam bízni mindabban, amit tapasztalok. Ez a vezettetés megadatott nekem és érdekes látni azt, hogy ennek a békének a segítségével mennyire felgyorsult számomra az a folyamat, hogy megengedem magamnak, hogy még békésebb legyek, tekintet nélkül arra, hogy éppen mi zajlik körülöttem.

Ez nem azt jelenti, hogy immunis lennél az érzelmekre és azt sem jelenti, hogy immunis lennél arra, hogy együtt érezz valakivel vagy a körülötted lévő helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a testedben egy nagyobb tér keletkezett, mert olyan sok mindent kipucoltál magadból a régi magadba fogadott befolyásokból, amikkel etettek, amikben hittél, de igazából sosem voltak igazán a sajátjaid.

Szánjunk rá közösen egy pillanatot, hogy megkeresd magadban ezt a teret.

Tedd az egyik kezed a szívcsakrádra (a mellkasod közepére). A másik kezed pedig helyezd finoman a hasadra.

Csak lélegezz, lélegezz a hasadba. Érezd a légzésed, ahogy beáramlik és kiáramlik a törzsedből, a te saját testedből.

Ha pedig elfeledkeztél a testedről, miközben nézted a videót vagy olvastad ezt a szöveget, akkor csak észrevételezd ezt a tényt. Az elmédben követted a szavaimat, figyelted a saját reakcióidat és gondolataidat a szavaimra. Vedd észre, hogy mindeközben hogyan felejtkeztél el erről a gyönyörű törzsről, ami a fejed alatt található.

Jön velünk mindenhová. A testünk mindig velünk van. És igaz az is, hogy amikor az elmédben vagy a magasabb tudatállapotaidban időzöl, hajlamos vagy elfeledkezni a testedről.

Van azonban egy tökéletes találkozási pont a test és a tudat között, egy híd. Ezért csinálunk ilyen gyakorlatokat, mint ez. Ezért sportolunk és törődünk a testünkkel. A híd az a pont, ahol megtalálod a szellemet és az embert összekapcsoló közös területet. És ebből a pontból kiindulva valóban képes vagy megteremteni mindazt, amiért megszülettél.

Csak lélegezz, vissza a testbe.

Érezd, hogy a saját kezeid szeretetet küldenek a testedbe. Bármikor megcsinálhatjuk ezt, mégis elfeledkezünk róla.

Ezt is mondhatod magadban: “Szeretem magam, szeretem ezt a világot.”

Ha nehéz ezt mondanod, semmi baj. Kimondhatod magadban ennek ellenére is és ez megmozgat majd benned valamit. Ha úgy érzed, hogy mégsem akarod kimondani, akkor ne tedd.
Ne tedd csak azért, mert én most ezt javasoltam, ne tedd meg, ha nem jó érzés a számodra.

Ez a másik téma, amiről ma már szó esett. Vannak rajtam kívül is sokan, akik információkat adnak a számodra. Mit érzel mindezzel kapcsolatosan?
Ez az igazán fontos. Mert mindig lesznek olyan dolgok, amik tökéletesek lesznek a számodra és lesznek olyanok is, amik nem neked szólnak.
És ahelyett, hogy vitába szállnál velük, kételkednél abban, amit hallasz, vagy meg akarnád változtatni a másik személyt és az ő látásmódját/információját, egyszerűen csak továbbléphetsz, ezáltal áramolva hagyva a saját harmóniádat.

Ezért van az, hogy a viták általában károsan hatnak az áramlásodra. Ez alól kivételt képeznek azok a viták, amikben kitisztázhatod a nehézségeket (pld. párkapcsolatban) vagy a vitapartnered így ad számodra lehetőséget arra, hogy elengedj egy elnyomott régi érzelmet. Ám ezek még apró lépések az úton, nem a felébredett kapcsolatok jellemzői.

Sokan észrevehettétek, hogy a bensőtökben zajló viták felgyorsultak az utóbbi időben. Néha, mintha őrültekháza tombolna az elmében – túl sok hang és vélemény van jelen. Ez azért van, mert nagyon sok aspektus és hang mutatkozik meg a számotokra, ami remek dolog – megfigyelhetitek őket, láthatjátok, hogy mennyire zajos az elme, miközben zajlik az elengedési folyamat.

Márciusban folyamatosan lassuljatok le, lassítsátok le az életeteket. Folyamatosan haladjatok olyan lassan, ahogy csak bírtok.

Ha ez a javaslat félelmet ébresztett benned, vedd észre, hogy az adrenalin és a félelem irányítja a sebességed egy részét. Lecsitíthatod, lenyugtathatod a félelmet/adrenalint, így elveszíti erejét.
Ha a javaslatom örömmel tölt el, remek – lassíts tovább.

Olyan sok minden mozog most nagy sebességgel, hogy ha ebbe beleakadsz, elveszítheted a lábad alól a talajt. A március főleg erről fog szólni – stabilizálni és földelni magad azért, hogy teremthess.

Az ösztönöm azt súgja, hogy március második fele olyan intenzív lesz, amilyet nem tapasztaltunk az elmúlt pár hétben és a világunk külsőségei (formaságok) lesznek ennek az intenzitásnak a középpontjában.

Sokan már eddig is együtt rezonáltatok mindazzal, ami érkezik, hiszen nem vagyunk lekapcsolódva semmiről. Folyamatosan hatással van ránk minden, ami zajlik ezen a bolygón és azon túl is. Bár nem mindig vagyunk ennek tudatában.

A multidimenziós én most kezd egyre jobban tudatára ébredni annak, ami az energiameződ peremén és azon túl zajlik, már nem csak a belső énre figyel. A belső vagy ‘kisebb’ én ébredése magával hozza azon részeid megtisztulását és oldódását, amiket korábban különféle behatásokra reagálva magadra vettél, besűrítettél magadba. Amíg ez a felébredés meg nem történik, a multidimenzionális én nem tud teljesen megnyílni.

Vegyünk még egy mély lélegzetet, térjünk vissza a testhez.

Lélegezzetek folyamatosan. Az új világ születése továbbra is zajlik. Ráláthattok nagyobb szemszögből és láthatjátok, hogy változásban vagyunk – láthattok évekkel előre és évekkel visszafelé is.
Vagy mint a madarak, hirtelen benne találhatjátok magatokat egy adott pillanatban, megtapasztalva az életetek érzékelő természetét, újraébresztve a belső érzékeket, így újraébresztve a multidimenzionális ént.

Emlékezzetek, hogy fizikailag is földeljétek magatokat. Ez egy igen egyszerű gyakorlat, gyorsan elvégezhető, naponta többször is. Visszahoz benneteket a testetekbe és elviszi az energiafókuszotokat az elméről, amikor túl zajossá válik ott fent a helyzet.

Üdv mindenkinek a következő hónapig, vigyázzatok magatokra.
Szeretettel,

Lee
x

Fordította: Tara – Hivatásos Múzsa _ http://www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa
Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.hu/2013/03/march-energy-forecast-opening-to-your.html

Kinyílás

kinyilik1

A saját isteniségünk felé kinyílni olyan, mint ahogy ez a virág nyílik a fény felé. Nem azonnal történik meg, hanem lassú folyamatként. Néha olyan észrevétlenül zajlik, hogy ha közelről nézed sem veszed észre az apró változásokat, amik végül a virágod zárt szirmait teljes kinyílássá formálják.
Azonban egyre inkább érezheted a bensődbe áradó fényt. Ez pedig további kinyílásra ösztönöz, nagyobb bizalmat ad arra, hogy elfogadd a benned zajló változásokat. A virágod nemrég még összezárt szirmai végül teljesen átadják magukat a fénynek és szabadon, a létezés minden örömével vannak jelen.

A lélek megmutatja a világnak teljes, pompázó szépségét.

Tudd, hogy efelé haladsz. Mindannyian ezt az utat járjuk. Bárhol is tartunk épp saját virágzásunkban, mindenki a saját tempójában nyílik és pont annyi fényt engedünk be, amennyi az adott pillanatban számunkra megfelelő.

Tara (Múzsa)