Lee Harris (május) – A félelem után, intimitás

2013. május 3.
LeeHarris

A félelem után, intimitás

 

Üdv, ez itt a 2013 májusi energia-előrejelzés.
Ebben a hónapban bentről, a szobából jelentkezem. Denverben vagyok éppen és kint nagyon hangos a környék, sok az autó, sőt még a parkok sem voltak elég csendesek, hogy onnan jelentkezzek be a videóval.

Érdekes ez, mert éreztem, hogy a bent-lét lesz a témánk, amit sokan tapasztalnak majd közületek ebben a hónapban – az önmagunkon belüli létezés érzését. Nem azért, mintha lekapcsolódtatok volna a világról – inkább az ellenkezője. A külvilágban zajló események katalizátor szerepet játszanak azok életében, akik tudatosan dolgoztok a tudatosságotokkal és az energiatestetekkel. Észre fogjátok venni, hogy mennyire gyorsak lesznek a belső feldolgozási folyamataitok.

A feldolgozási folyamatok mellett a májusi téma a félelem és az intimitás lesz.
Ez a két dolog kéz a kézben jár, mert gyakran félünk a mélyebb intimitástól, mielőtt beleengedjük magunkat a mélyebb intimitásba.

Ha visszagondoltok egy olyan randevúra, ami jól sikerült, felidézhetitek, hogy percekkel, órákkal előtte hogyan éreztétek magatokat. Észrevehetitek, hogy idegesek voltatok vagy vissza akartatok lépni. Sokat beszélek erről az alapelvről – az összehúzódásról és a kitágulásról, erről a táncról, amit mindannyian megtapasztalunk.
Ez olyan, mint a ki- és belégzés és ezért olyan az élet, mint egy folyamatos spirális utazás. Nem ez a végpont, amit elértek, amikor minden Zenné válik. Azok a Zen emberek, akikkel találkoztam, még ők is azt mondják, tapasztalják ezeket a hullámokat és ingadozásokat az életben.

Mindannyian más és más részletekkel fogtok dolgozni ebben a hónapban, de a felmerülő dolgok főleg a félelem és intimitás területét fogják érinteni.

A félelem olyan, mint egy nagyon gyorsan terjedő vírus.

Például ha ezt az energia-előrejelzést pánikhangulatúan adnám elő és nagyon közel jönnék a kamerához azt mondva: “Ezt meg kell tennetek! Blablabla” (Lee előrehajol és kikerekedett szemmel, magasabb hangon, félelmet tükrözve mondja ezeket), akkor valami egészen más energiát éreznétek ahhoz képest, ahogy általában beszélek a középpontomból, nyugodtan (visszaülve és nyugodt hangon mondja). Mindannyian hajlamosak vagyunk az érkező energiát magunkba szívni, magunkba építeni.

A képernyő másik oldalán páran hátrahőköltek, amikor előrehajoltam, mert megérezték az erős energiaváltozást. Persze kicsit túljátszottam, de így megértettétek, hogy mire utalok. Miután kezditek látni és érezni a finom apró félelemenergiákat, amik próbálnak előre- és kifelé törni, elkezdtek immunissá válni azok magatokba építésére.

Például ha valaki elmeséli nektek, hogy épp min megy keresztül, mik zajlanak a világban és egy csomó félelem árad belőle, ahogy próbálja átadni neked az egészet, sokatoknak nehezére esik figyelni a szavaira, mert annyira letaglóz a belőle áradó energia. Lehet, hogy mikor továbbmentek arra gondoltok: “Istenem, fogalmam sincs miről is beszélt, de nagyon nehéz volt figyelni rá.”

Fel kell tennetek magatoknak a kérdést, hogy mi maradt a testetekben ez után a beszélgetés után. Mennyi félelmet fogadtatok be a másiktól? Nem azért mert rossz lenne bármit is befogadnotok, hanem azért, mert van választásotok a tudatosságotok kapcsán.

Egy olyan bolygón élünk, ahol minden kifelé és befelé áramlik. Gyakran gondolom, hogy főleg a nyugati kultúrában azt hisszük, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a dolgokat. Együtt tudunk mozdulni a dolgokkal, együtt tudunk velük áramolni, jobban magunkhoz tudjuk őket vonzani. De a kontroll nem létezik abban a formában, ahogy az emberi ego szeretné.

Tehát mostanában sokan (tényleg sokan) úgy érzitek, hogy lehúznak benneteket a körülöttetek lévő emberek, mert olyan sok mindenen mennek keresztül. Először is: ez egy kerék. Együttérzőnek lenni azokkal, akiknek most erre van szükségük, az egy csodás dolog. Ez persze nem jelenti azt, hogy ti nem lehettek ugyanebben a helyzetben később, azonban a bűntudat nem kéne motiváló erő legyen ahhoz, hogy miért kéne segítened másoknak. Sokan bűntudatot építenek eköré “Ha én nem segítek neki, akkor ki fog?” Nos, volt erről szó korábban, mindannyian egy kirakós részei vagyunk és megtaláljuk a saját helyünket, szerepünket –mindig megtaláljuk azokat, akik segíteni tudnak.

Tehát ha valakinek segítségre van szüksége, de nem érzi azt, hogy te tudnál neki segíteni, akkor támogasd őt azzal, hogy tovább irányítod valakihez, aki tud, illetve bízhatsz abban, hogy végül megtalálja a maga módján a segítséget. Mert azok az erős energiák, azok a félelmek, amit a kamerán keresztül bemutattam, mindannyiunkat mélyen érintenek.

Így, ha olyanokkal vagy körülvéve, akikkel nem tudsz energetikailag összehangolódni és különféle érzelmeket és félelmeket tolnak ki a testükből, emlékezz, hogy van különbség valami elengedése és valaki másra való rányomása között.

Ha dühös vagyok, van választásom. Ha valaki felbosszant, akkor átérezhetem ezt a haragot és odébb mehetek, engedve, hogy az egész átáramoljon a testemen – vagy rányomhatom valaki másra azáltal, hogy rákiabálok. Ez vezethet ahhoz, hogy vissza akar vágni (mert ekkor én indítottam el benne a harag reakcióját) vagy áldozatszerepet vesz fel és magába szívja mindazt, ami rá lett zúdítva. Aztán ezt hurcolja magával a továbbiakban.

Ilyenkor az történik velem – a dühös emberrel -, hogy amikor látom, hogy ez az energia átáramlott a másikhoz valamilyen szinten és ezt érzem a testemben, azt hiszem, hogy megszabadultam tőle. Persze mindez csak egy ideiglenes feloldódás, de mégis valamilyen feloldódás. Nyilván mindez nem tudatos, de azt tapasztalom, hogy átadtam valamennyit ebből a nem tetsző érzésből valaki másnak.

Persze szélesebb körben állandóan zajlik ez a fajta energiacsere. Azonban sokunkban egy olyan finom folyamat zajlik éppen, amikor egyre nagyobb teret foglalunk el a testünkben – olyan teret, amiről azt tanították korábban, ezen kívül kell léteznünk. A társadalmunk azt tanította nekünk, menj dolgozni, szerezz fizetést, házasodj meg, vegyél fel hitelt, a kormány majd gondoskodik rólad. Mind olyan dolgok, amikről látjuk, hogy a legtöbb ember most veszíti el ezeket, most élnek meg válságot ezekkel kapcsolatosan önmagukban, mert a hitrendszerükben az volt, hogy mindezek a dolgok támogatják majd őket, ám most megtapasztalják, hogy ez nem igaz.

Nem arról van szó, hogy az univerzum ne támogatna bennünket a jövőben, mert fog. Ám amikor egy olyan szociális rendszerben élt valaki, amiben úgy hitte, hogy ez a rendszer maga volt az univerzum, akkor ennek a gondolatnak az elengedése a számára mély bánatot eredményez.

Jelenleg nagyon sokan mennek át ezen a bánat-gyász folyamaton, akik még nem értek el saját átalakulásukhoz. De el fognak érni. Ahogy a világ egyre nagyobb része átmegy ezen az átalakulási, alkímiai folyamaton a következő években, annál inkább lesz ez az alkímia egyre és egyre jobban a norma.

De ebben a pillanatban most a növekedés, a jobb kommunikáció, a felfedezés periódusában van, nagymértékű emelkedés zajlik. Ebben az emelkedésben azonban ott van a mélyebbre jutás félelme is, az intimitás. És ez a következő lépés az emberiség számára, amit meg kell tennünk.

Sokan eltoljuk magunktól az intimitást vagy nem aratjuk le a nyereségeit, mert a fejünkben ott vannak még a különböző –izmusok, de ezek egyre inkább leválnak rólunk. Például, ha én izgulok egy randevú miatt, akkor ez az idegesség kihat a viselkedésemre és lezár engem. Így az, akivel találkoznom valószínűleg nem tud majd kapcsolódni hozzám.

Igyekszem óvatosan fogalmazni ez ügyben, mert tudom, hogy sokan úgy gondolják, hogy akkor majd elrejtik valahogy ezt az idegességet, kontrollálják – de én egyáltalán nem erről beszélek.
Azt mondom, hogy várható némi kavarodás, kuszaság az intimitás területén, amit esetleg megtapasztalhattok önmagatok és egy másik ember között. Ez teljesen természetes. Ne félj attól, hogy belemenj a szituációba, vagy esetleg nem sikerül elsőre. Hiszen nem arról van szó, hogy jól kéne csinálni. Mindez csak a fejben létezik.

Sokakról hallok, akik a szándéktól a megvalósítás állapotába haladnak át, ami remek. A szándék csodálatos és meg van az oka annak, hogy ez volt a legkedveltebb téma a spirituális önfejlesztő körökben több éven keresztül, mert szükség volt ennek kidolgozására. De most, hogy ez már megtörtént, itt van. Itt van a testben és most át kell ültetnünk a gyakorlatba. Ez úgy történik, hogy a szándékot összekapcsoljuk a cselekvéssel. Hogyan tudunk több tudatos szándékot megjeleníteni a tudatos cselekvéseinken keresztül?

Az intimitás is változik (ahogy minden más), az átláthatóság növekszik. Ez pedig félelmeket ébreszt az emberállatban, mert nem ez volt a történelmi minta. És amikor megváltoztatunk egy mintázatot, mindig felbukkan a félelem. Amikor felbukkan a félelem, gyakran attól félünk, hogyan birkózzunk meg magával a félelemmel, így aztán visszalépünk egyet, lezárjuk az intimitásunkat és később nyílunk ki újra.

Legyél készen arra, hogy kezeld a félelmedet. Az egyik lehetséges napi gyakorlat – ha te is azok közé tartozol, akik többeket támogatnak -, hogy rendszeresen összekapcsolódsz önmagaddal és megnézed hogy vagy. Különösen, ha kibillenve érzed magad az egyensúlyodból, nézz vissza és nézd meg hol jártál, mi vett körül, milyen szituáció volt az, ami kiváltotta ezt belőled és növeld a tudatosságod. De legfőképpen csak mondd ezt magadnak:

“Elengedem mindazt, ami nem az enyém.”

vagy

“Elengedem mindazt, amit nem nekem kell megtartanom.”

Saját magad is kitalálhatsz olyan szavakat, szöveget, ami számodra jobban működik. De az ilyen szavak használata erőteljes.

Olyan sok energiának adunk erőt azáltal, ahogy beszélünk. Gyakran az, amit mondunk vezet el oda, hogy milyen módon engedjük ki magunkból az energiákat. A legtöbb ember így működik. Nem mindenki, de a legtöbb. Tehát ha a szavaidat használod arra, hogy újrakalibráld az energiarendszered, akkor a szavak megteszik a hatásukat.
Ez azért is fontos, mert sokan fogtok különféle egyéb szavakat hallani a fejetekben, ahogy áthaladtok ezen a kinyíláson a nagyobb intimitás felé és a félelem körüli tánccal kapcsolatosan –  világszintű félelem, bolygószintű félelem, emberi félelem, megtalálni a saját pozíciódat a félelemben.

Korábban említettem, hogy csak tegyétek a kezeteket a szívközpontotokhoz (a mellkas közepére), hogy ez milyen földelő, központosító, nyugtató. Ez pedig nagyon fontos, mert a szívek most felrepednek. Nagyszerű vagy fájdalmas módokon. Rendszeresen ellenőrizzétek ezen a módon a szíveteket, engedjétek el mások félelmeit, és ne fogadjátok el többé az ítélkezést önmagatok felett.

Meglehet, hogy több ön-ítélkezést vesztek észre magatokban, mert erősebb a tudatosságotok, nagyobb a bennetek lévő megfigyelő. Ez a nagyobb megfigyelő okoz sokkot bennetek minden alkalommal, amikor észrevesztek valamit.

Például észreveszed, hogy ideges vagy egy olyan dologgal kapcsolatosan, amivel korábban semmi gondod nem volt. És ezt hallod a fejedben: “Talán mégsem kéne ezt tennem, talán nem kéne ezt tennem.” Aztán elkezdesz haragudni magadra, amiért nem hiszel magadban, majd a következő ítélkezés jelenik meg: “Istenem, miért nem hiszek magamban?” Érted, hogy ez miért pontosan ugyanaz az energia, mintha tényleg nem hinnél magadban? Mert minden energia.

Egy másik lehetőség, hogy azt mondod: “Nocsak, úgy tűnik, mintha nem hinnék magamban. Érdekes.” Ünnepeljétek ezt a látást, mert ez az első lépcső, a kitisztázás felé.

Ez a megfigyelő rész sokak számára még új, ezért nem mindig bíztok ebben a részetekben eléggé, hogy hatalmat adjatok neki. Főleg ha még új érzés a számotokra az, hogy van egy újonnan kifejlődött része a belső kollektívátoknak – gyakran sok-sok karakter, aspektus van ott, akik igyekeznek integrálódni és az egységet keresik egymással.

Meg kell tanulnotok bízni a megfigyelőben. Ezért mondom azt, hogy jó visszatekinteni bizonyos szituációkra az életetekben, amik az egyensúlyból való kibillenéshez vezettek. Mert a megfigyelő úgyis ott lesz. Akkor is, ha harcoltok vele, ha épp küzdelemben vagytok bármivel, mert az önmagatok feletti ítélkezés gyökerei nagyon erősek. Ha gyerekkorban sok bonyolult szituációban volt részetek, ahol az ítélkezés befogadó oldalán voltatok – nem könnyű kimosni mindezt a testből. Időbe telik.

Ahogy áthaladtok ezen a nagy kinyíláson az intimitás felé az univerzummal, ahogy mindenki más is, fontos a szívetek ellenőrzése. Gyakran a régi struktúrák nem igényelték az intimitást; volt munkahelyünk, lakásban éltünk, talán a szomszédainkat sem ismertük. Mindez megváltozik és egyre gyorsabban és gyorsabban változik.

Tehát ennek a hónapnak a témája az intimitás felé való kinyílás, a saját félelmeid kezelése, illetve megtanulni azt, hogyan tudod elengedni mások félelmeit, illetve az önmagad felé való ítélkezést. Látva, ahogy az ön-ítélkezés eltűnik és ezért kifejlődik a bizalom a belső megfigyelő iránt, ami látja az ön-ítélkezésed.

(Nevetve) Na épp most ítélkeztem egy pillanatra magam felett, hogy talán nem voltam túl érthető ebben az energia-előrejelzésben, ami valószínűleg azt jelenti, hogy néhányatok számára ez igaz is. De ugyanakkor nem az én dolgom, hogy tudjam kire hogyan hat mindez, és ez nem számít. Elkészítettem az anyagot. Ennyi elég.

Ez a másik igazság, amire emlékeznünk kell; ez az egyik módja, ahogy segítettem magamnak az évek során, amikor túl kritikus voltam magammal szemben: Ha teszed a dolgod, élsz. És ez elég. 🙂

Néha nagyon-nagyon félelmetes a jelen pillanatban lenni manapság.

Szeretek a mostban lenni, mégis találtam pár olyan pillanatot az utóbbi időben, amikor épp előre léptem és olyan volt, mintha dadognék “Nahát, mi ez a testemben, ami már évekkel ezelőtt eltávozott?”

Iszonyat mennyiségű potenciál, lehetőség van most a világban a megoldási módok körül, a jövő körül, ami el lenne takarva előlünk, ha csak a média információira figyelnénk, ha nem végeznénk a saját kutatásainkat és mennénk élni az életünket.

Amennyi félelem van most a világban, épp annyira tele van a világ élettel és kinyílással. Egyre több és több ember kezdi megtapasztalni mindezeket. Szóval ez most egy fantasztikus időszak arra, hogy a mostban éljük az életünket.

Persze ez félelmetes az emberállat számára. Félelmetes lehet a test számára. Félelmetes lehet az is, amikor kezdeményezője vagy az intimitásnak és a barátságosságnak valakivel, akiről azt érzed, hogy nem tudja azt fogadni és meghátrál egy kicsit először. De ha elég türelmes vagy és úgy tudod kezelni az illetőt, mint ahogy egy gyermekkel foglalkoznál, ahogy átsegítenéd a gyermeket ezen a meghátráláson, akkor később ők húzhatnak ki a hezitálástól való félelmeidből a jövőben. Tehát ez az a kerék, ahol a vezető és a vezetett folyamatosan körbeforog bennünk közösségként.

Ez volt a májusi előrejelzés.

Legyen mindenkinek remek hónapja. Éljetek a mostban.

Megéri majd ez a mostani intimitás félelem időszak, amikor a végén kibukkantok a másik végén.

És legfőképpen törődjetek magatokkal, legyetek jók magatokhoz.

 

Lee

x

Fordította: Tara – Hivatásos Múzsa http://www.egyensulyban.com

Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.hu/2013/05/may-2013-energy-forecast-after-fear.htm

Advertisements

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s