Élvezd az utazást!

élvezd-az-utazást

Csak élvezd az utazást!

Sokszor halljuk ezt a mondatot guruktól, bölcsektől, tanítóktól. És igazuk is van. Ám ez nem csak annyit jelent, hogy ne fixáljuk be a figyelmünket kizárólag a célra – amivel elveszíthetjük az utazásban rejlő szépség élvezetét.
Az út, az utazás élvezete valójában megadja nekünk azt a remek érzést, amikor átéljük az odajutás fokozatait, lépésről lépésre. Megadja nekünk a visszatekintés élményét, hogy láthatjuk merről, honnan jöttünk és lám milyen messzire jutottunk. Ezáltal megadja a növekedés, gazdagodás, kiterjedés élményét is – amiben valójában életünk értelmét láthatjuk meg.
Az értelmet, a jelentéstartalmat, ami mi tettünk bele éveink, lépéseink során.
Ha csak célról célra ugrálunk a figyelmünkkel, a köztes részek élvezete elveszik két ugrás között.

Olyan ez, mintha az életünk egy kifestőkönyv lenne, amibe megszületésünk előtt csak a körvonalakat rajzoltuk meg előre. Az életünkkel aztán aprólékosan kiszínezzük ezt a formát és amikor visszanézünk a már színes képre, rálátunk a teljes képre, amit alkottunk. Meglátjuk, hogy minden szín mi magunk vagyunk, mindegyikkel kifejeztük akkori önmagunkat, hangulatunkat; összeségében egy csodás hangulatú képet létrehozva, érdekes árnyalatokkal.
Mi magunk határozzuk meg érzelmeinkkel, döntéseinkkel, fókuszunkkal, hogy milyen hangulatot fog árasztani a teljes kép. És szabadságunkban áll menet közben átszínezni, játszani a színárnyalatokkal. Néhol még az előre megrajzolt vonalon is módosíthatunk.

Az utazás élvezete az, hogy nem tagadom meg magamtól a színezés örömét, jelen vagyok minden pillanatomban. Megengedem a kellemetlen érzések jelenlétét is, hiszen a sötétebb színek, tónusok, árnyékok mélyítik és teszik élővé a teljes képet. Nem menekülök a kellemetlen érzésektől, mert tudom, hogy azok épp úgy részei a képnek.

A megengedéssel feloldódik az ellenállás, nem építek extra feszültséget egy eleve kellemetlen érzésre. A kellemetlen érzés ahogy jön, úgy tovább is megy. Viszont a ráépített extra feszültség velünk marad, ha az ellenállással magunkhoz kötjük azt. A hasonlatunkon át nézve az ellenállás, a plusz feszültség rajzolás során felszakítja a papírt. Ha árnyékolni szeretnék, nem erővel nyomom a ceruzát a papírra, hanem finoman satírozok vagy eleve egy sötétebb színt hozok be. És amikor végeztem, leteszem a sötét színű festéket és nem tartom rajta tovább a figyelmem azzal, hogy jaj nehogy újra a kezembe kerüljön. A teljes színpalettát használom.

Néhány csatornázásban azt közvetítették, hogy a Földön járt lelkeket a szellemi világokban azonnal felismerik a különleges színezetük alapján. Mert a Föld egy különleges hely a “színezésre”.
Tehát bátran elő az ecsettel! És élvezd az utazást…

Tara
2017.07.17.

Ha nem tudod hogyan fogj hozzá az elengedéshez, megengedéshez, egyéni munkában segítségedre tudok lenni; személyre szabottan a te színpalettádhoz igazítva.
Egyeztessünk időpontot, várlak szeretettel: hivatasosmuzsa@gmail.com
http://www.egyensulyban.com

 

 

 

 

Reklámok

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s