Frusztrációból megkönnyebbülésbe

Tara döntés -art by Pricilla WilliamsMárcius elején hoztam egy döntést, miszerint “szolgálójává válok magamnak”. Ennek részleteit most nem írom le, de nagyjából annyit jelent, hogy magamért több mindent megteszek, mint eddig.
Másokért mindig könnyebben megy – de ezzel majdnem mindannyian így vagyunk, főleg a segítő szakmákban. Én eddig is mindig odafigyeltem rá, hogy magamat ne hagyjam ki a számításból, hiszen önmagammal kell először kapcsolódjak, hogy másokhoz is tudjak. Ám rájöttem, hogy akad még olyan terület, ahol ezt a plusz figyelmet tudnám hasznosítani a saját életemben, önmagamtól.

Aztán beindítottam a folyamatot. Például nem engedtem át magam a lustaságnak, hanem, ha volt még bennem erő, felálltam és cselekedtem. Nekem a kényelem egy kétélű fegyver, ezért külön tudatosságot kell ebbe az irányba fordítsak. Tehát elkezdtem szorgalmasabb lenni. Mert úgy döntöttem. Mert ez nekem jó. És tényleg jó.

Aztán ma egy olyan helyzetben találtam magam, ahol úgy éreztem, hogy rámerőltetnek valamit, amit nem akarok, de különféle okok miatt mégis meg kell tennem – mert végül is az én érdekem.

A régi énem azt mondta: Ez így nem tetszik, álljunk ellen. És befeszültem, frusztrált és dühös lettem. Elégedetlen voltam és úgy éreztem, hogy erőszak az, ami történik velem éppen.

Az új énem azt mondta: Érzem a feszültséget, dühöt. Hagyom kifutni, mert bent nem maradhat. De szeretném, ha el tudnám engedni, mert érzem, hogy ha valahogy le tudom tenni az ellenállást, azonnal jobb lesz a helyzet.

De nem tudtam hogyan tegyek le egy olyan ellenállást, aminek a gyökerei már olyan rég ott élnek bennem. Nem láttam a megoldást, pörögtem egyhelyben, mint a megtévedt egér az útvesztőben. Kibeszéltem ugyan magamból a frusztrációmat, de valódi megoldást nem hozott. Aztán a sok beszéd után egyszercsak eszembe jutott, hogy amikor frusztráltak vagyunk, akkor ott mindig van valami, ami szeretné megmutatni magát a számunkra. Megkérdezhetem magamtól, hogy mi szeretne előbújni belőlem a feszültség által? Mi szeretne megszületni valójában, amihez kell ez a feszültség most, ami miatt fel kellett kavarodjon az állóvíz, hogy feljöhessen a felszínre? És akkor rájöttem!

Eszembe jutott, hogy én indítottam el ezt a folyamatot egy nagyon is tudatos döntéssel, hogy magamat jobban szolgálom. És ami ebből a helyzetből nekem épp kiemelkedik az ehhez kapcsolódik. És akkor a homlokomra csaptam, hogy vajon miért is lepődök meg, ha a döntésemnek következményei vannak? Miért lepődöm meg, hogy a folyamat elindult és segít nekem kipucolni a régen leragadt gyökérokokat?

Ettől pedig annyira megkönnyebbültem, hogy kacagni kezdtem. Mert ebből a szemszögből nézve valójában nem erőltetnek rám semmit. Én választottam ezt, csak épp egy kicsit megfeledkeztem róla. A régi énem azt hitte vége a világnak, közben csak a labirintus egy pontjánál a fal felé fordult a figyelem. De a belső kérdezősködéssel nem csak el tudtam fordítani a faltól a figyelmem, hanem ki is emelkedtem a labirintusból. Jé, szabad vagyok! Jé, minden engem szolgál! Jé, pontosan azt kapom, amit választottam.
Minden rendben van. Sőt, mindez azt jelenti, hogy most van itt az ideje, hogy fel tudjam oldani ezt a gyökérokot és így azt is jelenti, hogy készen állok a következő lépésre. Ez csodálatos! – mondta az új énem és azóta is mosoly és lelkesedés ül az arcomon.

Tara
2018.03.26.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

 

Reklámok

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.