Frusztrációból megkönnyebbülésbe

Tara döntés -art by Pricilla WilliamsMárcius elején hoztam egy döntést, miszerint “szolgálójává válok magamnak”. Ennek részleteit most nem írom le, de nagyjából annyit jelent, hogy magamért több mindent megteszek, mint eddig.
Másokért mindig könnyebben megy – de ezzel majdnem mindannyian így vagyunk, főleg a segítő szakmákban. Én eddig is mindig odafigyeltem rá, hogy magamat ne hagyjam ki a számításból, hiszen önmagammal kell először kapcsolódjak, hogy másokhoz is tudjak. Ám rájöttem, hogy akad még olyan terület, ahol ezt a plusz figyelmet tudnám hasznosítani a saját életemben, önmagamtól.

Aztán beindítottam a folyamatot. Például nem engedtem át magam a lustaságnak, hanem, ha volt még bennem erő, felálltam és cselekedtem. Nekem a kényelem egy kétélű fegyver, ezért külön tudatosságot kell ebbe az irányba fordítsak. Tehát elkezdtem szorgalmasabb lenni. Mert úgy döntöttem. Mert ez nekem jó. És tényleg jó.

Aztán ma egy olyan helyzetben találtam magam, ahol úgy éreztem, hogy rámerőltetnek valamit, amit nem akarok, de különféle okok miatt mégis meg kell tennem – mert végül is az én érdekem.

A régi énem azt mondta: Ez így nem tetszik, álljunk ellen. És befeszültem, frusztrált és dühös lettem. Elégedetlen voltam és úgy éreztem, hogy erőszak az, ami történik velem éppen.

Az új énem azt mondta: Érzem a feszültséget, dühöt. Hagyom kifutni, mert bent nem maradhat. De szeretném, ha el tudnám engedni, mert érzem, hogy ha valahogy le tudom tenni az ellenállást, azonnal jobb lesz a helyzet.

De nem tudtam hogyan tegyek le egy olyan ellenállást, aminek a gyökerei már olyan rég ott élnek bennem. Nem láttam a megoldást, pörögtem egyhelyben, mint a megtévedt egér az útvesztőben. Kibeszéltem ugyan magamból a frusztrációmat, de valódi megoldást nem hozott. Aztán a sok beszéd után egyszercsak eszembe jutott, hogy amikor frusztráltak vagyunk, akkor ott mindig van valami, ami szeretné megmutatni magát a számunkra. Megkérdezhetem magamtól, hogy mi szeretne előbújni belőlem a feszültség által? Mi szeretne megszületni valójában, amihez kell ez a feszültség most, ami miatt fel kellett kavarodjon az állóvíz, hogy feljöhessen a felszínre? És akkor rájöttem!

Eszembe jutott, hogy én indítottam el ezt a folyamatot egy nagyon is tudatos döntéssel, hogy magamat jobban szolgálom. És ami ebből a helyzetből nekem épp kiemelkedik az ehhez kapcsolódik. És akkor a homlokomra csaptam, hogy vajon miért is lepődök meg, ha a döntésemnek következményei vannak? Miért lepődöm meg, hogy a folyamat elindult és segít nekem kipucolni a régen leragadt gyökérokokat?

Ettől pedig annyira megkönnyebbültem, hogy kacagni kezdtem. Mert ebből a szemszögből nézve valójában nem erőltetnek rám semmit. Én választottam ezt, csak épp egy kicsit megfeledkeztem róla. A régi énem azt hitte vége a világnak, közben csak a labirintus egy pontjánál a fal felé fordult a figyelem. De a belső kérdezősködéssel nem csak el tudtam fordítani a faltól a figyelmem, hanem ki is emelkedtem a labirintusból. Jé, szabad vagyok! Jé, minden engem szolgál! Jé, pontosan azt kapom, amit választottam.
Minden rendben van. Sőt, mindez azt jelenti, hogy most van itt az ideje, hogy fel tudjam oldani ezt a gyökérokot és így azt is jelenti, hogy készen állok a következő lépésre. Ez csodálatos! – mondta az új énem és azóta is mosoly és lelkesedés ül az arcomon.

Tara
2018.03.26.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

 

Reklámok

Váratlan ajándék

peaceful

Valami változik.
Napok óta oldódnak az eddig felhalmozott feszültségek folyamatosan. Mintha a víztározónál kinyitották volna a gátat,
de a víz nem erővel tör előre, hanem nagyon finoman
egyszerűen csak elindul. Lassan, de határozottan.

Én napok óta egyfajta áldott nyugalomban vagyok. Békés vagyok és a belső mosolyom erős. Azzal együtt érzem mindezt, hogy érzek fizikai fájdalmat, kaptam olyan információt, ami nem töltött el örömmel, tennivaló is akad bőven, némileg kialvatlan is vagyok.
De a belső béke akkora erővel van jelen, hogy minden más elhalványul mellette.
Az az érzés, amikor NEM HIÁNYZIK SEMMI.
Magamhoz ölelem ezt az érzést, ezeket a pillanatokat, amikor ennyire nyilvánvalóan érzem, hogy MINDEN RENDBEN VAN, hogy TELJES VAGYOK. Mint születés előtt lenni.

Látom, hogy ez az energia megjelenik másokban is, különféle formákban. Csökkennek az ellenállások, csökkennek a fájdalmak, könnyebbek a kinyílások és befogadások. Békésebbek a családi kapcsolatok, könnyebb magunkat megadni annak, ami van.
Átléptünk egy küszöbön, kaptunk egy extra, nem várt ajándékot. Mint egy energiával és szeretettel töltött hátizsák – ezzel megyünk tovább az év végi teendőinket intézve.
Korai karácsony. ❤

Tara
2017.11.24.

 

Itthon

home
Nem csak azért nem akarunk meghalni, mert félünk a haláltól, az önmagunknak gondolt énünk elmúlásától.

Valójában olyan nagyon szeretjük ezt a bolygót, hogy végtelenül sajnáljuk itthagyni és minden perc ittlét kincset ér a számunkra. Az egész, úgy ahogy van.
Az emberi lét korlátoltságával, félelmeivel együtt. A testben létezés fájdalmaival és örömeivel együtt. Az emberi butasággal, gőggel, harcokkal együtt. A természet csodáival és lenyűgöző nyersességével együtt. Mindent szeretünk. Az utolsó porszemet az utcákon és a fejünk felett áthaladó felhőket. A nyomort és a gazdagságot, a félelmet és a szeretetet. Szeretünk itt lenni. Akkor is, amikor elegünk van belőle és elvágyódunk. Akkor is, amikor úgy tűnik minden fáj és nehéz.

Amikor ténylegesen elindulunk Hazafelé, akkor látjuk meg, hogy mennyire szerettük minden egyes lélegzetvételünket ezen a csodás bolygón – ami nem csak önmagunk kiteljesedését biztosítja a számunkra, de bőségesen ellát minket korábban nem is várt szépséggel, erővel, csodákkal.

Meglátjuk a mindenben ott rejlő végtelen szeretetet. Rálátunk a teljes színpadra, ami olyan gyönyörűen lett összeállítva a számunkra – általunk.
Ezáltal észrevesszük újra önmagunk csodáját is, megérezve saját végtelenségünket. Látjuk, hogy elmúlni nem tudunk, mert Létezünk. És a teljességből szeretünk ide újra és újra visszalátogatni, erre a bolygóra. Mert itt “nőttünk fel”, itt tudjuk a szeretetet nagyon különleges formájában megélni, ezer- és ezerféle módon kifejeződve. Annyira szeretünk itt lenni, hogy elhoztuk ide az Otthont is. Mert ennyi szabadság és szépség olyan erősen emlékeztetett bennünket az Otthonunkra, hogy idekívántuk azt, Lét-re hoztuk.
És a kívánságunk teljesült. Felébredtünk. Hazaértünk. Itthon vagyunk.

Tara
2017.09.10.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Augusztus 21-22. Befogadónap

Az elmúlt két hétben betekinthettünk a jövőnkbe egy-egy pillanatra, illetve megláthattuk, hogy mennyire kéne ellazuljunk ahhoz, hogy ez a jövő megérkezhessen hozzánk. Ez a jövő pedig most megérkezett, elindult befelé.eclipse
Augusztus 21.
Ma van a befogadónap. Most kell beletáguljunk az életbe. Engedj mindent itt lenni, bármi is legyen az. Lelki vagy fizikai fájdalom, ellazultság vagy öröm. Ha fájsz, add meg magad a fájdalomnak, sírj, zokogd ki, ezzel segíted magad felszabadulni. Ha befelé fordulónak érzed magad, maradj önmagaddal, keresd a csendet. Legyél gyengéd magadhoz. Most aztán végképp nincs itt az önostorozás ideje. Minden rendben van! Ez egy átmenet és most lépünk át a küszöbön éppen.

Ma van itt az ideje, hogy kinyíljunk az újra, aktívan befogadjuk azt. Ne a régi kerékvágásba akarj visszatérni, most lehet új vágányt választani, kialakítani, illetve teljesen magunk mögött hagyni a korábbi bevésődéseket és egy sokkal símább talajon haladni tovább. Most ömlik be az univerzum az életünkbe.
Elég egy szándék, egy döntés. Csak mondd azt: “az újat választom”. Gyere velem, lépjünk át együtt az új valóságba!

Ha a korábbi időszakban dolgoztál azon, hogy kipucold magadból a régi fájdalmakat, félelmeket, akkor most bőven van benned tér, hogy befogadd az univerzum hatalmas valóságát, a lehetségességek végtelenségét. Most indul az új élet. Ma van a befogadónap.

Augusztus 22.
Indul az ÚJ beépülése, az új erők emésztése. Aztán ősztől érkeznek az ÚJ feladatok, végre járhatjuk az új utat, amit eddig előkészítettünk.
Izgalmas idők ezek. Nincs mitől félj. Engedd a régit most már, ne ragaszkodj ahhoz, ami menni akar. Egy sokkal izgalmasabb, életerővel feltöltött élet akar beáramlani most. Engedd. Add meg magad jónak.

Én magam olyan nagy tágulást érzek, hogy az érkező szeretet és új tér szinte szétvet, ugyanakkor ez együtt jár egy erős bizalommal, mert látom mekkora szabadság tart felénk. Ez egyszerre elborító, elárasztó, sírhatnékom és nevethetnékem is van egyszerre az érkező energiatöbblettől. Arra vágyom, hogy kitárhassam a karjaimat és a szívemet szélesre, hogy minél többet be tudjak egyszerre fogadni ebből a csodás végtelenségből.

Ezzel az erővel fogunk dolgozni az év további részében, ez lesz segítségünkre, ez lesz az alapja minden egyes lépésünknek, amit megteszünk. Csodálatos! Hálás vagyok, hogy itt és most élek és megélhetem ezt a küszöbátlépést is.

Tara
2017.08.21.
http://www.egyensulyban.com

Ma ez a dal segít nekem a befogadásban:

 

A tisztulás fokozódik – Árnyékfájdalmaink

Kedves Múzsaközösség!
További infók a jelenlegi tisztulási/gyógyulási/megújulási időszakra:

árnyék

Amikor felrázódnak bennünk régi félelmek, fájdalmak, akkor a jelenbeli megélésük épp olyan fájdalmas lehet, mint amikor először tapasztaltuk meg (ezért is igyekeztük elnyomni magunkban, önvédelemből). A mostani időszak bizony felráz bennünk sok ilyen eltemetett érzelmet. Ne félj belemenni, átélni. Azért jön elő, hogy tovább mehessen és megszabadulhassunk, megkönnyebbülhessünk.

Egy-egy ilyen felfokozott állapot után – még ha sikerült is valamelyest megnyugodnunk – a korábbi feszültség visszhangjait még hallhatjuk magunkban. Tudd, hogy ez már az elengedés része. Bár még úgy tűnhet, hogy a fájdalom továbbra is velünk van, hogy talán nem sikerült elengedni az újra átéléssel, ez nem így van. Ez már csak az utórezgés, a fájdalom árnyékának távozási módja.

Egy hasonlattal élve:
Amikor létrejön egy pattanás a testünk egy érzékeny pontján, akkor sokáig még nem nyomható ki. Csak növekszik belül, nő a feszültség, de nem férünk még hozzá.
ez az, amikor még le van nyomva bennünk az érzelem)
Aztán eljön az idő, amikor tényleges pattanás formájában megjelenik ez a feszültség és ekkor már kezelhető. (ez az, amikor most újra felrázódik bennünk)
Amikor kinyomjuk (újra átéljük), akkor az fájdalmas, de ugyanakkor megkönnyebbülést is ad. Ám a sebhelye még napokig érzékeny lehet és fájhat. (ez az árnyék-fájdalom)
Ekkor már túl vagyunk a nehezén, de a gyógyulásra is időt kell hagyni. A felszakított seb fájdalma már nem ugyanaz a fájdalom, mint ami korábban le volt nyomva. Ez a gyógyulás következő lépése.

A mostani időszakban ez a folyamat van felerősítve, megtámogatva a számunkra. Érzem én is a saját bőrömön. Az ezzel az időszakkal kapcsolatos fizikai tünetekről, illetve hozzáállásunk segítéséről korábbi két bejegyzésemben találsz részleteket.

Érzelmi hozzáállás: facebook bejegyzés
Fizikai tünetek: blog bejegyzés

Kitartás és lélegezzetek mélyeket! 🙂 Tara
2017.07.29.

Amennyiben segítségre van szükséged a saját folyamataid megélésével, keress meg!
Időpontot itt tudunk egyeztetni: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel! Tara

Vedlés és felkészülés

váltErről a témáról kicsit korábban írtam már a facebook oldalamon, de most szeretném kiegészíteni, hogy bíztassak mindenkit, legyen aktív az előkészületi időszakban, hogy ha megérkezik a váltás, változás, az új, akkor könnyebben lépjünk át a saját küszöbünkön.

A jelenlegi időszakban (kb. június közepétől augusztus végéig) nagy erők hatnak ránk, azt hozva előtérbe, hogy észrevegyük a rejtetten lévő sebeinket, fájdalmainkat. Ez az erő kényszerítő/támogató energiákkal vesz rá minket arra, hogy MOST gyógyítsuk be ezeket a sebeket, MOST tegyük le a már nem szükséges érzelmi fájdalmakat. Mondhatni vedlési időszak van. Nincs mese, MOST van itt az ideje. Ha nem állsz ellen a folyamatnak, akkor sokkal könnyebben végigmehetsz ezen az elengedésen, gyógyulási szakaszon. De most biza meglátjuk azokat a nyílt sebeket, amiket eddig takargattunk, elnyomtunk. Itt az ideje a gyógyulásnak, elengedésnek.

Ezért gondoltam megosztom a 2017. egészére vonatkozó csatornázásomat újra, emlékeztetőnek. Ebből egy rövid kivonat itt, a teljes előrejelzéshez kattints az idézet alatt a linkre.

“Teljes megújulás előtt állunk. Ha igent mondasz rá, könnyebb lesz felvenni az új ritmust.
Ne nézz vissza, csak csináld az újat, mintha mindig is ezt csináltad volna. Mintha mindig is ez lett volna a természetes a számodra. És látni fogod, hogy valójában ez a természetes a számodra. A kiteljesedett, bátrabb, örömtelibb, jelenidejű élet.”

2017 – Legyél nyitott a változásra

Most, az előkészületi időszakban, mielőtt átlépünk egy következő lépcsőfokra, ilyesmiket tapasztalhatunk fizikai szinten a fent leírt lelki oldal mellett:

  • Erős vágyat érzünk arra, hogy elajándékozzuk vagy kidobjuk régi tárgyainkat, ruháinkat, bútorainkat, stb.
  • Magunkat is meglepve kezdünk bele nagytakarításba, felújításba.
  • Réginek, túl megszokottnak érezzük a lakásunkat, környezetünket és nekilátunk annak átrendezéséhez, hogy felfrissítsük az energiákat.
  • Mostanra ért meg bennünk az elhatározás, hogy új életmódba kezdjünk, egészségesebben étkezzünk, többet mozogjunk vagy legalább testbarátabb kencéket használjunk.
  • A kapcsolatainkban is azt érezzük, hogy megújulásra van szükség. Jobban kiállunk magunkért, meghúzzuk a határainkat.
  • A munkánkban több kreativitást keresünk, esetleg játszunk a felmondás gondolatával. Egyenlőre ne hozzunk hirtelen döntéseket. Ha váltani kell, észre fogjuk venni, hogy mikor jön el a megfelelő pillanat.
  • A bőrünk is megújulásban van. A hajunk jobban hullhat egy kicsit az átlagosnál, illetve a bőrünk szárazabb, olajosabb. Mindenképpen igyunk több vizet, mint szoktunk.
  • Felerősödhetnek korábbi izom- és ízületi fájdalmaink, mutatják a bennünk lévő ellenállást. Különösebb kiváltó ok nélkül megjelenő izomfájdalmak, bemerevedések jelenhetnek meg. A pihenés és a finom nyújtás hozhat némi megkönnyebbülést, de egyszerűen ki kell várni türelemmel, hogy a test is felzárkózzon a megújuló energiákhoz.
  • Eldugulhat az orr, mégsem vagyunk náthásak. Ez is a belső tisztulás jele. A több folyadék ennek lefolyását is segítheti.
  • Indokolatlan szomorúság, enerváltság, lelassulás, nagyobb alvásigény. A pihenés mindig sokat segít a megújulási folyamatokban.
  • Néhányan erős felpörgöttséget élhetnek meg, ha még sok a tennivaló a “küszöbig”, gyorsan igyekezve bepótolni az eddig halasztgatott dolgokat.

A fentiekből én is több pontot megtapasztaltam az utóbbi hetekben és látom a hozzám fordulóknál is megjelenni őket.
Ezekre tekintsünk pozitívan, hiszen megújulni mindig jó.

Tara
2017.07.18.

Amennyiben segítségre van szükséged, keress meg, nem kell egyedül végigjárd a folyamatot. Időpontegyeztetés: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel!

www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

Élvezd az utazást!

élvezd-az-utazást

Csak élvezd az utazást!

Sokszor halljuk ezt a mondatot guruktól, bölcsektől, tanítóktól. És igazuk is van. Ám ez nem csak annyit jelent, hogy ne fixáljuk be a figyelmünket kizárólag a célra – amivel elveszíthetjük az utazásban rejlő szépség élvezetét.
Az út, az utazás élvezete valójában megadja nekünk azt a remek érzést, amikor átéljük az odajutás fokozatait, lépésről lépésre. Megadja nekünk a visszatekintés élményét, hogy láthatjuk merről, honnan jöttünk és lám milyen messzire jutottunk. Ezáltal megadja a növekedés, gazdagodás, kiterjedés élményét is – amiben valójában életünk értelmét láthatjuk meg.
Az értelmet, a jelentéstartalmat, ami mi tettünk bele éveink, lépéseink során.
Ha csak célról célra ugrálunk a figyelmünkkel, a köztes részek élvezete elveszik két ugrás között.

Olyan ez, mintha az életünk egy kifestőkönyv lenne, amibe megszületésünk előtt csak a körvonalakat rajzoltuk meg előre. Az életünkkel aztán aprólékosan kiszínezzük ezt a formát és amikor visszanézünk a már színes képre, rálátunk a teljes képre, amit alkottunk. Meglátjuk, hogy minden szín mi magunk vagyunk, mindegyikkel kifejeztük akkori önmagunkat, hangulatunkat; összeségében egy csodás hangulatú képet létrehozva, érdekes árnyalatokkal.
Mi magunk határozzuk meg érzelmeinkkel, döntéseinkkel, fókuszunkkal, hogy milyen hangulatot fog árasztani a teljes kép. És szabadságunkban áll menet közben átszínezni, játszani a színárnyalatokkal. Néhol még az előre megrajzolt vonalon is módosíthatunk.

Az utazás élvezete az, hogy nem tagadom meg magamtól a színezés örömét, jelen vagyok minden pillanatomban. Megengedem a kellemetlen érzések jelenlétét is, hiszen a sötétebb színek, tónusok, árnyékok mélyítik és teszik élővé a teljes képet. Nem menekülök a kellemetlen érzésektől, mert tudom, hogy azok épp úgy részei a képnek.

A megengedéssel feloldódik az ellenállás, nem építek extra feszültséget egy eleve kellemetlen érzésre. A kellemetlen érzés ahogy jön, úgy tovább is megy. Viszont a ráépített extra feszültség velünk marad, ha az ellenállással magunkhoz kötjük azt. A hasonlatunkon át nézve az ellenállás, a plusz feszültség rajzolás során felszakítja a papírt. Ha árnyékolni szeretnék, nem erővel nyomom a ceruzát a papírra, hanem finoman satírozok vagy eleve egy sötétebb színt hozok be. És amikor végeztem, leteszem a sötét színű festéket és nem tartom rajta tovább a figyelmem azzal, hogy jaj nehogy újra a kezembe kerüljön. A teljes színpalettát használom.

Néhány csatornázásban azt közvetítették, hogy a Földön járt lelkeket a szellemi világokban azonnal felismerik a különleges színezetük alapján. Mert a Föld egy különleges hely a “színezésre”.
Tehát bátran elő az ecsettel! És élvezd az utazást…

Tara
2017.07.17.

Ha nem tudod hogyan fogj hozzá az elengedéshez, megengedéshez, egyéni munkában segítségedre tudok lenni; személyre szabottan a te színpalettádhoz igazítva.
Egyeztessünk időpontot, várlak szeretettel: hivatasosmuzsa@gmail.com
http://www.egyensulyban.com