Kirándulás extrákkal

SAMSUNG CAMERA PICTURES
Tegnap elkirándultunk egy hegytetőre. Én cipeltem a termetes hátsómat és egy kb. 5 kg-s hátizsákot. Ne kérdezzétek mitől volt olyan nehéz, magam sem tudom. Többször felajánlották a fiúk, hogy viszik a hátizsákom. Én nem adtam. Nem, nem azért, mert túl gőgös lettem volna, vagy túl emancipált, hogy segítséget elfogadjak. Még csak nem is azért, mert bizonyítani akartam volna magamnak vagy másoknak, hogy márpedig fel tudok menni a plusz súllyal is a hátamon és hű de kemény vagyok.

Ami azt illeti örömmel elfogadok segítséget, örömmel veszem, ha férfiak felajánlják erejüket és támogatásukat. A táskát azért akartam én vinni, mert kíváncsi voltam.
Kíváncsi voltam, hogy érzem-e egyáltalán és ha igen, a túra mely pontján azt, hogy ez most már sok, könnyítés kéne. A saját erőmet teszteltem. Nem volt célom, hogy fogamat összeszorítva, esetleg vért izzadva felküzdjem magam. Egyszerűen csak kíváncsi voltam. És akárhányszor kérdezték, én mindig magamba figyeltem egy kicsit, és úgy éreztem, hogy még messze van az a pont, amikor letenném azt a zsákot. Így aztán vittem tovább a csúcsig.

Felértünk, örültünk, megpihentünk, majd indultunk vissza. Ekkor újból kaptam egy felajánlást, hogy viszik a zsákom. Most odaadtam. Mert ekkor már TUDTAM, hogy simán vinném egész úton lefelé is, mert képes vagyok rá. A kíváncsiságom kielégülést nyert. Így aztán nem volt szükség rá, hogy további visszajelzéseket gyűjtsek be magamtól, magamnak. A hátizsákot átadtam és trappoltam le a hegyről.

Azért írom le mindezt, mert a lelkünk is választhat magának olyan utat, olyan életet, amit nehéznek élünk meg, de csupán egy kíváncsiság van mögötte. A lélek kíváncsisága, a kalandvágy, önmaga megélése egy másik nézőpontból. A fizikai nehézségek pedig visszajelzések. És út közben is választhatjuk a könnyebb továbbhaladást. Amikor pedig elérkezünk a tapasztalásaink által egy olyan pontra, ahol már értjük, már TUDJUK, megy ez nekünk, akkor a pluszban bevállalt nehezítő körülményeket könnyebben lepakoljuk és az életünk további menete könnyed trappolássá válhat. Az önismeret egy olyan eszköz, ami segít rálátni, hogy akarjuk-e vinni még az aktuális terhet vagy sem. Megértést ad, így a választást is könnyebbé teszi a számunkra.

Tara
2018.10.20.

Ha szeretnél tisztábban rálátni a saját utadra, gyere egyéni konzultációra. Várlak szeretettel! Tara
időpontegyeztetés itt: hivatasosmuzsa@gmail.com

kislogo-blogra

 

 

 

Reklámok

Lee Harris (május) – A félelem után, intimitás

2013. május 3.
LeeHarris

A félelem után, intimitás

 

Üdv, ez itt a 2013 májusi energia-előrejelzés.
Ebben a hónapban bentről, a szobából jelentkezem. Denverben vagyok éppen és kint nagyon hangos a környék, sok az autó, sőt még a parkok sem voltak elég csendesek, hogy onnan jelentkezzek be a videóval.

Érdekes ez, mert éreztem, hogy a bent-lét lesz a témánk, amit sokan tapasztalnak majd közületek ebben a hónapban – az önmagunkon belüli létezés érzését. Nem azért, mintha lekapcsolódtatok volna a világról – inkább az ellenkezője. A külvilágban zajló események katalizátor szerepet játszanak azok életében, akik tudatosan dolgoztok a tudatosságotokkal és az energiatestetekkel. Észre fogjátok venni, hogy mennyire gyorsak lesznek a belső feldolgozási folyamataitok.

A feldolgozási folyamatok mellett a májusi téma a félelem és az intimitás lesz.
Ez a két dolog kéz a kézben jár, mert gyakran félünk a mélyebb intimitástól, mielőtt beleengedjük magunkat a mélyebb intimitásba.

Ha visszagondoltok egy olyan randevúra, ami jól sikerült, felidézhetitek, hogy percekkel, órákkal előtte hogyan éreztétek magatokat. Észrevehetitek, hogy idegesek voltatok vagy vissza akartatok lépni. Sokat beszélek erről az alapelvről – az összehúzódásról és a kitágulásról, erről a táncról, amit mindannyian megtapasztalunk.
Ez olyan, mint a ki- és belégzés és ezért olyan az élet, mint egy folyamatos spirális utazás. Nem ez a végpont, amit elértek, amikor minden Zenné válik. Azok a Zen emberek, akikkel találkoztam, még ők is azt mondják, tapasztalják ezeket a hullámokat és ingadozásokat az életben.

Mindannyian más és más részletekkel fogtok dolgozni ebben a hónapban, de a felmerülő dolgok főleg a félelem és intimitás területét fogják érinteni.

A félelem olyan, mint egy nagyon gyorsan terjedő vírus.

Például ha ezt az energia-előrejelzést pánikhangulatúan adnám elő és nagyon közel jönnék a kamerához azt mondva: “Ezt meg kell tennetek! Blablabla” (Lee előrehajol és kikerekedett szemmel, magasabb hangon, félelmet tükrözve mondja ezeket), akkor valami egészen más energiát éreznétek ahhoz képest, ahogy általában beszélek a középpontomból, nyugodtan (visszaülve és nyugodt hangon mondja). Mindannyian hajlamosak vagyunk az érkező energiát magunkba szívni, magunkba építeni.

A képernyő másik oldalán páran hátrahőköltek, amikor előrehajoltam, mert megérezték az erős energiaváltozást. Persze kicsit túljátszottam, de így megértettétek, hogy mire utalok. Miután kezditek látni és érezni a finom apró félelemenergiákat, amik próbálnak előre- és kifelé törni, elkezdtek immunissá válni azok magatokba építésére.

Például ha valaki elmeséli nektek, hogy épp min megy keresztül, mik zajlanak a világban és egy csomó félelem árad belőle, ahogy próbálja átadni neked az egészet, sokatoknak nehezére esik figyelni a szavaira, mert annyira letaglóz a belőle áradó energia. Lehet, hogy mikor továbbmentek arra gondoltok: “Istenem, fogalmam sincs miről is beszélt, de nagyon nehéz volt figyelni rá.”

Fel kell tennetek magatoknak a kérdést, hogy mi maradt a testetekben ez után a beszélgetés után. Mennyi félelmet fogadtatok be a másiktól? Nem azért mert rossz lenne bármit is befogadnotok, hanem azért, mert van választásotok a tudatosságotok kapcsán.

Egy olyan bolygón élünk, ahol minden kifelé és befelé áramlik. Gyakran gondolom, hogy főleg a nyugati kultúrában azt hisszük, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a dolgokat. Együtt tudunk mozdulni a dolgokkal, együtt tudunk velük áramolni, jobban magunkhoz tudjuk őket vonzani. De a kontroll nem létezik abban a formában, ahogy az emberi ego szeretné.

Tehát mostanában sokan (tényleg sokan) úgy érzitek, hogy lehúznak benneteket a körülöttetek lévő emberek, mert olyan sok mindenen mennek keresztül. Először is: ez egy kerék. Együttérzőnek lenni azokkal, akiknek most erre van szükségük, az egy csodás dolog. Ez persze nem jelenti azt, hogy ti nem lehettek ugyanebben a helyzetben később, azonban a bűntudat nem kéne motiváló erő legyen ahhoz, hogy miért kéne segítened másoknak. Sokan bűntudatot építenek eköré “Ha én nem segítek neki, akkor ki fog?” Nos, volt erről szó korábban, mindannyian egy kirakós részei vagyunk és megtaláljuk a saját helyünket, szerepünket –mindig megtaláljuk azokat, akik segíteni tudnak.

Tehát ha valakinek segítségre van szüksége, de nem érzi azt, hogy te tudnál neki segíteni, akkor támogasd őt azzal, hogy tovább irányítod valakihez, aki tud, illetve bízhatsz abban, hogy végül megtalálja a maga módján a segítséget. Mert azok az erős energiák, azok a félelmek, amit a kamerán keresztül bemutattam, mindannyiunkat mélyen érintenek.

Így, ha olyanokkal vagy körülvéve, akikkel nem tudsz energetikailag összehangolódni és különféle érzelmeket és félelmeket tolnak ki a testükből, emlékezz, hogy van különbség valami elengedése és valaki másra való rányomása között.

Ha dühös vagyok, van választásom. Ha valaki felbosszant, akkor átérezhetem ezt a haragot és odébb mehetek, engedve, hogy az egész átáramoljon a testemen – vagy rányomhatom valaki másra azáltal, hogy rákiabálok. Ez vezethet ahhoz, hogy vissza akar vágni (mert ekkor én indítottam el benne a harag reakcióját) vagy áldozatszerepet vesz fel és magába szívja mindazt, ami rá lett zúdítva. Aztán ezt hurcolja magával a továbbiakban.

Ilyenkor az történik velem – a dühös emberrel -, hogy amikor látom, hogy ez az energia átáramlott a másikhoz valamilyen szinten és ezt érzem a testemben, azt hiszem, hogy megszabadultam tőle. Persze mindez csak egy ideiglenes feloldódás, de mégis valamilyen feloldódás. Nyilván mindez nem tudatos, de azt tapasztalom, hogy átadtam valamennyit ebből a nem tetsző érzésből valaki másnak.

Persze szélesebb körben állandóan zajlik ez a fajta energiacsere. Azonban sokunkban egy olyan finom folyamat zajlik éppen, amikor egyre nagyobb teret foglalunk el a testünkben – olyan teret, amiről azt tanították korábban, ezen kívül kell léteznünk. A társadalmunk azt tanította nekünk, menj dolgozni, szerezz fizetést, házasodj meg, vegyél fel hitelt, a kormány majd gondoskodik rólad. Mind olyan dolgok, amikről látjuk, hogy a legtöbb ember most veszíti el ezeket, most élnek meg válságot ezekkel kapcsolatosan önmagukban, mert a hitrendszerükben az volt, hogy mindezek a dolgok támogatják majd őket, ám most megtapasztalják, hogy ez nem igaz.

Nem arról van szó, hogy az univerzum ne támogatna bennünket a jövőben, mert fog. Ám amikor egy olyan szociális rendszerben élt valaki, amiben úgy hitte, hogy ez a rendszer maga volt az univerzum, akkor ennek a gondolatnak az elengedése a számára mély bánatot eredményez.

Jelenleg nagyon sokan mennek át ezen a bánat-gyász folyamaton, akik még nem értek el saját átalakulásukhoz. De el fognak érni. Ahogy a világ egyre nagyobb része átmegy ezen az átalakulási, alkímiai folyamaton a következő években, annál inkább lesz ez az alkímia egyre és egyre jobban a norma.

De ebben a pillanatban most a növekedés, a jobb kommunikáció, a felfedezés periódusában van, nagymértékű emelkedés zajlik. Ebben az emelkedésben azonban ott van a mélyebbre jutás félelme is, az intimitás. És ez a következő lépés az emberiség számára, amit meg kell tennünk.

Sokan eltoljuk magunktól az intimitást vagy nem aratjuk le a nyereségeit, mert a fejünkben ott vannak még a különböző –izmusok, de ezek egyre inkább leválnak rólunk. Például, ha én izgulok egy randevú miatt, akkor ez az idegesség kihat a viselkedésemre és lezár engem. Így az, akivel találkoznom valószínűleg nem tud majd kapcsolódni hozzám.

Igyekszem óvatosan fogalmazni ez ügyben, mert tudom, hogy sokan úgy gondolják, hogy akkor majd elrejtik valahogy ezt az idegességet, kontrollálják – de én egyáltalán nem erről beszélek.
Azt mondom, hogy várható némi kavarodás, kuszaság az intimitás területén, amit esetleg megtapasztalhattok önmagatok és egy másik ember között. Ez teljesen természetes. Ne félj attól, hogy belemenj a szituációba, vagy esetleg nem sikerül elsőre. Hiszen nem arról van szó, hogy jól kéne csinálni. Mindez csak a fejben létezik.

Sokakról hallok, akik a szándéktól a megvalósítás állapotába haladnak át, ami remek. A szándék csodálatos és meg van az oka annak, hogy ez volt a legkedveltebb téma a spirituális önfejlesztő körökben több éven keresztül, mert szükség volt ennek kidolgozására. De most, hogy ez már megtörtént, itt van. Itt van a testben és most át kell ültetnünk a gyakorlatba. Ez úgy történik, hogy a szándékot összekapcsoljuk a cselekvéssel. Hogyan tudunk több tudatos szándékot megjeleníteni a tudatos cselekvéseinken keresztül?

Az intimitás is változik (ahogy minden más), az átláthatóság növekszik. Ez pedig félelmeket ébreszt az emberállatban, mert nem ez volt a történelmi minta. És amikor megváltoztatunk egy mintázatot, mindig felbukkan a félelem. Amikor felbukkan a félelem, gyakran attól félünk, hogyan birkózzunk meg magával a félelemmel, így aztán visszalépünk egyet, lezárjuk az intimitásunkat és később nyílunk ki újra.

Legyél készen arra, hogy kezeld a félelmedet. Az egyik lehetséges napi gyakorlat – ha te is azok közé tartozol, akik többeket támogatnak -, hogy rendszeresen összekapcsolódsz önmagaddal és megnézed hogy vagy. Különösen, ha kibillenve érzed magad az egyensúlyodból, nézz vissza és nézd meg hol jártál, mi vett körül, milyen szituáció volt az, ami kiváltotta ezt belőled és növeld a tudatosságod. De legfőképpen csak mondd ezt magadnak:

“Elengedem mindazt, ami nem az enyém.”

vagy

“Elengedem mindazt, amit nem nekem kell megtartanom.”

Saját magad is kitalálhatsz olyan szavakat, szöveget, ami számodra jobban működik. De az ilyen szavak használata erőteljes.

Olyan sok energiának adunk erőt azáltal, ahogy beszélünk. Gyakran az, amit mondunk vezet el oda, hogy milyen módon engedjük ki magunkból az energiákat. A legtöbb ember így működik. Nem mindenki, de a legtöbb. Tehát ha a szavaidat használod arra, hogy újrakalibráld az energiarendszered, akkor a szavak megteszik a hatásukat.
Ez azért is fontos, mert sokan fogtok különféle egyéb szavakat hallani a fejetekben, ahogy áthaladtok ezen a kinyíláson a nagyobb intimitás felé és a félelem körüli tánccal kapcsolatosan –  világszintű félelem, bolygószintű félelem, emberi félelem, megtalálni a saját pozíciódat a félelemben.

Korábban említettem, hogy csak tegyétek a kezeteket a szívközpontotokhoz (a mellkas közepére), hogy ez milyen földelő, központosító, nyugtató. Ez pedig nagyon fontos, mert a szívek most felrepednek. Nagyszerű vagy fájdalmas módokon. Rendszeresen ellenőrizzétek ezen a módon a szíveteket, engedjétek el mások félelmeit, és ne fogadjátok el többé az ítélkezést önmagatok felett.

Meglehet, hogy több ön-ítélkezést vesztek észre magatokban, mert erősebb a tudatosságotok, nagyobb a bennetek lévő megfigyelő. Ez a nagyobb megfigyelő okoz sokkot bennetek minden alkalommal, amikor észrevesztek valamit.

Például észreveszed, hogy ideges vagy egy olyan dologgal kapcsolatosan, amivel korábban semmi gondod nem volt. És ezt hallod a fejedben: “Talán mégsem kéne ezt tennem, talán nem kéne ezt tennem.” Aztán elkezdesz haragudni magadra, amiért nem hiszel magadban, majd a következő ítélkezés jelenik meg: “Istenem, miért nem hiszek magamban?” Érted, hogy ez miért pontosan ugyanaz az energia, mintha tényleg nem hinnél magadban? Mert minden energia.

Egy másik lehetőség, hogy azt mondod: “Nocsak, úgy tűnik, mintha nem hinnék magamban. Érdekes.” Ünnepeljétek ezt a látást, mert ez az első lépcső, a kitisztázás felé.

Ez a megfigyelő rész sokak számára még új, ezért nem mindig bíztok ebben a részetekben eléggé, hogy hatalmat adjatok neki. Főleg ha még új érzés a számotokra az, hogy van egy újonnan kifejlődött része a belső kollektívátoknak – gyakran sok-sok karakter, aspektus van ott, akik igyekeznek integrálódni és az egységet keresik egymással.

Meg kell tanulnotok bízni a megfigyelőben. Ezért mondom azt, hogy jó visszatekinteni bizonyos szituációkra az életetekben, amik az egyensúlyból való kibillenéshez vezettek. Mert a megfigyelő úgyis ott lesz. Akkor is, ha harcoltok vele, ha épp küzdelemben vagytok bármivel, mert az önmagatok feletti ítélkezés gyökerei nagyon erősek. Ha gyerekkorban sok bonyolult szituációban volt részetek, ahol az ítélkezés befogadó oldalán voltatok – nem könnyű kimosni mindezt a testből. Időbe telik.

Ahogy áthaladtok ezen a nagy kinyíláson az intimitás felé az univerzummal, ahogy mindenki más is, fontos a szívetek ellenőrzése. Gyakran a régi struktúrák nem igényelték az intimitást; volt munkahelyünk, lakásban éltünk, talán a szomszédainkat sem ismertük. Mindez megváltozik és egyre gyorsabban és gyorsabban változik.

Tehát ennek a hónapnak a témája az intimitás felé való kinyílás, a saját félelmeid kezelése, illetve megtanulni azt, hogyan tudod elengedni mások félelmeit, illetve az önmagad felé való ítélkezést. Látva, ahogy az ön-ítélkezés eltűnik és ezért kifejlődik a bizalom a belső megfigyelő iránt, ami látja az ön-ítélkezésed.

(Nevetve) Na épp most ítélkeztem egy pillanatra magam felett, hogy talán nem voltam túl érthető ebben az energia-előrejelzésben, ami valószínűleg azt jelenti, hogy néhányatok számára ez igaz is. De ugyanakkor nem az én dolgom, hogy tudjam kire hogyan hat mindez, és ez nem számít. Elkészítettem az anyagot. Ennyi elég.

Ez a másik igazság, amire emlékeznünk kell; ez az egyik módja, ahogy segítettem magamnak az évek során, amikor túl kritikus voltam magammal szemben: Ha teszed a dolgod, élsz. És ez elég. 🙂

Néha nagyon-nagyon félelmetes a jelen pillanatban lenni manapság.

Szeretek a mostban lenni, mégis találtam pár olyan pillanatot az utóbbi időben, amikor épp előre léptem és olyan volt, mintha dadognék “Nahát, mi ez a testemben, ami már évekkel ezelőtt eltávozott?”

Iszonyat mennyiségű potenciál, lehetőség van most a világban a megoldási módok körül, a jövő körül, ami el lenne takarva előlünk, ha csak a média információira figyelnénk, ha nem végeznénk a saját kutatásainkat és mennénk élni az életünket.

Amennyi félelem van most a világban, épp annyira tele van a világ élettel és kinyílással. Egyre több és több ember kezdi megtapasztalni mindezeket. Szóval ez most egy fantasztikus időszak arra, hogy a mostban éljük az életünket.

Persze ez félelmetes az emberállat számára. Félelmetes lehet a test számára. Félelmetes lehet az is, amikor kezdeményezője vagy az intimitásnak és a barátságosságnak valakivel, akiről azt érzed, hogy nem tudja azt fogadni és meghátrál egy kicsit először. De ha elég türelmes vagy és úgy tudod kezelni az illetőt, mint ahogy egy gyermekkel foglalkoznál, ahogy átsegítenéd a gyermeket ezen a meghátráláson, akkor később ők húzhatnak ki a hezitálástól való félelmeidből a jövőben. Tehát ez az a kerék, ahol a vezető és a vezetett folyamatosan körbeforog bennünk közösségként.

Ez volt a májusi előrejelzés.

Legyen mindenkinek remek hónapja. Éljetek a mostban.

Megéri majd ez a mostani intimitás félelem időszak, amikor a végén kibukkantok a másik végén.

És legfőképpen törődjetek magatokkal, legyetek jók magatokhoz.

 

Lee

x

Fordította: Tara – Hivatásos Múzsa http://www.egyensulyban.com

Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.hu/2013/05/may-2013-energy-forecast-after-fear.htm

Lee Harris (okt) – A sebezhetőségből születő új erő

2012. október 5.

A sebezhetőségből születő új erő

Üdvözlet mindenkinek, ez az októberi energia-előrejelzés.

A múlt hónapban említettem, hogy valamely oknál fogva már nem működik jól számomra az, hogy az előrejelzést 3 napig írom folyamatosan, majd felolvasom és hozzáfűzök pár gondolatot a videóban.

Nem tudom miért alakult így, de az idők mindannyiunknál változnak, és most efelé mozdult mindez a számomra. Tehát most úgy fogjuk csinálni, hogy élőben adom át az üzenetet – ahogy a múlt hónapban is -, és később le fogjuk gépelni, hogy azok, akik inkább az írott formát preferálják, el tudjátok olvasni és így megnézni, hogy számotokra van-e hasznosítható része az üzenetnek. (Lee)

Nos, először is, ha itt vagy és nézed/olvasod ezt az üzenetet, gratulálok a kitartásodhoz ebben az őrült évben itt a Föld bolygón.  Az az intenzitás, ami mindenhol jelen volt az utóbbi időkben, másként jelentkezik mindenkinél, különféle módokon tapasztaljuk meg.  Találkozhatsz erős, magas energiákkal, intenzív kihívásokkal, vagy erősen alacsony energiákkal.

Akik magas energiaszinteket éltek meg (béke, összekapcsolódás, szeretet, öröm, szabadság), amilyen mértékben még sosem – ez csodálatos. Továbbra is erre számíthattok, időnként azonban továbbra is megjelenik a lefelé ereszkedés. Egyszerűen csak így működünk. Felfelé és lefelé haladunk a saját érzelmeink és gondolataink központjában azért, hogy stabilizáljuk a kinyílásunk új szintjeit.

Két olyan témáról szeretnék beszélni ebben a hónapban, amik októberben megjelennek: a Sebezhetőség és az Elmélyítés. Minden, amit ebben a hónapban megtapasztaltok, erre a két területre vezethető vissza. A sebezhetőség megtapasztalása körül fognak zajlani a dolgok; hogy milyen a kapcsolatotok a saját sebezhetőségetekkel önmagatokban, a világban – illetve mennyire tudjátok elmélyíteni ezt a tapasztalatot, mennyire engeditek át magatokon. És ez az elmélyítés kegyetlenül intenzív lesz.

Ha az elmélyítés egy olyan helyzetben talál meg, ahol épp egy nehézséggel küzdesz vagy egy olyan területen, ahol épp a fejed vered a falba és nem tanulsz belőle, hogy megfordulj és változtass valamin, akkor ezek a helyzetek csak rosszabbá válnak. Nyilvánvalóan vannak olyan helyzetek, mint például egészségügyi szituációk, amiken keresztülmegyünk, ahol a testnek meg van a saját útvonala és néha a dolgoknak először rosszabbra kell fordulniuk ahhoz, hogy azután jobbra fordulhassanak.

Azok, akik érzelmi vagy gyakorlati küzdelmeken mentek keresztül – az elmélyítés ebben a hónapban arról fog szólni, hogy mennyire tudjátok magatokat kiemelni mindezekből azáltal, hogy a lehető legtöbb érzelmi tapasztaláson égetitek át magatokat.

Kicsit úgy látom ezt a jelenlegi helyzetet, ahol a világ jelenleg tart, mint egy kapcsolati szituációt, mint egy szakítást, elválást. Amikor egy váláson mész keresztül valakivel, akit szeretsz, akivel partnerek voltatok, különféle részeid kerülnek felszínre benned, amit ez az egységtől való különválás hoz elő, illetve attól az egységtől való szeparációt, amit önmagaddal éreztél, amikor a másik emberrel voltál. És erre most világméretű szinten tekinthetünk.

Többeknek, mint valaha, egyre kevesebb a hitük azokban a rendszerekben, amikben korábban hittünk. Mindazon dolgok miatt, amikre fény derült az utóbbi évtizedben, a háborúk okai miatt és azért, amiért háborúk történnek. A kormányzati rendszer miatt, ami lehet, hogy vállalatok támogatását élvezi pénzügyileg vagy másként, amik károsítják a bolygót.

Tehát nem egyszerű ez a tapasztalat, ez a szakítás, két dolog miatt sem. Az egyik oldalról ott a felszabadulás érzése, a szabadság. Visszatérsz önmagadhoz mindazzal, amit a párkapcsolat tanított számodra. Vagyis meg van a lehetőséged, hogy elkezdj beépíteni mindent, amit tanultál ebből a kapcsolatból és továbbvidd magad egy új helyre, illetve egy új kapcsolatba önmagaddal és később egy másik emberrel, ha ez az, amit választasz.

De a feloldási rész tartalmazza mindazon aspektusokat, amit az utóbbi pár évben tapasztaltunk a személyes ébredésünk kapcsán, illetve világszinten is. Gyász, zavarodottság, kétségek, erőtlenség – ezek a szakítás árnyoldalai, a fájdalmas oldal. És ez az, amin a fájdalomtest keresztülmegy, ahogy mi, kollektívaként átmegyünk az ébredési folyamaton.

Ez az ébredés most azonban elég vad. Az emberek keresni szokták az ébredést. Spirituális útkeresők különféle elvonulásokra mentek, könyveket olvastak a témában, naponta meditáltak, hogy felerősítsék a személyes ébredésüket. Most azonban egy világméretű ébredés részei vagyunk, ami sokunk számára csodálatosnak tűnt, ha az elme nézőpontjából tekintettünk rá – amikor sok évvel ezelőtt hallottunk róla. Ragyogónak tűnt, a végeredmény lenyűgözőnek tűnt. Most azt gondolom, hogy sokunkra igaz, akik azt mondjuk: „Hű – ez elég intenzív időnként.”

A trükk mindig a test. Több önfejlesztő területen találkozhattunk már ezzel a mondással: „Változtass a gondolataidon, változtass a nézőpontodon.” Nagyon is tisztelem ezt a fajta munkát, megértem az eredetét is, mégis azt kell mondjam, legalábbis a saját szemszögemből, hogy mindig hiányzott valami ebből, amikor az emberek csak az elméről beszélnek. Mert az elme a test irányítója, a test pedig egy érzelmi energiamező, ami születésünktől programozva van a saját személyes túlélési mechanizmusunkkal. Ha jobban megnézzük, már az anyaméhben, illetve születés után, életünk első hónapjaiban már megvannak ezek a tapasztalásaink, amik genetikailag programozva vannak a testben a szüleinken keresztül, de a saját lélekmintázatunk alapján is, amit tapasztalásul választottunk magunknak. A mintázatok nagyon, nagyon korán kezdődnek és folyamatosan növekednek, kifinomultabbá válnak, ahogy idősödünk, illetve bennünk tömörülnek.

Legtöbbünknek most itt van a lehetőségünk arra, hogy kapcsolatba lépjünk a mélyebb sebezhetőségünkkel – a túlélő sebezhetőségünkkel. A külvilág folyamatosan tükrözi ezt számunkra, akárhová nézünk. A világunk a természet szintjén krízisben van. Szintén krízisben van a ránk váró rendszerek időszakában. A túlélés  – nem csak az emberiségé, hanem az egész bolygóé. Sok kérdés és sok vita zajlik ez ügyben, és  amit önmagadban találsz az az, hogy érzelemből érzelembe mozdulsz. Kitágultnak, felszabadultnak, szabadabbnak érzed magad, azután belehullasz a saját személyes gyökérfájdalmadba a túléléssel és sebezhetőséggel kapcsolatosan.

Tehát ahogy és amikor ezek történnek, ha képes vagy rá, fordulj a tested felé. Már beszéltem erről korábban. Az történik, hogy az elme elkezd körbe-körbe szaladni, mintegy hurokba zárva magát egy csomó gondolattal, ha felkavarodott érzelmek vannak bennünk. Ha belegondolsz, amikor békében vagy, amikor kitágultnak érzed magad, amikor biztonságban érzed magad, az elme nem pörög őrült módon. Jól érzi magát. De az agyad azonnal elkezd pörögni, amint kiesel az egyensúlyodból energetikailag vagy fizikailag. Amit folyamatosan hallok a saját csatornázásaimon keresztül – amit saját tapasztalatommal is alá tudok támasztani – az, hogy mennyire lassú a fizikai test. Az energiatest és a szellem nagyon gyors tud lenni, de a fizikai test lassan alakul, lassan képes csak változni.

Tehát a fizikai test gondozása létfontosságú. Tedd meg, amit tudsz a megfelelő táplálására, mozgasd, menj gyakran friss levegőre. Ha éppen most stresszes helyzetben vagy – legyen az munkahelyi vagy családi, vagy krízis a körülötted lévők életében vagy a saját életedben -,  kell, hogy időt találj magadnak arra, hogy kiemeld magad a krízisből. Ez önmagad vezetése. Akkor is, ha a krízis nagyon intenzív. Kell, hogy legyen pár perced arra, hogy magadban legyél. „Rendben, most elsétálok innen, el a többiektől és kint fogok állni öt percig a levegőn. Nézem az eget, akkor is, ha közben a fejemben nem tud csitulni a gondolatáradat.” Csak gyakorold ezt és ennek a rendszeressége szabad teret fog adni a testednek. (Kilégzéskor) „Biztonságban vagyok. Igen, tudok mélyeket lélegezni.”

Ez azoknak szól, akik krízisben vannak. Azok, akiknek nincsenek most ilyen külső problémái, a trükk a testtel a következő. Bármikor, amikor ilyen felkavart érzelmeket éltek meg, különféle félelmeket, vagy túl sokat gondolkodtok, akkor kapcsolódjatok össze a testetekkel és lélegezzetek. Engedjétek magatokat igazán lélegezni. Vegyetek egy mély levegőt, és miközben befelé áramlik a levegő, különféle megerősítéseket mondhattok magatoknak, mint például „Biztonságban vagyok. Mindent megengedek. Biztonságban vagyok. Mindent megengedek.” Kapcsoljátok össze ezt a légzéssel, majd utána csak a légzésre fókuszáljátok a figyelmeteket. Persze lehet, hogy az elmétek továbbra is pörögni fog. De minél többször gyakoroljátok ezt, annál inkább elértek egy átmenetet, ami a testnek több teret fogadni. Ez pedig segít a testnek, hogy engedjen a sebezhetőségéből, aminek nagy része a kollektív tudatból tevődik össze.

Nagy most a sebezhetőség a világban és társadalmilag úgy lettünk nevelve, hogy ezt elfojtsuk, elkerüljük, tagadjuk le a saját sebezhetőségünket – mert nem biztonságos vagy mert az emberek nem szeretnek erről hallani. Azok, akik egyre inkább mertek felszólalni, kimondani, amit éreztek –függetlenül mások reakcióitól – elértek egy pontra, ahol most nagyobbat kell lépjetek előre. Nem csak az a lényeg, hogy kimondjátok, amit akartok, vagy amit szükséges reakcióként valaki más közlendőjére. Ez most arról is szól,hogy kifejezzük sebezhetőségünket és érezzük, hogy ezt tenni biztonságos a számunkra. Én magam is dolgozom ezen mostanában. Sokféle reakcióval találkoztam, amit ennek kifejezése kiváltott a körülöttem lévő emberekből. De ugyanakkor hoztam egy olyan döntést, hogy minél inkább kifejezem saját magam, minél inkább önmagamat adom, annál inkább fognak olyan emberek körülvenni, akiknek az életem részévé kell válniuk. És akiknek nem, azok eltávolodnak majd tőlem. Tehát a sebezhetőségünk kifejezése fontos.

A másik téma, amiről beszélni szeretnék, az az áldozattá válás. A társadalomban már régóta létező minta az, hogy kik hozhatnak döntéseket, kik nem, kinek van hatalma és kinek nincs. Még ha tudatában is vagy mindezeknek, időbe telik, hogy ezt átdolgozd a testeden.

És ezt látjuk most mindenütt a világban. Többféle okból is nagy a jelentősége ennek. Sok minden történik a világ országaiban, amik nehezek, és mind a hatalmi rendszer körül forognak, vagy a hatalmi visszaélésekről szólnak. Amerikában épp választások vannak, amik most újra előtérbe hozzák ezeket a kérdéseket az emberek számára. Világként itt tartunk most. Januárban készült egy videóm, a ’2012. A hatalom éve’ címmel, amiben arról beszéltem, hogy a hatalom árnyoldalaival fogunk dolgozni ebben az évben. Nézz rá erre az energiára egyénként. Vedd észre, hogy mikor okolod a külvilágot vagy mikor okolsz más embereket.

Én mindig bízom az emberek jóságában. Igen, vannak emberek, akik valóban pusztító dolgokat művelnek a bolygón, de a média és más tájékoztató források elhitetik velünk, hogy ezek az emberek vannak többségben, hogy többen vannak, mint a jó emberek. De ha megnézel bármely krízishelyzetet a világban, az emberi segítőkészség, ahogy egymás felé fordulnak az emberek közösségként, hogy segítsenek egymáson, az megkérdőjelezhetetlen.

Fontos, hogy erősítsük a közösségbeli kapcsolódásainkat, keressük a saját belső erőforrásainkat az életünkben. A következő évek telve lesznek kihívásokkal, efelől nincs kétség. De minden kihíváshoz fel tudunk nőni. Lesznek olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy mégsem vagyunk elég erősek az adott helyzethez, de ez is rendjén van. Lélegezzetek és engedjétek át az érzelmeket a testeteken. A légzés által nagyobb teret és szabadságot adtok magatoknak a testben. Így vissza tudtok menni a világba, a párkapcsolataitokba és jelen tudtok lenni, életerőt tudtok vinni a változásokba. És életerőt kell vigyünk a közösségben zajló változásokba is.

A harag, a düh a hibáztatáshoz kapcsolódik és az áldozatsághoz. Az utóbbi pár évben sok olyan jószándékú emberrel találkoztam, akik dühösek voltak néhány dologra. A harag remek hajtóerő tud lenni a cselekvéshez. De ha a harag megáll a másikra való mutogatásnál, a hibáztatásnál, ha csak arról megy a beszélgetés, hogy milyen lehangoló a világ és mennyire el vannak rontva a dolgok, akkor nem fogunk sehová sem haladni. A harag lényege az, hogy pozitív cselekvéssé tudjuk formálni. Ha bármi iránt dühöt érzel, ami a világban történik, akkor az egy jel a számodra, hogy ezen a téren elérhető a hajtóerő a számodra, ezen a téren van szükség a cselekvésedre – menj és cselekedj. Menj és add az energiádat, az idődet ennek a területnek.

Folyamatosan ezt az üzenetet kapom:  Képesek vagyunk hasznosítani a bennünk lévő összepréselődött, felhalmozódott energiát és átalakítani egy pozitív, kiáradó erővé. Ez nagyon fontos. Ha észreveszed magadban a haragot, tedd fel magadnak a kérdést: „Régóta vagyok már dühös? Hónapok óta? Évek óta?” Ebben az esetben szükségem van arra, hogy ránézzek erre a haragra és átmozgassam magamon, megtaláljam a gyökerét. Illetve használd fel pozitív hatásként és ez segíteni fog számodra csatornázni ezt az energiát.

Ne felejtsd el, hogy a félelem és az izgatottság milyen közeli kapcsolatban állnak egymással. A saját személyes utam során folyamatosan mozgok egyiktől a másikig, ahogy haladok a saját fejlődésemben, amit ’magánéletnek’ is hívhatunk. Bár nem hiszem, hogy továbbra is létezik  ’magánélet’. Korábban azt gondoltam, hogy igen, de mostanában már inkább közösségi életként tekintek rá, amit mindannyian együtt élünk meg. Ahogy saját személyes életünk rétegeit levetjük és visszatérünk az emlékeinken át a korábbi érzelmeinkhez, sok mindent elengedünk a közösség számára is. Már nem kizárólag egyénként vagyunk jelen, sokkal inkább válunk közösen egyénekké.

Ez egy vad folyamat, de ha képes vagy támogatni önmagad és képes vagy együttműködni másokkal, hogy segítsenek neked, az remek. Ha esetleg mégsem ezt szeretnéd tenni, sok egyéb módon is tehetsz önmagadért. Léteznek ingyenes vagy nem túl drágán elérhető technikák, amik segítségével átdolgozhatod magad mindezeken.

Végül, amiről említést szeretnék tenni, az a bizalom elveszítése. Az elveszített bizalom egy olyan kérdés, ami sokakat érinthet, ezért is hasonlítottam a helyzetet korábban párkapcsolathoz, ahol a felek váláson, szakításon mennek keresztül. Ezekben az időszakokban sok minden a felszínre kerül és ha a válás árnyoldalán vagy éppen, nem pedig egy „remek, továbbmegyek egy következő kapcsolat felé” állapotban, akkor erősen jelen lehet a bizalomvesztés. Az az igazság, hogy ha szomorú vagy az elválás miatt, ha megtört a bizalmad, ha a partnered felé mutogatsz – hamarabb  kilábalsz belőle, ha magadra mutatsz inkább.
Kérdezd meg magad, hogy mikor veszítetted el a bizalmad önmagadban azért, amit teremtettél?

Másokkal együttműködve több segítséghez juthatsz, főleg ha épp egy traumán, krízisen mész keresztül, ha elveszítetted a bizalmad egyvalaki vagy a világ iránt. Az együttműködés másokkal annak érdekében, hogy segítséget kapj tőlük (legyen ez egy barát, egy terapeuta vagy bárki), azt is jelenti, hogy visszahozza azt az élményt,hogy egy másik ember képes segíteni neked, egy másik ember képes szeretni téged, egy másik ember szeretne segíteni neked felállni és támogatni, hogy felépítsd újra önmagad. Ez főleg azoknak fontos, akik régóta elszigetelten élitek az életeteket – erről már beszéltem korábbi előrejelzésekben is.

Tehát nagyjából itt vagyunk most energetikailag és ez az, amivel a következő két-három hétben találkozni fogunk. Remélem, hogy rátaláltok a saját energiatestetekre a saját mindennapjaitokban, de ne feledkezzetek meg a fizikai testetekről. Mindig térjetek vissza a testhez. Ha csak légző gyakorlatokat végeztek egyszer-kétszer naponta, vagy akár ötször naponta, már az is sok mindent átmozgat bennetek. Vannak, akiknek emlékezniük kell majd azokra a főbb pontokra, amikről a korábbi alkalmakkor beszéltem az utóbbi hónapokban, hogy vegyétek észre mi a sajátotok és mi az, ami másoktól ered a környezetetekben.

Ha esetleg nem tudtok magatoknak több időt, nagyobb tered adni, adjatok több kicsit. Mert az érzelmek intenzitása, ami mindenki számára felerősödik, elsöprő lehet.

Sok szeretetet kívánok mindannyiótoknak. Törődjetek egymással. Ha csendre van szükségetek, legyetek csendben. Ha aktívnak érzitek magatokat, legyetek aktívak. Tegyétek azt, amit éreztek és emlékezzetek, hogy minden rendben van. Ha ítélkezésen kapnátok magatokat, remek; vegyétek észre, figyeljétek meg. A legtöbb ítélkezésünk társadalmilag programozott. Nem a sajátotok. Ezek a kultúrából átvett dolgok, nagy részük elengedésre is fog kerülni.

Tehát figyeljétek meg ezeket. Csak legyetek megfigyelői az ítélkezésnek vagy a felétek áradó keménységnek, ahogy egyre inkább kinyíltok arra, ami a szívetekben van. Takarítsatok egy kicsit. Dobjátok ki mindazt, amire már nincs szükségetek, aztán lélegezzetek be. Lélegezzetek be többet abból, amire szükségetek van. Dobjátok el az elvárásaitokat. Mondjátok ki, hogy mi az, amire szükségetek van, hogy belépjen az életetekbe és bízzatok a kimondott szavatokban, hogy az képes az energiák felétek való irányítására.

Szeretettel,
Találkozunk a jövő hónapban. Vigyázzatok magatokra.

Fordította: Tara, Hivatásos Múzsa – https://hivatasosmuzsa.wordpress.com

Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.com/2012/10/october-energy-forecast-new-strength.html