Novemberi nehéz ajándékok

Ez az időszak olyan, mint egy hangerősítő. Felhangosítja a legalapvetőbb, zsigeri félelmeinket, elakadásainkat. Direkt nem úgy fogalmazok, hogy nagyító, mert nem nagyítja fel, de nagyon is észrevehetővé, kézzelfoghatóvá válnak számunkra a mélyben meghúzódó karakterisztikus beakadások. Az egó számára ez elég kemény helyzetet hozhat létre, mert az egó nem szeret szembesülni ezekkel az érzelmekkel, ezekkel a “gyengeségekkel”. Ellenáll, letagad, harcol önmagával és másokkal is, akik az érzékeny pontok megjelenésében érintettek.

speaker1
Mit jelent mindez? Például az életedet végigkíséri egy olyan alapmondat, hitrendszer, ami azt mondatja veled: “Egyedül vagyok, nem számíthatok senkire.” vagy “Engem nem ért meg senki.” vagy “Nem látják az értékeimet.” Ezek a gyökérmondatok erősek, meghatározóak. Önbeteljesítőek is tudnak lenni, ha azonosulunk velük. Ilyenkor nem csak egyetértesz a mondatoddal, de keresel és találsz is rá bizonyítékokat, sőt meg is véded ezt a mondatot – mert úgy érzed a lényed része. Tehát vitatkozol, harcolsz a saját nyomorúságodért, azért a rossz érzésért, amit ezzel a mondattal való azonosulás okoz a számodra. Ez egy téves azonosulás. Mindig is az volt. Az egód túlélési módjainak egyike és ugyanakkor egy olyan élettéma, amin ha átdolgozod, átégeted magad, akkor nagyon sokat tud adni a számodra. Részben ezért is harcolunk érte, mert minden ilyen csomag ajándékot rejt, ha hajlandóak vagyunk azt kibontani.

Most pedig a felhangosítással nagy segítséget kapunk, hogy ha még nem láttuk, most észrevegyük ezt és kezdjük el kicsomagolni. A szembesülés nem egy kellemes dolog. Ám enélkül nincs ajándék sem. A végcél pedig az, hogy a nagy év végi felzárkóztatás után (ami hónapok óta zajlik) már a kibontott ajándékoddal tudj átlépni az új évbe (január vége, február). Most egy nagy visszatekintésben vagyunk, mert egy energetikai ciklus végéhez értünk.

Én azt vettem észre, hogy a múltam felélénkült. Vagyis régi-régi ismerősök találtak rám, akikkel ezer éve nem beszéltünk és most aktív kommunikációba kerültünk, mintha csak egy félbehagyott mondatot folytatnánk. Az is feltűnt, hogy régen megválaszolt kérdések merültek fel újra bennem, régen használt módszerek kerültek újra előtérbe. Szembesültem nem is egyszer az én saját gyökérmondatommal.

Mindez azért történik, hogy tisztán lássuk mi az, amire még szükségünk van, mihez ragaszkodunk még, mit sikerült elengedni. Felbukkanhatnak régi munkák, régi szenvedélyek.
Mondjuk sok évvel ezelőtt zöldségesként dolgoztál örömmel, de már legalább 10 éve váltottál és most kozmetikus vagy. Az elmúlt években szinte eszedbe sem jutott a zöldséges életed, mert máshol volt a fókuszod. Most azonban visszaköszönhet valamilyen formában a zöldséges munka, lehetőséged adva neked, hogy a jelenlegi, tíz évvel tapasztaltabb nézőpontodból újra ránézz. Felismerd annak a korszakodnak az ajándékait, beleérezhess, hogy most érzel-e még vonzódást iránta, volna-e kedved visszatérni hozzá és a jelenlegi élettapasztalatoddal újra ebben a szakmában dolgozni. Meglehet, hogy lelkesen térnél vissza, mert most másként adna neked örömet, mint korábban.
Az is lehet, hogy érzed, már mindent megkaptál ettől a munkától és így teljes nyugalommal hagyod magad mögött, nagyobb bizonyossággal. Ez ugyanígy megjelenhet párkapcsolati szinten is vagy más, számodra fontos területen.

Plusz segítségként mindehhez hónap közepétől megkapjuk a Metrográd (saját szóalkotás a retrográd Merkúrra 🙂 ) támogató erőit is.
A Metrográd időszaktól óvatosságra szoktak inteni, mert ilyenkor megnő a félreértések száma, az egymás mellett elbeszélés, a hibázás, hibáztatás. Van, amikor igen, de nem mindig. Ám azt ritkán hangsúlyozzák, hogy a Metrográd időszak valójában nagyobb tudatosságra “kényszerít” minket.

Szabad kommunikálni – csak figyelj oda jobban mit és hogyan mondasz – legyél tudatosabb.
Szabad szerződéseket kötni – csak olvasd el az apróbetűs részt, hogy minden részlettel tisztában legyél, tájékozódj – legyél tudatosabb.
Ha elromlik valami, hibák csúsznak be, jó időszak arra, hogy rendbehozzuk, ami javítást igényel, legyen az tárgy vagy módszer vagy kapcsolat – legyél tudatosabb.

A nehézségeivel együtt ez egy igazán remek hónap arra, hogy befelé figyeljünk, ne a külvilág legyen az irányadó. Remek időszak arra, hogy meglássuk a saját mozgatórugóinkat, felfedezzük a Miértjeinket, megtapasztaljuk önmagunkat közelebbről, intimebb, bensőségesebb módon.

Természetesen ezeket bármikor megtehetjük, novemberben pusztán extra rásegítést kapunk, ami ezeket a folyamatokat jobban támogatja. Mondhatjuk úgy is, hogy ha szeretnénk befelé figyelni, tudatosabbá válni, akkor ebben az időszakban erre nem is kis hátszelet kapunk, amit néha hurrikánnak élünk meg.

Vegyünk egy mély, nyugodt levegőt és lovagoljuk meg ezt az energiát. Mert most ez a támogatott folyamat, ez a természetes hullám. Falakba akkor ütközöl, ha evvel egészen ellentétes hullámot akarsz meglovagolni vagy egyáltalán nem akarnál tudomást venni arról, ami most az orrod elé kerül. Például kapkodva akarnál beleugrani egy új vállalkozásba, anélkül, hogy a saját, mély mozgatórugóidat feltárnád. Vagy mindenáron ragaszkodnál a saját nézőpontodhoz egy beszélgetésben, ami azt eredményezi, hogy a másik felet nem hallod meg, így fontos információkról lemaradhatsz.
Ezt a hullámot úgy tudod jól meglovagolni, hogy mindig egy nyugodt lélegzetvétellel kezdesz bele a dolgodba, hogy a középpontodból indulhass. Emlékezteted magad arra, hogy maradj nyitott és figyelj a részletekre is, figyelj a saját belső érzeteidre.

Amikor valamivel kapcsolatosan rossz érzéseid támadnak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy az a dolog rossz. Főleg ebben az időszakban (miután a befelé figyelés a természetes hullámerő) azt is jelezheti ez az érzés a számodra, hogy itt van benned egy félelem, aggodalom, feszültség. Tehát van feltárnivaló, ide irányítsd a lámpád fényét, hogy ránézhess. Ezért is nem ajánlott elhamarkodottan, gyorsan dönteni ebben az időszakban, mert a belső érzések máshová, mélyebbre mutathatnak, mint megszoktad.

Nem kell megijedni ettől az időszaktól. Csak legyél hajlandó felvenni a felfedező-sapkád, aludj egyet a fontos döntésekre és legyél nyitott a bensődből érkező üzenetekre, jelzésekre. És tudd, hogy az első benyomás most még csak a felszín, most mélyebbre kell nézni.

Ahogy spirálisan haladunk az életünkben előre, ilyenkor úgy tűnhet, hogy visszafelé haladunk, lelassulunk. A hátranézés nem egyenlő a hátrafelé haladással. Ez a visszatekintés az, ami előtérbe hozza a múltat, hogy egy új szinten élhessük meg. Rávilágít arra, hogy honnan jöttünk, milyen döntések vezettek el bennünket a jelenünkbe. Megvilágítja az eddig megtett utunkat. Ezzel megerősítve minket a döntéseinkben, illetve támpontokat adva ahhoz, hogy milyen döntéseket akarunk meghozni a továbbiakban. Reflexió, önreflexió, visszatekintés, újraértelmezés, újra-megértés, újratervezés.

Élj vele! Használd ki! Bontsd ki az ajándékod!

Tamás Kriszti Tara
2018.11.01.

A megértésben, feldolgozásban, irányváltásban tud segíteni neked a múzsabeszélgetés, az egyéni konzultáció. Gyere, szabad segítséget kérned. ❤ Tara
Időpontegyeztetés: hivatasosmuzsa@gmail.com

— Gyakorlat teszi a Mestert – önismeret és spiritualitás a mindennapokban
új fb csoport: https://www.facebook.com/groups/1794198097363756/

 

Kirándulás extrákkal

SAMSUNG CAMERA PICTURES
Tegnap elkirándultunk egy hegytetőre. Én cipeltem a termetes hátsómat és egy kb. 5 kg-s hátizsákot. Ne kérdezzétek mitől volt olyan nehéz, magam sem tudom. Többször felajánlották a fiúk, hogy viszik a hátizsákom. Én nem adtam. Nem, nem azért, mert túl gőgös lettem volna, vagy túl emancipált, hogy segítséget elfogadjak. Még csak nem is azért, mert bizonyítani akartam volna magamnak vagy másoknak, hogy márpedig fel tudok menni a plusz súllyal is a hátamon és hű de kemény vagyok.

Ami azt illeti örömmel elfogadok segítséget, örömmel veszem, ha férfiak felajánlják erejüket és támogatásukat. A táskát azért akartam én vinni, mert kíváncsi voltam.
Kíváncsi voltam, hogy érzem-e egyáltalán és ha igen, a túra mely pontján azt, hogy ez most már sok, könnyítés kéne. A saját erőmet teszteltem. Nem volt célom, hogy fogamat összeszorítva, esetleg vért izzadva felküzdjem magam. Egyszerűen csak kíváncsi voltam. És akárhányszor kérdezték, én mindig magamba figyeltem egy kicsit, és úgy éreztem, hogy még messze van az a pont, amikor letenném azt a zsákot. Így aztán vittem tovább a csúcsig.

Felértünk, örültünk, megpihentünk, majd indultunk vissza. Ekkor újból kaptam egy felajánlást, hogy viszik a zsákom. Most odaadtam. Mert ekkor már TUDTAM, hogy simán vinném egész úton lefelé is, mert képes vagyok rá. A kíváncsiságom kielégülést nyert. Így aztán nem volt szükség rá, hogy további visszajelzéseket gyűjtsek be magamtól, magamnak. A hátizsákot átadtam és trappoltam le a hegyről.

Azért írom le mindezt, mert a lelkünk is választhat magának olyan utat, olyan életet, amit nehéznek élünk meg, de csupán egy kíváncsiság van mögötte. A lélek kíváncsisága, a kalandvágy, önmaga megélése egy másik nézőpontból. A fizikai nehézségek pedig visszajelzések. És út közben is választhatjuk a könnyebb továbbhaladást. Amikor pedig elérkezünk a tapasztalásaink által egy olyan pontra, ahol már értjük, már TUDJUK, megy ez nekünk, akkor a pluszban bevállalt nehezítő körülményeket könnyebben lepakoljuk és az életünk további menete könnyed trappolássá válhat. Az önismeret egy olyan eszköz, ami segít rálátni, hogy akarjuk-e vinni még az aktuális terhet vagy sem. Megértést ad, így a választást is könnyebbé teszi a számunkra.

Tara
2018.10.20.

Ha szeretnél tisztábban rálátni a saját utadra, gyere egyéni konzultációra. Várlak szeretettel! Tara
időpontegyeztetés itt: hivatasosmuzsa@gmail.com

kislogo-blogra

 

 

 

Interjú a Múzsával

Juhhú! Feldobottság, öröm, izgatottság, lendület…

mic

Több angolnyelvű csoportban is beszélgetek a spiritualitásról, önismeretről és nemrég felkértek Amerikából, hogy vegyek részt egy rádióinterjúban arról, hogy mit jelent empatának lenni, mik a nehézségek, előnyök, hogyan élünk ezzel együtt és hogyan kezeljük, stb. A mai nap volt a rádiófelvétel, skype-on, ANGOLUL!!!
(Ez nekem külön kihívás volt, mert remekül írok-olvasok-fordítok, de keveset van alkalmam élő szóban használni az angolt.)
Négyen voltunk riportalanyok. Egyikünk Floridából, másik Panamából, harmadik Angliából, én pedig Budapestről.

Csodálatos beszélgetés volt, csodálatos emberekkel! Rendkívül hálás vagyok,
hogy meghívtak a műsorba! Valószínűleg lesz folytatása is, így csoportosan, illetve egyéni
interjúk formájában is. Ha elkészül a vágott anyag, természetesen megosztom majd veletek is. Erre még várnunk kell, de amint megvan, hozom.
ah #büszkenyúl Annyira örülök, itt ugrabugrálok

Tara
2018.09.28.

Szeptember: Most legyél igen-ember!

igen1
Ebben a szeptemberbe vezető átmenetben (hónap első hete) főleg gyógyulunk, nyalogatjuk a sebeinket. A július, augusztus hónapok keményen megdolgoztattak minket érzelmileg, energetikailag. Augusztus utolsó hete különösen intenzív volt, ahogy az utolsó felzárkóztató energialöketeket kaptuk.
(Erről a facebook oldalamon született bejegyzés.)

Most egy picit szusszanhatunk, de nem sokáig. Most jött el az ideje, hogy elinduljunk abba az újba, ami egész eddig elő volt készítve számunkra. Most van itt az ideje, hogy igent mondjunk a felénk érkező lehetőségekre, megkeresésekre.
Most kell igen-embereknek lennünk! Akkor is, ha először félelmetesnek tűnik olyasmire igent mondani, amiben esetleg nincs még sok gyakorlatod, de mindig is szerettél volna ezzel foglalkozni, most pedig egyszercsak megérkezik a megvalósítására egy lehetőség. Sőt olyasmikre is érdemes igent mondanod, amit még elképzelni sem tudtál ezelőtt, ám most mégis egy korábban lehetetlennek hitt lehetőség kapujában találod magad. Most kell erre rábólintani és belépni ezen a kapun.

Ha több lehetőséged is érkezik, bátran mondj igen mindegyikre. Ha mégis úgy érzed, hogy muszáj választanod, akkor figyeld meg milyen érzések járnak át, amikor egyikre, majd a másikra gondolsz. Képzeld el magad, ahogy az egyikre igent mondasz, az megvalósul, abban tevékenykedsz – ez milyen érzéseket kelt benned? Ugyanígy helyezkedj bele a másik választás lehetséges kibontakozásába. Aztán válaszd azt, amelyik jobb érzésekkel töltött el. Amire gondolva ellazultak az izmaid vagy mosolyra húzódott a szád, esetleg rögtön láttad a lelki szemeid előtt, ahogy az adott lehetőség tovább vezet téged egy következőhöz, ami szintén jóleső a számodra.

Eddig keményen dolgoztunk azért, hogy megoldjunk, lezárjunk, feldolgozzunk, megemésszünk, elengedjünk. A további munkánk az előretekintésben van és abban, hogy választásainkkal, cselekvéseinkkel az új felé haladjunk.

Lezáródtak bizonyos életciklusaink. Mindenkinek más területen, ami éppen érintettségben volt a számára. Van, aki munkahelyet váltott, más a munka fogalmát alkotja újra önmagában. Van, aki végre beadta a válópert. Más pedig végre rászánta magát a házasságra. Van, aki a szüleivel, testvéreivel tudott végre olyan érzelmi kommunikációba kerülni, ami jelentősen javította a családon belüli kapcsolatokat. Van, aki végre elszánta magát arra, hogy belevágjon egy új életstílusba, esetleg jobban felvállalja magát mások előtt, esetleg nyilvánossá tegyen valamit, amit eddig féltve őrzött. Nálad mi zárult le? Milyen új dolog akar megérkezni?

A kulcsszó az, hogy “végre”. Végre eljutottunk olyan szakaszokhoz az életünkben, ami jelentős változásokat hoz a jövőnkre nézve. Most pedig az a dolgunk, hogy igent mondjunk erre a teljesen más, megújult jövőnkre.
Engedd be az új rutinokat az életedbe. Ne akarj a régi minták szerint működni, azok már elmúltak. Most alapozzuk meg az új szokásokat, az új önmagunkat. Megkaptunk hozzá minden energetikai segítséget. Élj vele!

Tara
2018.09.02.

Amennyiben kéne egy kis bátorítás, segítség a választásaidban, gyere múzsabeszélgetésre! Itt tudsz időpontot egyeztetni: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel!

 

 

Mi van a szőnyeg alatt? – Augusztusi energiák

Mit hoz nekünk az augusztus?

Már júliusban is ezt élhettük és augusztusban is folytatódik az, hogy minden a felszínre tör. Minden, amit a szőnyeg alá söpörtél, most láthatóvá válik. Nincs több titok! Nem feltétlenül hazugságokra vonatkoztatva működik ez (bár arra is), legfőképpen önmagad előtt nincs több titok – itt az ideje, hogy szembenézz a szőnyeg alatti helyzettel, akkor is, ha ez kellemetlen érzéssel jár.
carpet
Ha nem teszed, az élet megállít és megteszi most helyetted, ha tetszik, ha nem. Mert ez az év a teljes megújulásról szól és ebbe nem fér bele, hogy csontvázakat őrizz a szekrényben – nagytakarítunk, átalakulunk. Ebben az évben rendeződünk át az újba. Egész idáig zajlott ennek a felvezetése. Augusztusban pedig tisztogatunk, leföldelünk, beállunk a rajtvonalba, nekikészülünk, hogy szeptembertől indulhasson a futam.
Ezzel egy időben az elengedéssel kapcsolatos témák is felszínre kerülnek. Búcsúzás, lezárás, halál, elengedés, régi dolgokra visszatekintés, a múlt újraértelmezése. Az ezekkel kapcsolatos érzelmeink is a felszínre kerülnek, hogy az indulás mentes lehessen a régi csomagoktól. Érdemes segítséget kérned, ha úgy érzed túl sok minden tör fel hirtelen a múltból, régi fájdalmakból.

Ezért az augusztus épp annyira lehet munkás hónap, mint pihenős.
Ha már eddig is söprögettél a házad táján folyamatosan, akkor könnyebb dolgod lesz ebben a hónapban. Csak a rákészüléssel kell foglalkozz – magadat tölteni, pihenni, ráérősebben újrarendezni ezt-azt, hogy még tisztábban láss rá az életedre, érzelmeidre, arra, hogy merre is tartasz.

Ha eddig halogattál és hegyeket halmoztál a szőnyeged alá, akkor bizony ez kapkodósabb, stresszesebb hónap lesz a számodra. Ne felejts el azért megállni néha kifújni magad, de ne most számíts nyugalmas időszakokra. Ekkor is kell időt szakítanod a töltődésre és arra, hogy lásd merre is akarsz menni a továbbiakban, ám a munka nem lespórolható. Tudod… nincs több titok! Szembe kell nézz végre azokkal az érzelmekkel, amik eddig nem voltak ínyedre. Rendezned kell bizonyos helyzeteket a körülötted lévő emberekkel, hogy tiszta vizet önthessetek a pohárba. Ehhez nagy segítség a tiszta kommunkáció, az őszinteség, a sebezhetőséged felvállalása. Nagy erő van ezekben, használd!start
Igazán felszabadító érzés, amikor végre elrendeződik a sok függőben lévő dolog és végre nem ingoványos talajról kell startolnod. Az augusztusi energiák segítenek, hogy jobban ráláss a vágyaid felé vezető útra, tiszta előrehaladást előkészítve számodra.

Tara
2018.08.02.
Amennyiben úgy érzed egyedül nehezen birkózol ezekkel a témákkal, kérj időpontot, segítek!
Időpontkérés: hivatasosmuzsa@gmail.com

 

A hála pillanata

hála1Hason fekszem a napozóágyon, a még vizes hajam  a szemembe lóg, a nap forrón szárítja a bőröm.
Felnézek és érzem, ez a pillanat tökéletes. Lehulló tincseim mögül színeket látok. Az élénk narancsárga nyugágy, a vidám lila törölköző, a környező bokrok élettel teli zöldje – és mindez keveredik a csenddel, a madárcsicsergéssel, a pihenés örömével, ellazultsággal, békével. Ez a pillanat tökéletes. Hálát érzek.
Ahogy ez átfutott a fejemben, már elmúlt a pillanat. A színek, a napfény, a csend továbbra is itt vannak, de ez már egy másik pillanat. Szép, de az előző tökéletes volt.
Magában hordozott valami többletet, talán pont engem, aki átéltem azt.

A pillanat tökéletességének felismerése egy tizedmásodpercnyi késésben volt a pillanat átéléséhez képest. Az elme tudatosítása kivitt a teljes megélésből. Így van ez, jól van ez. Igyekeztem újra belehelyezkedni magába az érzésbe, a hála állapotába. És ezt hallottam:

A hála az, amit ha csak gondolsz, a felszínen marad.
Ha csak beszélsz róla, még nincs ereje.
Akkor válik élővé és tesz téged is azzá, ha ÉRZED.

Amikor épp átélsz egy gyönyörű pillanatot és észreveszed, szeretnéd megőrizni, máris belépett az elme ragaszkodása. A pillanatnak vége szakadt, mert kizuhantál belőle azzal, hogy meg akartad tartani. Amikor átélsz egy gyönyörű pillanatot, a szívben érzett hála az, ami folytonossá teszi azt benned és így válik részeddé. Ezt akarni nem lehet. Ezt csak engedni tudod. Amikor átéled a gyönyörű pillanatot és eszedbe jut, hogy hálát érezhetnél, már elillant. Nem baj. Az emberek hozzá vannak szokva, hogy az elmével érzékeljenek, raktározzanak, elemzzenek, emlékezzenek.

A szív egy másik dimenzió. A hála pedig a szív dimenziójában létezik. Ez a dimenzióváltás pedig időbe telik – az elme működéséből kifolyólag. Túlságosan rutinná vált az, hogy az elme minden megértés és megélés eszköze. Pedig a szív sokkal tágasabb, élőbb tér. Az elme segítségével, vagyis a tudatosítással, gyakorlással eljuthatunk a szívig, ám ez csak a kapuig tud elvinni, belépni csak megengedéssel lehetséges. A szív dimenziójába csak békével és teljes nyitottsággal, elvárások nélkül lehet belépni.
Az elmére szükség van, használjátok rendeltetése szerint – de ne álljatok meg a kapuban.

Tara
2018.06.11.

 

 

Külső-belső konfliktusaink és a boldogság

A következő 3-4 hétben (június) többet találkozhatunk konfliktusokkal. Ezek leginkább a bensőnkben megjelenő érzésekként fognak jelentkezni először, mint elégedetlenség, csalódás, frusztráció, türelmetlenség, céltalanság, önbizalomhiány. Ha túl sokáig, vagy erősen pörgetjük ezeken magunkat, akkor ne lepődjünk meg, ha a külvilágban is találkozunk konfliktusokkal, hiszen kivetítjük a bensőnkből a külvilágba – így mutatva rá magunknak, hogy “nézd, ez munkál épp benned, látod?”

monitoron
Az igazság az, hogy tényleg nem kell semminek változnia ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mert a saját jó érzésem választása valójában csak egy döntés kérdése.

Persze ehhez a mondathoz nem vagyunk hozzászokva. Nem ezt tanultuk, nem erre láttunk példát a környezetünkben. Így amikor éppen feldúltak vagyunk és találkozunk ezzel a mondattal, hogy a jó érzés csak egy döntés, akkor ez méginkább feldühít minket és hülyeségnek gondoljuk. Ebben a frusztrált állapotban elkezded felsorolni, hogy épp milyen negatív és fájdalmas dolgok értek, milyen rossz és igazságtalan a világ és mindenki bolond, aki szerint ott a szépség.
Vedd észre, hogy ilyenkor épp véded a saját rossz érzéseidet és kifogásokat sorolsz azért, hogy miért NE érezd magad jól.
A saját rossz érzéseink védelme egy automatikus reakció, hiszen igazolni szeretnénk a bennünk lévő érzés jelenlétét. Ez nem hiba! Így működünk emberként. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy amikor egy kellemetlen érzés jelen van, ne akard azt elnyomni, azonnal megváltoztatni. Engedd, hogy ott legyen. Engedd, hogy a káosz egy pár percre jelen legyen benned. Pár perc káosz és nyugtalanság az életed hatalmas kiterjedésében nem olyan nagy ügy, igaz? Engedd, hogy ott legyen.

A különbség  megengedés és beleheregellődés között az érzéshez való ragaszkodásban van. Amikor te magad nem fogadod el a benned lévő érzelmet, akkor tűzzel-vassal fogod azt védeni mások felé és magadénak akarod tudni, miközben igyekszel távol is tartani magad tőle, mert kellemetlen kibillenve lenni. Ez egy erős széthúzást eredményez benned, így egyre inkább távolodsz a középpontodtól.

Amikor ellenállsz valaminek, akkor ahhoz minden figyelmedet arra kell vinned, amit távol akarsz tartani magadtól (jelen esetben a frusztráció, düh, csalódottság, stb.).
Ezzel a fókuszod teljes mértékben a negatív spirálban tartod és így bebetonozod magad a kellemetlen érzésekbe. Saját magadat hergelled bele a feszültségbe. Pedig lehet a mindezt a lavinát elindító rossz érzés nem is volt akkora probléma, csak egy kilengés az életed ingájának működésében. De a figyelmed ráirányításával felnagyítottad. Azt a döntést hoztad, hogy most a benned lévő reflektorral csak erre a negatív érzésre világítasz, így kizárva a saját rálátásod az egészre.

keresel1
A gondolataiddal és érzelmeiddel keresel. És aztán azokkal is találsz.
Ha félelemmel telien keresel, olyasmit találsz, ami igazolja a félelmeidet.
Ha bizakodással telien keresel, olyasmit találsz, ami igazolja a bizakodásodat. – Tara

Amikor belül konfliktusban vagyunk (azzal, ami van), ki vagyunk akadva.
Milyen szépen mutatja a nyelvezetünk is, hogy nem vagyunk egységben, összhangban, egyensúlyban ilyenkor.

Az önismeret nem csupán annyiból áll, hogy rálátok a viselkedésemre, a saját mintázataimra. Az önismeret egyben képességfejlesztés arra, hogy változtatni tudjunk, képesek legyünk más döntéseket hozni – még egy kibillent állapotban is.
Az Egyensúly – mint abszolút – nem érhető el, mert az élet maga egy egyensúlytalanság. Mindenképp ki fogunk billenni. Az viszont nem mindegy, hogy milyen hamar tudsz visszatalálni a saját középpontodba, nyugalmadba, békédbe, illetve mennyire tudsz akár ott létezni. Nem mindegy, hogy órákat, napokat, éveket vagy egy egész életet töltesz-e elégedetlenségben vagy képes vagy továbbengedni az inga lengését és nem kapaszkodsz bele egyik lengési pontján sem – akár negatív, akár pozitív érzetet ad éppen.

Mindannyian törekszünk a harmóniára, mindannyian alapvetően jól akarjuk érezni magunkat. Ez pedig tényleg egy döntés kérdése. Nem mondom, hogy ez mindig könnyű. Amikor épp egy érzelmi vihar közepében vagy és onnan kéne magad a saját hajadnál fogva kihúzni, engedni a rossz érzést jelen lenni, miközben újra és újra azt választod, hogy a figyelmed a megoldás és a megkönnyebbülés irányába fordítod.
Azt viszont mondom, hogy ez lehetséges és Te is képes vagy rá. Talán csak egy kicsit több gyakorlásra van még szükséged, hogy mesteri szintre fejleszd. Megéri. Sokkal békésebb és kiegyensúlyozottabb élet az eredménye. Ráadásul nem kell egyedül csináld. Van segítséged, van hová fordulnod. Én múzsaként elérhető vagyok a számodra, kísérőd és kalauzod vagyok az önismereti utadon, ha kéred.

Ha még nem látunk erre az egyensúlyteremtésre elég jó példát a világban, legyünk mi azok, akik példát mutatunk a többiek számára. Adj te is másoknak jó példát, hadd lássák, hogy lehet így is élni. Lehet több békét behozni a mindennapokba, tanulható, fejleszthető a belső egyensúlyozásunk képessége. Gyakorolni persze kell. Ezért hívják önismereti munkának. Mert a vágy önmagában nem elég. Kell hozzá a szándék és az ezzel járó cselekvés is.

Tara
2018.06.03.

Várlak szeretettel a közös munkára!
Időpontot itt tudsz velem egyeztetni: hivatasosmuzsa@gmail.com

 

 

 

Az empatáknak is kell a támogatás

Sokan vannak, akik erősen empatikusak – vagyis intenzívebben megérzik mások energiáit, érzelmeit és ha nem ismerik jól saját képességüket, akkor bizony legtöbbször át is veszik, magukénak gondolják azt, ami nem az övék.

[Empata = beleérző, intuitív. Itt ez nem egyenlő azzal, amikor valaki pusztán kedves és figyelmes, odafigyelő az embertársára. Az empata szóval azokat jelöljük, akik kifejezetten képesek mások érzelmeit, energiáit befogni, azokra ráhangolódni, azzal együtt haladni.]

empata1
Minden empatának a legfontosabb feladata, hogy először önmagát hozza egyensúlyba, saját magával törődjön. Magának adjon elég figyelmet, szeretetet. Legyen kedvesebb önmagához és elfogadóbb.

Mert az empata szeret segíteni és sokan elfelejtik, hogy nem önmagunkból kell adni, hanem a túlcsordulásunkból. Hogy az önmagunknak adott figyelem és magunk első helyre helyezése nem önzés, hanem létfontosságú dolog.
És mivel ehhez a képességünkhöz általában semmilyen segítséget nem kaptunk gyerekkorunkban, de felnőttkorban sem feltétlenül, így nem csoda, ha felbukkan sok bizonytalanság, félelem, amikor épp aktívan működik bennünk. Hiszen mi is csak emberek vagyunk és félhetünk attól, amit nem ismerünk. Ezért az empatáknak különösen fontos az önismeret mélyítése! Nagyon sokan nincsenek tudatában annak, amikor képességüket ténylegesen használják, csak azt gondolják, hogy érzékenyek mások rezdüléseire vagy szimplán túlérzékenyek. A jó hír, hogy ez a képesség is fejleszthető, uralható.

Szerencsére már sokan megtaláltuk a saját hangunkat, a saját erőnket, így egymást és másokat is tudunk támogatni, emlékeztetni arra, hogy “kapcsolódj, lélegezz, vedd észre mi a tiéd és mi másé”. Megtanulhatjuk ki is kapcsolni ezt az erős beleérzést, ha épp tömegbe megyünk és óvni szeretnénk a saját energiáinkat. Ez persze folyamatos figyelmet kíván, de amikor megtaláljuk ezt az egyensúlyt, akkor a képességeink nagy hasznunkra vannak az élet minden területén.

Ezt az egyensúlyt megtalálni, a képességekkel megtanulni élni és jól használni, sok belső munkát, kitartást igényel. Kérj bátran segítséget és fogadd is el. Jó érzés tudni, hogy nem kell egyedül járd az utad. Jó érzés tudni, hogy vannak mások is, akik hasonló tapasztalatokat élnek meg, akik nem néznek rád furcsán, akik tudják, hogy miről beszélsz.

 – Tara

Várlak szeretettel, ha úgy érzed jó lenne megosztani valakivel az érzéseidet.
Várlak szeretettel, ha egy tapasztalt ráérzőtől kérdeznél;
ha tanácsra, támogatásra van szükséged.
Itt foglalhatsz időpontot: hivatasosmuzsa@gmail.com

 

 

 

Tara: A kisbolygó

Stílusgyakorlatozom… most újra egy sci-fi kisnovellával.

kisbolygó
Jozefina az űrhajó vezetőülésében ült, kilövés előtt a startra várva. Hosszú, szőkésbarna haját most egy egyszerű hajgumival fogta össze a sisak alatt – pedig kibontva szerette hordani, mert akkor bele tudott kapni a szél. Szerette a szelet. Az összefogott haj azt jelentette most, hogy a figyelmét a küldetésre kell irányítania. Egy egész bolygónyi szem szegeződött rá.

Amíg várakozott, izgalmát csökkentendő, próbálta elterelni a gondolatait az előtte álló feladatról és felidézte emlékeit, hogyan is került végül ebbe a székbe.
Már fiatalkorában is kalandvágyó volt, szerette felfedezni a világot maga körül. Több mindenben volt tehetséges, mert magas intelligenciája korán megmutatkozott és szerette is csillogtatni azt a családja és ismerősei körében. Jóleső érzéssel töltötte el, ahogy mindenki ámult képességein, dícsérték okosságát, tehetségét. Mindig gyorsan tanult és idővel ezt a tulajdonságát arra használta, hogy újabb és újabb területeket hódítson meg a maga számára és minél több területről gyűjtse be az elismeréseket. Függővé vált a dícsérő szavaktól és ez ösztönözte arra, hogy mindig újabb kihívások elé állítsa magát. Most pedig itt ül ebben a pilótaülésben, egyedül, új világok felfedezésének reményében.

Egy félreeső, Delara nevű kisbolygón élt a Bian rendszerben. Viszonylag kevesen éltek itt, az egész bolygó lakossága 2,5 millió lélekből állt. Delara népessége érzékenyen kapcsolódott a bolygóhoz magához. Amikor a népesség nagy többsége feszült volt, a bolygón az időjárási körülmények zorddá váltak. Amikor a többség felszabadultabb volt, az időjárás kellemesre fordult. Az itt élők tudtak erről a szimbiózisról, ám még így is nehezükre esett az egyensúlyi állapot fenntartása. Ezért sokszor szélsőséges időjárás járta át a kisbolygót.
A lakosság nagy érdeklődéssel fordult a környező csillagrendszer felé, így régi vágyuk volt, hogy felderítőket küldjenek ki az űrbe. Hosszas munkával, sok ellentmondással és vitával övezve (ami persze borzolta az időjárásukat) végül megalkottak egy olyan hajtóművet, ami korlátlan energiával tudja ellátni az űrhajókat, hogy bármekkora távolságot meg tudjanak tenni és a visszatéréshez szükséges energia miatt se kelljen aggódni.
Ezen a napon a bolygó lakossága szinte egy emberként szegezte tekintetét Jozefinára, az első felderítőre, aki ezzel az új meghajtású űrjárművel indul útnak. A bolygó időjárása feszültséget hordozott, mint a nyári viharok előtti vibrálás.

Jozefina szíve a torkában dobogott. Úgy érezte most jött el az a pillanat, amikor egy egész bolygó dícséretét zsebelheti be. Nem hiába dolgozott ennyit. Szinte látta maga előtt, ahogy az elismerés rezgései körbehullámoznak a bolygón és az összes fa egyszerre borul virágba, szikrázó napsütés melegíti át a földeket és óceánokat. Mindent előre elterveztek, mindennek pontosan úgy kellett történnie, ahogy azt kitalálták. Ám a start mégsem tudott időben megtörténni. Talán a tömegek feszült figyelme hatott az elektronikára is, különböző helyekről kezdtek befutni a hibajelzések. Maga az űrhajó is jelzett, hogy a korábban ezerszer tesztelt belső zárfalak nem megfelelően záródnak. Érkeztek jelentések a kilövőállásról és az irányítóközpontból is. Mindettől a várakozás izgalma ideges feszültségbe fordult át. Jozefina is türelmetlen volt, dicsőítő lendülettel indult volna a végtelenségbe, ehelyett tucatproblémák megoldásán kellett most törnie a fejét. Mindenki zsizsgett, mint egy megbolydult hangyafarm. Egy egész bolygó egyesült törekvése fordult át egyesült feszültségbe, és a bolygón beindult egy villámvihar. Jozefina tisztában volt vele, hogy ha ez így folytatódik, pusztító erejű hurrikánok is kialakulhatnak igen gyorsan, ám képtelen volt leállítani a saját belső vívódásait, aggodalmait és dühét. Hibáztatni kezdte és magában lehülyézte a tervezőket, az építőket, a kilövést közvetítő médiát és persze önmagát. Mert önmaga iránt sokkal erősebb elvárásai voltak. Úgy érezte, aki olyan okos és intelligens, mint ő, legalább neki tudnia kéne uralnia ezt a feszültséget – de persze nem csak ő volt hatással a bolygóra, a bolygó is hatással volt őrá. Úgy érezte hirtelen egy olyan érzelmi spirálban találja magát, amiben nem talál kapaszkodót és mindeközben tele volt félelemmel az elhatalmasodó erős időjárásváltozás miatt is. Ahogy szinte egy emberként volt jelen az aggodalom, a csalódottság és félelem a teljes lakosságban, a bolygó reagálása hatványozottan jelentkezett. A tömeg megfeledkezett a kilövésről és immár az időjárási jelenségek elől kezdett rohanvást menedéket keresni, mert a villámvihart tetézte a hirtelen lecsapó jégeső és erős földrengés. A közös térben jelenlévő, felfokozott érzelmek megrázták a bolygót. Az embereken eluralkodott a pánik. Jozefina tudta, hogy a tömegre nem tud hatással lenni, így kínjában magát próbálta visszarángatni egy nyugalmi helyzetbe, de túl erős volt az ellenpont. Érezte, hogy nincs menekvés, nem tud mit tenni. Még mindig akarattal próbált úrrá lenni a belső és külső káoszon, de közben a dühe és csalódottsága nem csökkent. Érezte, hogy nem megy, de nem adta fel, mert a tét növekedett. A gőgös elvárásoktól indulva, a hibák miatti dühön át, a bolygó és a lakosság pánik állapotában vergődve végül érezte, hogy tényleg nincs menekvés. Az egyetlen dolog, amit tehet, hogy feladja a küzdelmet és megnézi egy vesztett helyzetből hogyan lehet majd továbblépni. Ezzel átengedte magát az összes jelenlévő érzelmének és sírni kezdett.

A sírás hozott némi megkönnyebbülést a számára és ebben a pillanatnyi elengedésben felismerte a tényt, hogy rövid idővel ezelőtt még ő és az űrhajó volt a bolygó fókuszának közepében, így az érzelmei nagyobb hatással lehetnek a környezetére. Ezért újra megpróbált visszatalálni a saját középpontjához, igyekezett lassítani a légzését, egyre mélyebb levegőket véve. Minden idegszálával arra összpontosított, hogy a levegővétele nyugodt és egyenletes legyen. Még az irányítóközponttal való rádiós kapcsolatot is megszakította. Az alatta elterülő világ zaja és pánikja tompulni kezdett a számára. Csukott szeme mögött elképzelte a bolygót, amint az tavaszi pompába borul, a virágok kibomlanak, szinte érezte az eső utáni napsugarak melegét a bőrén. Ekkor az űrhajó hirtelen megrántódott, belepréselte Jozefinát az ülésébe és nagy lendülettel kiszáguldott az űrbe.

Mikor magához tért a hirtelen rándításból, a műszerfali kijelzőkön látta, hogy már fényévekre távolodott a bolygótól. Ezután egy furcsa, mély nyugalom és könnyedség érzés telepedett rá. Úgy érezte, mintha mázsás súlyokat vettek volna le a válláról, amiről nem is tudott, hogy cipelt volna.
Az elméjében megjelent a bolygó képe és érezte az erőteljes kapcsolatot önmaga és az otthona között. Mintha a bolygó maga üzent volna neki.  A feszültség, az akarat szinte szétszakította az égitestet a lábuk alatt, a túlzott törekvések és elvárások ereje majdnem a vesztüket okozta.

A kapott képben látta, hogy a ráirányult fókusz valóban felerősítette a kapcsolódását a bolygóval és az erős érzelmi váltás gyakorlatilag berobbantotta az űrhajó indítórendszereit és egy hatalmas energiatöbbletet küldött ezzel a bolygó felé is. Ez pedig azonnal kiegyenlítette a kialakult feszültségeket, a viharok, földrengések másodpercek alatt eloszlottak. Az emberek az erős érzelmi kisülés hatására elcsendesedtek és kíváncsian csodálkoztak rá a hirtelen változásra. A köztük és a bolygó közötti szimbiózis megújult, stabilabbá vált. Az időjárás tavaszira váltott, a madarak csicseregtek, a talaj illatozott, lágy szellő hordozta magával a nap melegét.

A bolygó visszasugározta az űrhajóban távolodó Jozefina számára ezt a megújult és békés állapotot.
Ő pedig érezte, hogy mindig is erre a belső békére vágyott, de azt hitte ezt a folyamatos elismeréseken keresztül kaphatja meg. Most érezte át igazán, hogy mennyivel teljesebb, tágabb és szabadabb a világ, mennyivel több rejlik őbenne is.

A bolygó megüzente számára, hogy valójában ezzel a tettével teljesítette be élete küldetését.
Jozefina elmosolyodott és átengedve magát a kalandvágyának, megerősödött belső nyugalommal nézett rá az őt körülvevő univerzumra.


Írta: Tamás Kriszti Tara
2018.05.06.

Május – Megállíthatatlan megújulások

MMM = Májusi Megállíthatatlan Megújulások

2018majusi

Az év eleji előrejelzésben már írtam, hogy ebben az évben a kulcsszavunk az ÚJ. Nagybetűkkel. Mert idén mindenhol találkozunk a változással az életünkben, olyan területeken is, ahol esetleg nem vártuk volna. Ez azoknak jó hír, akik egyébként is érezték, hogy bizonyos területeken megújulásra lenne szükségük. Most az élet elhozza nekünk ezt a vérfrissítést. Ez csak akkor nem fog fájni, ha nem állunk neki ellen. Ha hagyjuk, hogy ami most menni akar tőlünk, azt engedjük.

Tapasztalom a saját életemben is igen erősen, hogy április közepétől begyorsultak ezek a dolgok. Már év eleje óta lehetett érezni a levegőben, hogy valami készül. Március-áprilisban megjelentek a kitörést jelző előrengések – vulkáni hasonlattal élve. Érzelmi feszültségek nehezítették a mindennapokat (erről a facebook oldalamon is írtam pár szót). Ez az év mindenképpen a változásoké, a nagy változásoké.

Most találkozunk olyan érzelmekkel önmagunkban, amit eddig igyekeztünk lenyomni, letakarni, szőnyeg alá söpörni. Hát ezek most felszínre kerülnek. Szembe kell nézzünk velük. De ez jó – mert amire ránézünk, azt végre látjuk. Az többé nem a láthatatlan szférákból nyomja ránk a hatásait. Ránézve ezekre a félelmekre, fájdalmakra segít feloldani a velük kapcsolatos feszült érzelmi állapotot, amiről nem is tudtuk, hogy miért van bennünk. Most rávilágítunk minderre de nem ám egy kis elemlámpával, hanem egy óriási reflektorral. Semmi sem marad árnyékban. Viszont ennek köszönhetően végre felszabadulhatunk, megkönnyebbülést élhetünk meg, hogy többé nem kell bújkálni, menekülni, bezárkózni, elrejteni a szívünket a világ elől. Hozzáférünk ezáltal a bennünk szunnyadó potenciálokhoz.

Mindez persze nem csak lelki, de fizikai szinten is meg fog jelenni. Költözünk, felújítunk, házasodunk, elválunk, munkahelyet vagy teljes karriert váltunk, elutazunk – kilépünk az életünk egy vagy több területén is a megszokottból. Megújulunk.

2018. május és június lesz az az időszak, amikor az előrengések elérik a forráspontot és az életünk vulkánja kitör. Ne féljetek – ez csak a régit pusztítja el. Az Univerzum törvénye az, hogy nem tűri a vákuumot. Ahol vákuum keletkezik, oda mindenképpen beáramlik az energia. Tehát ahogy megy a régi, már áramlik is be az új. Nagy lendülettel, nagy szelet kavarva. Így érdemes készen állni arra, hogy a figyelmet inkább az újjal való ismerkedésre vidd és ne a régibe kapaszkodj – ha valami menni akar, menni is fog. Fájni csak akkor tud, ha nem akarod elengedni. Fordítsd a figyelmed az érkező újra.

Az Univerzum most ezzel segít minket, hogy azon a vágányon haladjunk, amelyet választottunk magunknak erre az életre. A változások azonban még nem véglegesek. Ha épp munkahelyet váltasz, a most érkező új helyed nem biztos, hogy a végleges lesz. Ha költözöl, nem biztos, hogy ez az új hely lesz a végső otthonod. Maradj nyitott a változásra.
Keresd és találd meg az örömöd az átmenetiben is, ne akarj azonnal gyökeret ereszteni. Az élet visz téged arra, amerre neked a legjobb – ha hagyod.

Mivel az én életemben is zajlanak a változások, az utóbbi hónapokban két #tarahaiku is született a témában.

VÁLTOZÁS
Eljött az idő,
sorsod csenget, engedd be!
Sosem volt kívül.

DÖNTÉSKÖNNYÍTŐ
A múltba minek?
Aki nem halad, az áll.
Vár az örömöm.

Tara
2018.05.01.

Ezekben a nagy változásokban jólesik tudni, hogy nem vagyunk egyedül.
Gyere a Május 5-én tartandó múzsaestre, ahol most a témánk: A meditálás titkai

Múzsaként segítek az átmenetben, az elengedésben, az újra való felkészülésben, az érzelmekkel való szembenézésben. Egyeztessünk időpontot: hivatasosmuzsa@gmail.com
Várlak szeretettel személyesen vagy skype-on. Tara

 

Frusztrációból megkönnyebbülésbe

Tara döntés -art by Pricilla WilliamsMárcius elején hoztam egy döntést, miszerint “szolgálójává válok magamnak”. Ennek részleteit most nem írom le, de nagyjából annyit jelent, hogy magamért több mindent megteszek, mint eddig.
Másokért mindig könnyebben megy – de ezzel majdnem mindannyian így vagyunk, főleg a segítő szakmákban. Én eddig is mindig odafigyeltem rá, hogy magamat ne hagyjam ki a számításból, hiszen önmagammal kell először kapcsolódjak, hogy másokhoz is tudjak. Ám rájöttem, hogy akad még olyan terület, ahol ezt a plusz figyelmet tudnám hasznosítani a saját életemben, önmagamtól.

Aztán beindítottam a folyamatot. Például nem engedtem át magam a lustaságnak, hanem, ha volt még bennem erő, felálltam és cselekedtem. Nekem a kényelem egy kétélű fegyver, ezért külön tudatosságot kell ebbe az irányba fordítsak. Tehát elkezdtem szorgalmasabb lenni. Mert úgy döntöttem. Mert ez nekem jó. És tényleg jó.

Aztán ma egy olyan helyzetben találtam magam, ahol úgy éreztem, hogy rámerőltetnek valamit, amit nem akarok, de különféle okok miatt mégis meg kell tennem – mert végül is az én érdekem.

A régi énem azt mondta: Ez így nem tetszik, álljunk ellen. És befeszültem, frusztrált és dühös lettem. Elégedetlen voltam és úgy éreztem, hogy erőszak az, ami történik velem éppen.

Az új énem azt mondta: Érzem a feszültséget, dühöt. Hagyom kifutni, mert bent nem maradhat. De szeretném, ha el tudnám engedni, mert érzem, hogy ha valahogy le tudom tenni az ellenállást, azonnal jobb lesz a helyzet.

De nem tudtam hogyan tegyek le egy olyan ellenállást, aminek a gyökerei már olyan rég ott élnek bennem. Nem láttam a megoldást, pörögtem egyhelyben, mint a megtévedt egér az útvesztőben. Kibeszéltem ugyan magamból a frusztrációmat, de valódi megoldást nem hozott. Aztán a sok beszéd után egyszercsak eszembe jutott, hogy amikor frusztráltak vagyunk, akkor ott mindig van valami, ami szeretné megmutatni magát a számunkra. Megkérdezhetem magamtól, hogy mi szeretne előbújni belőlem a feszültség által? Mi szeretne megszületni valójában, amihez kell ez a feszültség most, ami miatt fel kellett kavarodjon az állóvíz, hogy feljöhessen a felszínre? És akkor rájöttem!

Eszembe jutott, hogy én indítottam el ezt a folyamatot egy nagyon is tudatos döntéssel, hogy magamat jobban szolgálom. És ami ebből a helyzetből nekem épp kiemelkedik az ehhez kapcsolódik. És akkor a homlokomra csaptam, hogy vajon miért is lepődök meg, ha a döntésemnek következményei vannak? Miért lepődöm meg, hogy a folyamat elindult és segít nekem kipucolni a régen leragadt gyökérokokat?

Ettől pedig annyira megkönnyebbültem, hogy kacagni kezdtem. Mert ebből a szemszögből nézve valójában nem erőltetnek rám semmit. Én választottam ezt, csak épp egy kicsit megfeledkeztem róla. A régi énem azt hitte vége a világnak, közben csak a labirintus egy pontjánál a fal felé fordult a figyelem. De a belső kérdezősködéssel nem csak el tudtam fordítani a faltól a figyelmem, hanem ki is emelkedtem a labirintusból. Jé, szabad vagyok! Jé, minden engem szolgál! Jé, pontosan azt kapom, amit választottam.
Minden rendben van. Sőt, mindez azt jelenti, hogy most van itt az ideje, hogy fel tudjam oldani ezt a gyökérokot és így azt is jelenti, hogy készen állok a következő lépésre. Ez csodálatos! – mondta az új énem és azóta is mosoly és lelkesedés ül az arcomon.

Tara
2018.03.26.
www.egyensulyban.com/hivatasos-muzsa

 

Kérdezd a Múzsát! Kérdések és válaszok

Érdekel az önismeret, a spiritualitás?
Esetleg mindent tudni akarsz a csatornázásról, meditációról?
Kérdezd a Múzsát!

A következő múzsaestünk témája:

muzsaest-20180324-Kérdezd a Múzsát
Most kivételesen nem egy konkrét témáról lesz előadás, hanem Te hozhatod a kérdéseidet, én pedig válaszolok. Ha nem tudnék választ adni, elirányítalak oda, ahol megkaphatod a válaszod.
Nem csak egy kérdéssel készülhetsz. Minden kérdéssel a csoportot is segíted, így bátran tedd fel, bármi legyen is az.

Példatémák: Kérdezz önismeretről, spiritualitásról, csatornázásról, érzelmekről, kapcsolatokról, kommunikációról, életről, halálról, technikákról, irányzatokról, módszerekről, energetikáról, meditációról, relaxációról, álmokról, megérzésekről, miértekről, hogyanokról, elméletről, gyakorlatról.

Aki már ismer tudja, hogy mindenképpen adok hasznos, gyakorlati tippeket is, mert minden tudás úgy hasznosul, ha élményünk van róla, alkalmazzuk.
***
Kérlek jelezd a részvételi szándékod a facebook eseménynél vagy akár emailen. A létszám korlátozott, max. 10-12 fő, ezért, ha jössz, mindenképp jelezd, hogy beférj! Hívhatod a téma iránt érdeklődő ismerőseidet is, a részvételt ők is jelezzék. Köszönöm!

Időpont: 2018. március 24. szombat 15-17h
Helyszín: Asram Jógastúdió, Narancs terem
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. (a Jászai Mari térnél)
I.em/2., kapucsengő: 30

Részvételi díj: 1.500,- Ft/fő
Egyéni konzultációra is van lehetőség. Ezügyben az alábbi mailcímen tudunk időpontot egyeztetni.

Várok mindenkit szeretettel: Tamás Kriszti Tara
hivatasosmuzsa@gmail.com
www.egyensulyban.com

Előadás: Megengedés, Elfogadás

A következő múzsaestünk időpontja és témája:

Előadás és gyakorlat két órában. Előadó: Tamás Krisztina Tara
Témánk: MEGENGEDÉS, ELFOGADÁS

muzsaest-20180224-MegengedésElfogadás
Mit jelent a megengedés? Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Mi a különbség az elfogadás és a kompromisszum között?
Hogyan állíthatom le, fordíthatom át a bennem lévő feszültséget?
Hogyan hasznosul mindez a kapcsolataimban – önmagammal, a társammal, a munkámban, közösségben?
Mindezeket természetesen önismereti fókusszal nézzük meg és szokás szerint lesz gyakorlat is.
tojgli-sorKérlek jelezd a részvételi szándékod a facebook eseménynél vagy akár emailen. A létszám korlátozott, max. 10-12 fő, ezért, ha jössz, mindenképp jelezd, hogy beférj! Hívhatod a téma iránt érdeklődő ismerőseidet is, a részvételt ők is jelezzék. Köszönöm!

Időpont: 2018. február 24. szombat 15-17h
Helyszín: Asram Jógastúdió, Narancs terem
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. (a Jászai Mari térnél)
I.em/2., kapucsengő: 30

Részvételi díj: 1.500,- Ft/fő
Egyéni konzultációra is van lehetőség. Ezügyben az alábbi mailcímen tudunk időpontot egyeztetni.

Várok mindenkit szeretettel: Tara
hivatasosmuzsa@gmail.com
www.egyensulyban.com

A Hivatásos Múzsa

Amikor bemutatkozom, igyekszem röviden megfogalmazni, hogy mit is csinál a Múzsa, mivel foglalkozom ezen név alatt. A nagyon rövid válasz: Segítek örömtelibb életet élni.

Egy picivel hosszabb válasz: Segítő beszélgetéseket tartok, önismereti technikák segítségével stresszoldást végzek a hozzám fordulók számára, csatornázással információt közvetítek a kérdező felé, előadásokat tartok, gyakorlati ismereteket adok át.
Ennél persze létezik bővebben kifejtett válasz is, erről olvashattok a weboldalamon.

Nemrég elkezdtem tanulni a photoshop program használatát, hogy még szebb képeket tudjak nektek készíteni a facebook oldalamra az idézetekhez, rövidebb fordításokhoz, saját szavakhoz. Gondoltam az eddig tanultak alkalmazásával csinálok egy kis összefoglalót, hogy mit is csinál a Múzsa.
Remélem nektek is annyira tetszik a kép, mint amennyire nagy lelkesedéssel készítettem.

Várlak szeretettel előadásra, múzsa-beszélgetésre, csatornázásra Téged is!

muzza1

A következő előadás 2018. február 24-én lesz. A témáról, részletekről hamarosan írok.
Gyere, találkozzunk személyesen!

Szép napot! Tara

 

 

 

 

Múzsaest: Mi a küldetésem?

2018. évkezdő múzsaestjén az alapkérdésekkel foglalkozunk. Természetesen gyakorlatias környezetbe emelve őket.

Man trying to open door to new better world. Conceptual change, two worlds

Foglald le időben a helyed!

Előadás és gyakorlat két órában. Előadó: Tamás Krisztina Tara
Mai témánk: MI A KÜLDETÉSEM, AZ ÉLETCÉLOM?

Honnan tudom, hogy az utamon vagyok?
Hogyan találom meg az életcélom, mi a küldetésem?
Miért születtem, miért vagyok itt? Mi a tanulnivalóm, a dolgom?
Ezen alapkérdéseket járjuk körül; Mindezeket természetesen önismereti fókusszal nézzük meg, gyakorlati megközelítéssel, hogy a mindennapokban hasznosíthasd és új nézőpontokkal rásegítünk az évkezdésre.

tojgli-sor
Kérlek jelezd a részvételi szándékod emailen vagy a facebook eseménynél.
A létszám korlátozott, max. 10-12 fő, ezért, ha jössz, mindenképp jelezd, hogy beférj! Hívhatod a téma iránt érdeklődő ismerőseidet is, a részvételt ők is jelezzék. Köszönöm!

Időpont: 2018. január 27. szombat 15-17h
Helyszín: Asram Jógastúdió, Narancs terem
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. (a Jászai Mari térnél)
I.em/2., kapucsengő: 30

Részvételi díj: 1.500,- Ft/fő terembérhozzájárulás
Egyéni konzultációra is van lehetőség. Ezügyben az alábbi mailcímen tudunk időpontot egyeztetni.

Várok mindenkit szeretettel: Tara
hivatasosmuzsa@gmail.com
www.egyensulyban.com