Novemberi nehéz ajándékok

Ez az időszak olyan, mint egy hangerősítő. Felhangosítja a legalapvetőbb, zsigeri félelmeinket, elakadásainkat. Direkt nem úgy fogalmazok, hogy nagyító, mert nem nagyítja fel, de nagyon is észrevehetővé, kézzelfoghatóvá válnak számunkra a mélyben meghúzódó karakterisztikus beakadások. Az egó számára ez elég kemény helyzetet hozhat létre, mert az egó nem szeret szembesülni ezekkel az érzelmekkel, ezekkel a “gyengeségekkel”. Ellenáll, letagad, harcol önmagával és másokkal is, akik az érzékeny pontok megjelenésében érintettek.

speaker1
Mit jelent mindez? Például az életedet végigkíséri egy olyan alapmondat, hitrendszer, ami azt mondatja veled: “Egyedül vagyok, nem számíthatok senkire.” vagy “Engem nem ért meg senki.” vagy “Nem látják az értékeimet.” Ezek a gyökérmondatok erősek, meghatározóak. Önbeteljesítőek is tudnak lenni, ha azonosulunk velük. Ilyenkor nem csak egyetértesz a mondatoddal, de keresel és találsz is rá bizonyítékokat, sőt meg is véded ezt a mondatot – mert úgy érzed a lényed része. Tehát vitatkozol, harcolsz a saját nyomorúságodért, azért a rossz érzésért, amit ezzel a mondattal való azonosulás okoz a számodra. Ez egy téves azonosulás. Mindig is az volt. Az egód túlélési módjainak egyike és ugyanakkor egy olyan élettéma, amin ha átdolgozod, átégeted magad, akkor nagyon sokat tud adni a számodra. Részben ezért is harcolunk érte, mert minden ilyen csomag ajándékot rejt, ha hajlandóak vagyunk azt kibontani.

Most pedig a felhangosítással nagy segítséget kapunk, hogy ha még nem láttuk, most észrevegyük ezt és kezdjük el kicsomagolni. A szembesülés nem egy kellemes dolog. Ám enélkül nincs ajándék sem. A végcél pedig az, hogy a nagy év végi felzárkóztatás után (ami hónapok óta zajlik) már a kibontott ajándékoddal tudj átlépni az új évbe (január vége, február). Most egy nagy visszatekintésben vagyunk, mert egy energetikai ciklus végéhez értünk.

Én azt vettem észre, hogy a múltam felélénkült. Vagyis régi-régi ismerősök találtak rám, akikkel ezer éve nem beszéltünk és most aktív kommunikációba kerültünk, mintha csak egy félbehagyott mondatot folytatnánk. Az is feltűnt, hogy régen megválaszolt kérdések merültek fel újra bennem, régen használt módszerek kerültek újra előtérbe. Szembesültem nem is egyszer az én saját gyökérmondatommal.

Mindez azért történik, hogy tisztán lássuk mi az, amire még szükségünk van, mihez ragaszkodunk még, mit sikerült elengedni. Felbukkanhatnak régi munkák, régi szenvedélyek.
Mondjuk sok évvel ezelőtt zöldségesként dolgoztál örömmel, de már legalább 10 éve váltottál és most kozmetikus vagy. Az elmúlt években szinte eszedbe sem jutott a zöldséges életed, mert máshol volt a fókuszod. Most azonban visszaköszönhet valamilyen formában a zöldséges munka, lehetőséged adva neked, hogy a jelenlegi, tíz évvel tapasztaltabb nézőpontodból újra ránézz. Felismerd annak a korszakodnak az ajándékait, beleérezhess, hogy most érzel-e még vonzódást iránta, volna-e kedved visszatérni hozzá és a jelenlegi élettapasztalatoddal újra ebben a szakmában dolgozni. Meglehet, hogy lelkesen térnél vissza, mert most másként adna neked örömet, mint korábban.
Az is lehet, hogy érzed, már mindent megkaptál ettől a munkától és így teljes nyugalommal hagyod magad mögött, nagyobb bizonyossággal. Ez ugyanígy megjelenhet párkapcsolati szinten is vagy más, számodra fontos területen.

Plusz segítségként mindehhez hónap közepétől megkapjuk a Metrográd (saját szóalkotás a retrográd Merkúrra 🙂 ) támogató erőit is.
A Metrográd időszaktól óvatosságra szoktak inteni, mert ilyenkor megnő a félreértések száma, az egymás mellett elbeszélés, a hibázás, hibáztatás. Van, amikor igen, de nem mindig. Ám azt ritkán hangsúlyozzák, hogy a Metrográd időszak valójában nagyobb tudatosságra “kényszerít” minket.

Szabad kommunikálni – csak figyelj oda jobban mit és hogyan mondasz – legyél tudatosabb.
Szabad szerződéseket kötni – csak olvasd el az apróbetűs részt, hogy minden részlettel tisztában legyél, tájékozódj – legyél tudatosabb.
Ha elromlik valami, hibák csúsznak be, jó időszak arra, hogy rendbehozzuk, ami javítást igényel, legyen az tárgy vagy módszer vagy kapcsolat – legyél tudatosabb.

A nehézségeivel együtt ez egy igazán remek hónap arra, hogy befelé figyeljünk, ne a külvilág legyen az irányadó. Remek időszak arra, hogy meglássuk a saját mozgatórugóinkat, felfedezzük a Miértjeinket, megtapasztaljuk önmagunkat közelebbről, intimebb, bensőségesebb módon.

Természetesen ezeket bármikor megtehetjük, novemberben pusztán extra rásegítést kapunk, ami ezeket a folyamatokat jobban támogatja. Mondhatjuk úgy is, hogy ha szeretnénk befelé figyelni, tudatosabbá válni, akkor ebben az időszakban erre nem is kis hátszelet kapunk, amit néha hurrikánnak élünk meg.

Vegyünk egy mély, nyugodt levegőt és lovagoljuk meg ezt az energiát. Mert most ez a támogatott folyamat, ez a természetes hullám. Falakba akkor ütközöl, ha evvel egészen ellentétes hullámot akarsz meglovagolni vagy egyáltalán nem akarnál tudomást venni arról, ami most az orrod elé kerül. Például kapkodva akarnál beleugrani egy új vállalkozásba, anélkül, hogy a saját, mély mozgatórugóidat feltárnád. Vagy mindenáron ragaszkodnál a saját nézőpontodhoz egy beszélgetésben, ami azt eredményezi, hogy a másik felet nem hallod meg, így fontos információkról lemaradhatsz.
Ezt a hullámot úgy tudod jól meglovagolni, hogy mindig egy nyugodt lélegzetvétellel kezdesz bele a dolgodba, hogy a középpontodból indulhass. Emlékezteted magad arra, hogy maradj nyitott és figyelj a részletekre is, figyelj a saját belső érzeteidre.

Amikor valamivel kapcsolatosan rossz érzéseid támadnak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy az a dolog rossz. Főleg ebben az időszakban (miután a befelé figyelés a természetes hullámerő) azt is jelezheti ez az érzés a számodra, hogy itt van benned egy félelem, aggodalom, feszültség. Tehát van feltárnivaló, ide irányítsd a lámpád fényét, hogy ránézhess. Ezért is nem ajánlott elhamarkodottan, gyorsan dönteni ebben az időszakban, mert a belső érzések máshová, mélyebbre mutathatnak, mint megszoktad.

Nem kell megijedni ettől az időszaktól. Csak legyél hajlandó felvenni a felfedező-sapkád, aludj egyet a fontos döntésekre és legyél nyitott a bensődből érkező üzenetekre, jelzésekre. És tudd, hogy az első benyomás most még csak a felszín, most mélyebbre kell nézni.

Ahogy spirálisan haladunk az életünkben előre, ilyenkor úgy tűnhet, hogy visszafelé haladunk, lelassulunk. A hátranézés nem egyenlő a hátrafelé haladással. Ez a visszatekintés az, ami előtérbe hozza a múltat, hogy egy új szinten élhessük meg. Rávilágít arra, hogy honnan jöttünk, milyen döntések vezettek el bennünket a jelenünkbe. Megvilágítja az eddig megtett utunkat. Ezzel megerősítve minket a döntéseinkben, illetve támpontokat adva ahhoz, hogy milyen döntéseket akarunk meghozni a továbbiakban. Reflexió, önreflexió, visszatekintés, újraértelmezés, újra-megértés, újratervezés.

Élj vele! Használd ki! Bontsd ki az ajándékod!

Tamás Kriszti Tara
2018.11.01.

A megértésben, feldolgozásban, irányváltásban tud segíteni neked a múzsabeszélgetés, az egyéni konzultáció. Gyere, szabad segítséget kérned. ❤ Tara
Időpontegyeztetés: hivatasosmuzsa@gmail.com

— Gyakorlat teszi a Mestert – önismeret és spiritualitás a mindennapokban
új fb csoport: https://www.facebook.com/groups/1794198097363756/

 

Reklámok

Terápia -Életút

életút.jpgMa azon filozofáltam a villamoson hazafelé, hogy ha most meghalnék, a lelkem hogyan tekintene vissza az életemre.
Aztán arra gondoltam, hogy játsszuk végig ezt a gondolatmenetet. Nyilván az emberi elmémen, egómon keresztül tudok most csak rálátni az eddigi utamra, de tágítsam ki a nézőpontot amennyire csak képes vagyok rá. Jelenleg “csak” erre az életre tekintve, nem véve számításba az életeken átfolyó fejlődési ívet, amire a lélek rálát, én emberként nem.

Akinek van kedve szintén egy tágabb nézőpontból tekinteni önmagára, az alábbi kérdések segíthetnek. Kicsit hosszabb lélegzetű, mély önterápia ez. Tollat, jegyzetet, diktafont vagy egy Hivatásos Múzsát készítsünk elő magunk mellé.

A környezetünk formálja emberi mivoltunk legnagyobb részét, az egónkat, a viselkedésünket. Születésünk után magunkra öltjük a környezetünket, mint valami ruhát és ezek nagy részét egész életünkön át viseljük. Ha levetkőzni nem is tudjuk minden részletét, annak tudatosítása, hogy ez egy “ruha”, sokat segít önmagunk és mások elfogadásában, növeli az önismeretünket.tojgli-sor
Lássuk a kezdő kérdéseket a gyerekkorból:
Mikor születtem, milyen életforma jellemző leginkább erre az időszakra? Milyen társadalmi közösségbe születtem? Melyik földrészre, országba, városba születtem? Kik a szüleim, nagyszüleim, rokonságom és az ő baráti körük? Van-e testvérem? Milyen hitrendszer vesz körül? Mit tartanak a szüleim fontosnak, amire szeretnének megtanítani? Milyen szülői, nagyszülői mintákkal találkozom, amiket gyerekként automatikusan magamévá teszek vagy erősen elutasítok? Milyen következtetéseket vonok le a környezetemből? (Például: A hallgatag emberek gonoszak. Ha sírok, apám nem vesz emberszámba. Akkor vagyok értékes, ha engedelmeskedem. Csak az szép, aki mosolyog. És milliárdnyi hasonló felszínesebb vagy sokkal mélyebb mondatok.)
Milyen félelmeket tanulok el másoktól, mi számít örömnek, sikernek?
Kiket választok barátaimnak és miért?
Milyen mintákat tanultam, milyen drámák értek, amik arra ösztönöznek, hogy egy bizonyos irányba induljak el? Milyen alapminták formálják a sorsomat?tojgli-sorAmikor ezeket és ehhez hasonló kérdéseket megválaszoltuk magunknak, akkor behívhatjuk konzultációra a lelkünket, intuíciónkat, magasabb énünket, kinek mi… Tegyük fel ezeket vagy hasonló kérdéseket is és figyeljünk a belső válaszainkra.

Mit akart a lélek megtanulni ebben az életben? Kiállást önmagamért? Értékemen kezelni önmagam? Türelmet, megbocsátást megtapasztalni? Felelősségvállalást, felelőtlenséget? A tapasztalatot, hogy minden egyes cél elérhető? A magányt vagy a magányon való túllépést? Komfortzóna tágítást? Kommunikációt vagy remeteséget? Egységet vagy kettősséget? Elnyomást vagy felszabadulást?
Mi az életemben látott leggyakoribb motívum?

Aztán a jelenidőre is nézzünk rá:
Itt és most mitől félek (még)?
Milyen döntéseim vezettek el a jelen pillanatomig? Döntöttem volna-e másként? Milyen érzelmi állapotok határozták meg a korábbi döntéseimet (félelem, megfelelési vágy/kényszer, tagadás, örömvágy, ellentmondás, harc, igazságkeresés…) Akarok-e ezen változtatni?
Itt és most mi tesz boldoggá és miért? Hajlandó vagyok-e boldog lenni? Kapaszkodom-e keserűségbe, önsajnálatba és miért?

Mi ad nekem erőt? Mi tölt fel érzelmileg? Mi okoz bennem megkönnyebbülést? Milyen eseménytől, milyen típusú emberektől érzem magam feltöltődve? Mi csal széles mosolyt az arcomra, amitől felállok és cselekedni kezdek? Mi az, ami éltet? Amikor felállok és cselekszem, mit teszek, mifelé törekszem? Mi a vágyam, amit az örömteli cselekvés közelebb hoz a számomra?

Majd egy kicsit nézzünk tovább is:
A jelen pillanatom és eddigi tapasztalataim milyen jövő felé visznek? Akarok-e ezen változtatni? Mi felé szeretnék haladni?
(A hogyan érek oda egy külön terápia része.)tojgli-sorNincsenek helytelen válaszok. És nincs egyetlen helyes út sem. Önmagunkon belül is több út létezik. Van úgy, hogy szeretnénk változtatni, de ebben a pillanatban még nem érezzük magunkat elég erősnek, hogy megtegyük. Ez is egy válasz. A lényeg, hogy tudunk róla. És amikor eljön egy olyan időszak, amikor elég erősnek érezzük magunkat, erős bennünk a hajlandóság, a vágy, az elszánás, akkor sokkal könnyebben tesszük meg a lépéseinket, mert sokkal többet tudunk már önmagunkról, tisztábban látunk rá a saját utunkra. Könnyebben és könnyebb szívvel hozunk döntéseket.

Nézz rá az életutadra és lásd, hogy mennyire szépen rendeződött össze minden eddig is.
Mindennek meg van a maga ideje. Semmi sem történik előbb vagy később, mint kéne. Pont akkor történik, amikor mi készen állunk rá. És az a legmegfelelőbb időpont.
tojgli-sorHa szeretnél ezekkel a kérdésekkel dolgozni, de úgy érzed egyedül nem menne olyan jól, egyszerre ez sok vagy esetleg félsz a válaszoktól, keress meg! Ez mind természetes érzés és nem is kell egyedül csináld, ha nem akarod. Együtt haladunk, olyan lépésekben, amiket könnyebb egy lendülettel feldolgozni. Ehhez a tág témához biztonságos teret nyújtok neked és melletted vagyok.

Tara
www.egyensulyban.com
2017.02.17.