A hála pillanata

hála1Hason fekszem a napozóágyon, a még vizes hajam  a szemembe lóg, a nap forrón szárítja a bőröm.
Felnézek és érzem, ez a pillanat tökéletes. Lehulló tincseim mögül színeket látok. Az élénk narancsárga nyugágy, a vidám lila törölköző, a környező bokrok élettel teli zöldje – és mindez keveredik a csenddel, a madárcsicsergéssel, a pihenés örömével, ellazultsággal, békével. Ez a pillanat tökéletes. Hálát érzek.
Ahogy ez átfutott a fejemben, már elmúlt a pillanat. A színek, a napfény, a csend továbbra is itt vannak, de ez már egy másik pillanat. Szép, de az előző tökéletes volt.
Magában hordozott valami többletet, talán pont engem, aki átéltem azt.

A pillanat tökéletességének felismerése egy tizedmásodpercnyi késésben volt a pillanat átéléséhez képest. Az elme tudatosítása kivitt a teljes megélésből. Így van ez, jól van ez. Igyekeztem újra belehelyezkedni magába az érzésbe, a hála állapotába. És ezt hallottam:

A hála az, amit ha csak gondolsz, a felszínen marad.
Ha csak beszélsz róla, még nincs ereje.
Akkor válik élővé és tesz téged is azzá, ha ÉRZED.

Amikor épp átélsz egy gyönyörű pillanatot és észreveszed, szeretnéd megőrizni, máris belépett az elme ragaszkodása. A pillanatnak vége szakadt, mert kizuhantál belőle azzal, hogy meg akartad tartani. Amikor átélsz egy gyönyörű pillanatot, a szívben érzett hála az, ami folytonossá teszi azt benned és így válik részeddé. Ezt akarni nem lehet. Ezt csak engedni tudod. Amikor átéled a gyönyörű pillanatot és eszedbe jut, hogy hálát érezhetnél, már elillant. Nem baj. Az emberek hozzá vannak szokva, hogy az elmével érzékeljenek, raktározzanak, elemzzenek, emlékezzenek.

A szív egy másik dimenzió. A hála pedig a szív dimenziójában létezik. Ez a dimenzióváltás pedig időbe telik – az elme működéséből kifolyólag. Túlságosan rutinná vált az, hogy az elme minden megértés és megélés eszköze. Pedig a szív sokkal tágasabb, élőbb tér. Az elme segítségével, vagyis a tudatosítással, gyakorlással eljuthatunk a szívig, ám ez csak a kapuig tud elvinni, belépni csak megengedéssel lehetséges. A szív dimenziójába csak békével és teljes nyitottsággal, elvárások nélkül lehet belépni.
Az elmére szükség van, használjátok rendeltetése szerint – de ne álljatok meg a kapuban.

Tara
2018.06.11.

 

 

Reklámok

2018: Kulcsszavunk az ÚJ

2018forecast

2018-ban a kulcsszavunk az ÚJ. Minden téren megújulunk.

Új kezdetek jönnek, új élmények, új szempontok, új nézőpontok, új tapasztalatok. Frissnek érződik minden.
Nem azért, mert éppen évet váltunk, hanem mert energetikailag átmentünk egy váltáson és ennek természetes következménye a megújulás. Valójában már több éve dolgozunk ezen és az indítást ehhez a mostani  lendülethez megkaptuk 2017-ben a 11.11-es kapun való áthaladással. Ezért éreztük olyan erősen a sürgetést, ahogy közeledett az év vége, hogy le tudjuk még zárni a függőben lévő, elodázott dolgainkat; hogy mire beindul az új lendület, készen álljunk a következő lépésekre. Hiszen, amíg a régi még ott van, nincs hely az újnak. Szembesülnünk kellett a halogatásainkkal, az elnyomott érzelmekkel, elnyomott vágyakkal. Egész eddig a váltáson dolgoztunk, erőt gyűjtöttünk. Most pedig az új lesz az, ami eljön hozzánk. Közelítettünk egymás felé és most találkozunk. Az egyetlen tennivalónk az, hogy igent mondunk rá.

Ez a lendület januárban és tavasszal lesz különösen erős és nem csak a 2018-as évre lesz hatással, hanem végighullámzik a következő 2-4 évre is, kitart az ereje 2020-2022-ig. Akkor fogunk megint egy új küszöbön átlépni.

Most teljesen új, friss kezdetek jönnek. Új testben, új élményekkel, szinte szűzen, teljes tiszta lap. Meg kell majd tanulnunk az új körülményekhez illeszkedni, belehelyezni saját énünket egy új környezetbe, új térbe, új emberekkel, új kapcsolatokkal, új feladatokkal.

Ha aktívan dolgoztál valami felé az elmúlt két évben, akkor már érzed, tudod, hogy most lesz a váltás ideje. A többiek számára az újdonságok meglepetésként jelennek meg, valami, amire nem számítottak egyáltalán. Sőt, még ha számítasz is bizonyos teendőkre, valószínűleg lesz, ami váratlanul ér majd. Mert olyan mélységekig is elér ez a megújulási hullám bennünk, ami további rejtett területekre mutat rá az életünkben. Ez esélyesen frusztációval tölthet el, de az ilyen feltáródó dolgokra szoktuk mondani: inkább kint legyen, mint bent.  Jobb, ha rálátsz és kezelni tudod – akár fizikai, akár érzelmi dologról legyen szó. Esély sem lesz az újnak való ellenállásra. Ne is próbáld, ha nem akarod, hogy fájjon. Minél inkább igent mondasz az egymás után érkező új és akár váratlan helyzetekre, annál könnyebben és örömtelibben tud integrálódni és dolgozni benned ez a friss energia.

Új lendület, új tervek

Ez lesz az az év, amikor elhatározod végre magad és nekikezdesz annak, amire mindig is vágytál. Az év, amikor kiállsz magadért és meghúzod az új határaidat. A megújult integritás éve. Teljesen új alapokat hozol létre magadnak, amire tudsz építkezni a rákövetkező években. Más prioritásaid lesznek, mint eddig, mert önmagadra és a saját vágyaidra is másként tekintesz majd. Meglátod, hogy valójában mi is a fontos számodra és afelé indulsz el végre, amerre mindig is menni akartál.

Ha eddig visszatartottak a társadalmi megfelelések, a régi hitrendszereid, a megfelelési és beilleszkedési igény, most jobban rálátsz majd arra, hogy ki vagy te valójában és ki vagy te valójában önmagad számára. Meglátod mekkora fontossággal bírsz önmagad felé és elkezded szeretni magad egy új módon. Magabiztosabb leszel.

A szív megújulása

2018-ban jobban fókuszba kerül a szív energiája, az elfogadás, az aktív szeretet. Az integritásodat többé nem erővel akarod kifejezni, hanem finoman. Ugyanakkor ez feladat is, kevesebb erőlködés, több megengedés. Sokkal inkább a szíved erejét láttatva, mintsem az elméd vagy büszkeséged mutatva. Kapcsolatba kerülsz a szíveddel. És ez egy új kapcsolat. A szív új tulajdonságaival mutatja meg magát a számodra. Ennek felépülése és teljes kibontakozása 4-5 éven belül tud igazán megmutatkozni. 2018-ban megalapozzuk ezt a teljes megújulást, újjászületést, új ébredést, új Ént.

Térj vissza Önmagadhoz, a szívedhez, az érzéseidhez. Mit érzel Te? Jobban megértheted ki vagy Te. A döntéseidet új alapokon tudod így meghozni, azzal indítva a folyamatot, hogy felteszed magadnak a kérdést: Hogyan döntene a szíved? Mit választana az adott helyzetben? A szíved sosem hagy ki Téged a számításból. Könnyebben tudod majd így azt választani, ami minden résztvevőnek jó, Téged is beleértve.
Emlékeztesd magad az év folyamán újra és újra arra, hogy BÍZZ a szívedben, hallgass rá. Engedd, hogy a döntéseid ne a fejedből, pusztán logikából, hanem főleg a szívedből induljanak.

2018. hozni fog számunkra érzelmi hullámvasutazást, hirtelen váltásokat, új élményeket, új nézőpontokat, új megértéseket, új örömöket. Új önbizalmat és a saját szívünkkel – így aztán a többi emberrel is – egy mélyebb, erősebb, szeretettelibb kapcsolódást.

Amikor ilyen sok újdonság zúdul be az életünkbe, elkaphat a pánik érzete, mert azt hisszük elveszítjük a lábunk alól a talajt. Ám csupán csak megújulunk.

Ha felmerülne benned a félelem vagy a bizonytalanság, emlékezz, hogy:

  • Mondj igent a változásra.
  • Engedd a folyamatot, mert téged szolgál.
  • Bízz és tudd, hogy a dolgok jól alakulnak a számodra, akkor is, ha az adott pillanatban épp nem látod még ez hogyan bontakozik ki.
  • Lélegezz!
  • Állj meg néha a nagy előre csörtetésben és érezd a talajt a lábad alatt. Szó szerint. Vedd le a cipőt, zoknit és legyél mezítláb. A természetben és otthon is. Ez segít majd lehorgonyozni a sok újdonságot.
  • Kérj bátran támogatást, segítséget. Nem kell egyedül csináld. Sosem vagy egyedül.
    A segítség mindig elérhető a számodra, csak kérned kell.
  • Kommunikálj!
  • Figyelj az érzelmi vezérlőrendszeredre.
  • Mit válaszolna a szíved?

Minden megújulás, minden változás jobbat hoz a számomra.
Lehet könnyű.
Az a természetes, hogy a dolgok jól alakulnak a számomra.
Kapcsolatban vagyok a szívemmel.
Örömmel várom az újdonságokat.
Képes vagyok a megújulásra.
Engedem, hogy csodás dolgok történjenek velem.

2018. egy csodálatos év lesz! Végre egybevágóbb lehetsz önmagaddal, a vágyaiddal. Érzed majd az erőt is, amivel mindezt létrehozod és beengeded. Amikor a 2018-as évre nézek, világos színeket látok, friss levegőt érzek, mosolygós arcok néznek vissza rám, életerő vibrál a térben. Remek év lesz! Engedd!

tojgli-sor

Csatornázta: Tamás Kriszti Tara
Múzsafoglalkozásokra 2018-ban is várlak szeretettel.
Ha nem tudod, hogy a te kérdésedben tud-e egy múzsatalálkozás segíteni, kérdezz meg bátran. Írj nekem, szívesen válaszolok: hivatasosmuzsa@gmail.com

 

 

Összetört szívek túlélése

szivkEbben az időszakban (április-május) sok párkapcsolattal kapcsolatos téma kerül felszínre. Újrarendeződünk, újrahelyezkedünk, úgy tűnhet az Élet sakkozik a pályán betöltött pozícióinkkal és elvesz minket valaki mellől, hogy másvalaki mellé tegyen és onnan aztán még tovább. Ha a kapcsolatainkban működik a tiszta kommunikáció – nem csak egymással, de önmagunkkal is – akkor nagyobb eséllyel maradunk a régi partnerünk mellett, ám így is megújulásra számíthatunk. Ez az időszak a megújulásé és bár főleg a párkapcsolatokban mutatkozik ennek fókusza, ez érvényes minden más kapcsolódásra is. Munkahelyi kapcsolatokra, barátságokra, az önmagunkkal való viszonyunkra.

Ha sok szőnyeg alá söpört témánk adódott, ha elnyomtuk bizonyos vágyainkat, akkor ez most a szembesülés időszaka és a változásé is. Mindez azonban nagyon fájdalmas tud lenni, menet közben összetörhet a szívünk, mély fájdalmakat élhetünk át a veszteségérzés miatt, amiért a régi ismert, biztonságosnak érzett dolgot magunk mögött kell hagyjuk és mert az újrarendeződéshez először meg kell éljük az elválást, leválasztódást. A megszokottól elbúcszúzni bizony nem kellemes. Ha egy kapcsolat véget ér, azt is meg kell tanulnunk elengedni és meggyászolni. Amíg ragaszkodunk, küzdünk a régi fenntartásáért, miközben már a leválás megindult, azzal folyamatos fájdalmat generálunk magunknak. Ezért esik olyan sok szó az elengedésről. De ez mit jelent valójában? Az elengedés az, amikor már nem ragaszkodom, kapaszkodom. Amikor már nem akarom, hogy az legyen, amit én akarok (hogy minden maradjon változatlan), amikor már nem állok ellen a fájdalomnak, amikor megadom magam mindannak, ami van, amikor elengedem a szorítást.

Amikor véget ér egy kapcsolat, az egy kicsit olyan, mint amikor egy szakadékot kell átugranunk, hogy átjussunk a túloldalra. Van, amikor megy ez egy ugrással is, de a legjellemzőbb az, hogy nem ugrunk. Ez akkor is igaz, ha mi magunk kezdeményeztük a szakítást, ebben az esetben is ugyanúgy végig kell járjuk az elengedés-megértés- elindulás-megújulás szakaszait.

div1

Most arról szeretnék írni, hogyan lehet túlélni egy fájdalmas szakítást. Legalábbis két saját példát megosztva szeretném megmutatni, hogy én hogyan haltam bele és éltem túl két óriási szívfájdalmat, amik végül nagyon sokat tanítottak nekem önmagamról. Abban bízom, hogy a saját tapasztalataimat megosztva talán segíthetek azoknak, akik most élnek át ilyesmit, és láthatják, hogy nincsenek egyedül. Túlélhető. Ha nem is pont azon a módon, ahogy én tettem, hanem más úton. Természetesen most is – mint minden írásomban – önismereti megközelítésből foglalkozom a témával.

Az első példában egy nyolc éves kapcsolatnak vetettem véget, de az, hogy én kezdeményeztem nem csökkentette az elválás fájdalmát. Összetört szívvel, fájdalommal és ráadásként a kezdeményezés miatti bűntudattal terhelve indult a megújulásom. Akkoriban ez volt életem első nagy fájdalma, óriási ébresztő erővel bírt. Persze akkor még ezt nem tudtam. Rengeteget beszélgettem a barátnőimmel, folyamatosan ismételgetve, bizonygatva, hogy jó döntést hoztam.

A kommunikáció nagyon fontos ebben a szakaszban is, mert a történtek szavakba foglalása segít az elmének a megértésben és ezáltal a felkavart idegrendszer megnyugvásában is.

Folyamatosan remegtem a belső feszülésektől, ráztak a belső érzelmi viharok. Rengeteget sírtam.

A sírás mindig jó, nagyon erős segítség abban, hogy újra és újra elérjünk a megkönnyebbülés állapotába.

Azt éreztem, hogy nem vagyok képes kezelni ekkora mennyiségű és intenzitású érzelmet. Úgy éreztem, hogy szétrobban a szívem és belehalok. Az egész lényem egy óriási feszültség volt. Próbáltam valamelyest elnyomni, lenyomni, hogy a mindennapokban funkciolnálni tudjak, de amint egy pillanatra is egyedül voltam, azonnal feltörtek. Hiszen egy vulkánt nem lehet lefojtani. Azt éreztem, hogy itt már tényleg csak a halál segítene, mert semmi más eszközöm már nem maradt a túlélésre. Érdekes ellentmondás, ugye? De még tartottam magam. Aztán egy hétvégén bezárkóztam és három napig sírtam folyamatában. Az elmém, mint az őrült gondolkodott, önigazolásokat keresett és megoldásokat, kiutat a fájdalomból. Remegett az egész testem. Fel sem keltem már az ágyból, csak feküdtem és szenvedtem. Aztán egyszercsak megéreztem, hogy én vagyok az, aki feszülök. Én vagyok az, aki szinte hergelem bele magam az újabb és újabb fájdalomba azzal, hogy pörgetem a gondolataim ugyanazon és azt akarom, hogy úgy legyen, mint régen. Hogy semmi se változzon. De hiszen már minden megváltozott. És akkor megéreztem, hogy mennyire elfáradtam. Hogy mennyire végletesen fáj a folyamatos fájdalom és feszültség és én magam tartom fent ezt az állapotot. Ekkor értem el egy pontra, ahol egy pici rés keletkezett az ellenállásom falán. Ez elég volt arra, hogy azt mondjam: Belefáradtam a fájdalomba, segítséget kérek, megkönnyebbülésre vágyom.

Amikor imádkozunk, segítséget kérünk, akkor kinyílt állapotban vagyunk. Amíg az igazunkat próbáljuk bizonyítani addig még zártak vagyunk és erővel toljuk a falat. Amikor szívünk mélyéről segítséget kérünk (legyen az akár isten, angyalok, barát, segítő felé), azzal elértünk egy olyan pontra, amikor már nem állunk ellen a sebezhetőségünknek, elismerjük önmagunk felé gyengeségünket és érzékenységünket, azt, hogy szükségünk van segítségre.
Valójában ekkor vagyunk a legerősebbek.

Miután spontán, de totálisan beleengedtem magam a fájdalom legmélyére, az elfáradással elértem a gödör legaljára, elértem azt a pontot, ahol már képes voltam megadni magam. Ebben semmi tudatosság nem volt még. Egyszerűen túlfeszültem, túlfájtam és átestem a holtpontomon, szinte belehalva a korábbi feszülésbe. Amikor ez a „belehalás” megtörtént, akkor éreztem először egy kis megkönnyebbülést. Ekkor kerültem elengedésbe, megengedésbe. Ekkor fogadtam el azt, ami van. Ekkor fogadtam el, hogy az ismert és megszokott életemben változás történt és a gödör aljáról már csak felfelé vezet az út. Aztán ráébredtem, hogy hoppá, innen már csak felfelé vezet az út! Ez hozta meg az elmém számára a felismerést, hogy ennél már csak jobb lehet, rosszabb nem. És ez bizakodással töltött el. És amikor bizakodni kezdünk, akkor azonnal emelkedni is kezdünk. Ahogy felismertem, hogy a szakadék alján vagyok, máris kiemelkedtem a szakadék másik oldalán. Nem kellett mászni, elég volt ráébredni, hogy innen már csak jobb jöhet.
Ennek felismerése még nem volt egyenlő azzal, hogy tényleg el is hittem, hogy jön majd jobb. Továbbra is azt gondoltam, hogy kénytelen voltam hátrahagyni a legjobb dolgot, ami velem történt, a másikkal való kapcsolatot. De ekkor már nem pörgettem bele magam az önsajnálatba (hiszen már egyszer elértem a legmélyebb pontot). Helyette inkább igyekeztem előre nézni. Négy évet töltöttem párkapcsolat nélkül, ám korántsem egyedül.
Önmagammal randiztam…

div1

Önmagammal randiztam. Kíváncsian figyeltem, hogy ki vagyok én a másik, egy másik nélkül. Milyen dolgok vonzanak? Mit gondolok erről-arról? Milyen tevékenységek vonzanak? Mi okoz NEKEM örömet? Épp úgy energiát és figyelmet szenteltem a magammal való kapcsolatra, mintha egy párkapcsolatban a másik iránt érdeklődtem volna. Sőt, sokkal mélyebbre mentem. Hiába, izgalmas személlyel randiztam és érdekes dolgokat tudtam meg róla(m).

Fontosnak és hasznosnak tartom, ha két kapcsolat között az ember tud egyedül lenni. Idő kell, hogy kitisztuljanak az érzelmeink, és tisztában legyünk azzal, hogy ki az, aki majd az új kapcsolatot kezdi – ki vagyok Én? Ki vagyok én Most? Tapasztalatokkal gazdagabban, megújulva, más szemmel nézve a világot – egy másik ember lettem menet közben. Nem ugyanaz az ember kezd egy új kapcsolatba, aki az előző kapcsolatba került és nem ugyanaz vagyok, aki az előző kapcsolatot maga mögött kellett hagyja. Változunk és ne hagyjuk ki annak a felfedezésnek az örömét, hogy kivé váltunk útközben.

A következő párkapcsolat akkor érkezett az életembe, amikor teljes szerelemben éltem magammal. Az egyedül töltött évek és a sok mélyre tekintés olyan ön-szeretetet hozott az életembe, ami békéssé és kiegyensúlyozottá tett. Boldog voltam magammal, elégedett az életemmel. A boldogság pedig boldogságot vonz – így egyszercsak egy új párkapcsolatban találtam magam.

div1

A következő szakítás négy év kapcsolat után ért el. Itt már tudatosabban alkalmaztam a leválási folyamatot, bár ez nem jelentette azt, hogy ne fájt volna épp olyan erősen, mint a korábbi veszteségélmény. Itt is végigmentem ugyanazon a meneten: Rendkívül sok sírás, érvelések, beszélgetések, tehetetlenségérzés, mély és gyötrő fájdalom. Ekkor azonban már ismertem a megoldást, bár tudni valamit és átélni az két különböző dolog. Mindenesetre amikor elértem arra a pontra, hogy több fájdalmat már nem tudok elviselni, meghoztam azt a tudatos döntést, hogy itt a vége.

Bezárkóztam ismét egy hétvégére és lefeküdtem a szőnyegre azzal a szándékkal, hogy itt és most meghalok a kapcsolat számára. Lefeküdtem a földre, mert érezni akartam, hogy ez az a mélypont, ahonnan csak felfelé vezet majd az út. De még velem volt minden fájdalom. Feküdtem és felváltva lazítottam és feszítettem az izmaimat, attól függően, hogy épp milyen érzelemhullám merült fel bennem. Ha harag, feszültség, akkor összeszorítottam minden izmomat és addig feszítettem, amíg el nem fáradtam bele vagy nem jött egy újabb gondolat- és érzelemhullám, ami egy fokkal könnyedebb volt. Ekkor ellazítottam minden izmomat. Azt mondtam magamnak, hogy addig innen nem kelek fel, amíg újjá nem születek ebből a „szívhalálból”. Figyeltem a gondolataimat, az érzéseimet – és ez a figyelem megadta azt az egy lépés távolságot, ami átalakít szenvedőből tanúvá, megfigyelővé. Itt már tudatosan arra figyeltem, hogy ne harcoljak a gondolataimmal az igazamért, hiszen ezen a fázison már átmentem barátok segítségével. Itt a földön csak a bennem felbukkanó érzelmekre figyeltem és a testemre, ahol feszül-lazul. Direkt nem változtattam a légzésemen, hagytam, hogy úgy jöjjenek a levegővételek, ahogy épp jönnek. Mélyen vagy felszínesen, hosszan vagy röviden.

Úgy tűnt, hogy hosszú órákon át feküdtem ott. Minden ellazuláskor kerestem magamban a megkönnyebbülés érzését. Sokáig nem találtam. Az első erős feszülések után elértem egy minden-mindegy állapotba, ami leginkább letargiához, depresszióhoz hasonlító érzet volt. Nem keltem fel, megfigyeltem ezt is. Belementem, megízleltem, hogy ez milyen érzés. Hát nem jó. De feküdtem ott tovább. Vártam, hogy mi jelenhet még meg. Tisztában voltam vele, hogy ami jön, az megy is. Lehet, hogy várnom kell rá egy ideig, míg elmegy, de várok.

Az a helyzet az érzelmekkel, hogy olyanok, mint a hisztis kisgyerek. Figyelmet akarnak. És ha nem kapják meg, akkor először erősödik a hiszti, fokozódik az érzelem, majd mivel hiányzik a dráma egyik résztvevője a képletből (én, aki belegabalyodnék az érzelembe), az intenzitás csökken, majd elül. És egyszercsak nincs ott többé.
Amire irányítjuk a figyelmünket, azt éltetjük. Ahová megy a fókusz, oda megy az energia.
Az egy lépés távolságból való megfigyelés azonban nem egy éles fókusz, hanem egy panoráma látásmód. Az eggyel nagyobb kép. Ekkor ténylegesen csak megfigyelők vagyunk. Mint amikor egy pályaudvart a felette lévő hídról szemlélünk és látjuk, ahogy a vonatok (érzelmek, gondolatok) a különböző sávokon jönnek-mennek.
Akkor adnánk fókuszt nekik, ha kiválasztanánk egy vonatot, ráugranánk, és csak azzal haladnánk egy irányba. Ekkor elveszítjük a nagyobb képet és a dráma részévé válunk, hagyva, hogy egy érzelem magával ragadjon minket.

Ami nekem sok órás földön fekvésnek tűnt, valójában csak két óra volt. Ez alatt az idő alatt sokféle érzelem jelent meg és haladt tovább, a fájdalom különböző erősséggel ütötte fel a fejét, majd csitult el bennem. Amikor úgy éreztem, hogy kiürültem, nagyon lassan nekiálltam felkelni. Megmozgattam a kezeim, lábaim, a fejem, majd oldalra fordulva feltápászkodtam. Nagyon nehezen keltem fel, ólmosan nehéznek éreztem a testem és rendkívül fáradtnak éreztem magam. Ezután lefeküdtem aludni és több, mint tíz órát aludtam. A belefektetett munkám az alvásidő alatt elrendeződött bennem és megújulva ébredtem fel. Ekkor már újra bizakodva. Úgy éreztem ténylegesen meghaltam a kapcsolatnak és egy üres papírlap vagyok. Azt írok és rajzolok erre, amit csak szeretnék. Most már nem kellettek évek ahhoz, hogy újra magamra találjak, hiszen már együtt voltam önmagammal. Pár nap alatt újra megtaláltam a korábbi egyensúlyom és ismét megújulva, új szemmel indultam neki az életemnek. Egy-két hónap elteltével ismét kopogtatott a szerelem.

A valódi elengedéshez nem lehet megspórolni a teljes érzelmi átélést. Először mindenképp át kell menjünk azon a szakaszon, amikor engedjük magunkat mélységében megtapasztalni az adott érzelmet. Csak ezután tud bekövetkezni a megkönnyebbülés fázisa.

Kérd, keresd és várd a megkönnyebbülést. Ez tesz nyitottá, ez mozgatja meg az energiákat, ez lendíti tovább a megkezdett változást. Aki nem halad, az áll. Tudd, hogy nem szükséges a fájdalomban hosszan időznöd. Szabad továbblépned. Mihez ragaszkodsz még? Miről hiszed azt, hogy nem tudsz nélküle élni? Ez igaz? Egészen biztosan igaz? Ki vagy Te? Ki vagy Te akkor, amikor önmagad szereted? Mi történne, ha szeretnéd magad?

Tamás Kriszti Tara
www.egyensulyban.com

Ha segítségre van szükséged, itt vagyok.
Nem kell egyedül lenned életed kihívásos szakaszában!
#BéreljMúzsát! Egyeztessünk időpontot, várlak szeretettel.

Lee Harris – A tudatosság tánca és a Szív elméje

leeharris

A tudatosság tánca és a Szív elméje

 

 
Üdv mindenkinek a nyári energia-előrejelzéssel.

Egy humoros dologgal szeretném kezdeni, mert pont amiatt volt némi gondom az előrejelzés elkezdésével, amiről most egyébként is szó esne: az elménkről és arról, hogy miért nem működik úgy, ahogy szokott.
Az utóbbi pár évben már sokan találkoztatok ezzel a jelenséggel. Ez a felébredési folyamat része, miszerint az agyunk nem úgy gondolkozik, ahogy korábban. Így aztán egy ideig úgy is érezhetitek, hogy az agyatok lelépett az életetekből.

A tünetek: memóriaproblémák, nehéz koncentráció. Küzdelmes lehet egy értelmes mondat összeállítása és sokszor a szavak is összekeverednek. Mindez elég gyakori a legtöbb embernél. Sokan megtapasztalják ezt, akik most mennek át a felébredési szakaszon. Ezért ne is aggódjatok miatta.

Az érdekesség mindebben azt megfigyelni és tanulni belőle, hogy mit ÉRZÜNK, amikor elveszítjük mentális képességeink egy részét.

Úgy hiszem a kihívás számunkra itt a Földön leginkább az, hogy megtaláljuk az erőnket a növekvő érzékenységünk közepette.
Úgy tűnik, hogy minden évben egyre több kihívással találkozunk egyénenként és az emberiség szintjén is, és mindezek olyan helyzeteket teremtenek számunkra, amikkel korábban nem találkoztunk.

Ha az elme egyenesvonalú gondolkozására gondoltok és a férfias jellegű elmehasználatra – ez határozott irányokba mutat. A gondolat előrehaladása és a logika külső cselekvésekhez és választásokhoz vezet. A férfias elme eredményekre figyel és történésekre és azt szereti látni, hogy a siker mérhető és bizonyítható.
Nos ez eléggé emberi módra idomított életmód, a régi férfias jellegű elme használatával.

Most azonban egyre több és több ember nyílik meg arra, hogy mi van az idomításon túl, hiszen ez az idomítottság a bolygón mindannyiunk lehetőségeit és kapacitását lekorlátozta. Néhányan erre kondicionáltságként utalnak.

Amint megnyitod magad, hogy túllépj a kondicionált elmén és elkezded használni az energia érzékelőidet, a harmadik szemed, a szíved, az egész energiameződ – minden változásnak indul. A régi elme pedig nem találja a helyét. Ezért néha azt érezhetitek, hogy olyan dolgokat mondtok, amit ti magatok sem értetek igazán vagy nem tudjátok másokkal úgy megértetni magatokat, ahogy korábban.

Megtapasztalhatjátok azt is esetleg egy beszélgetés közben, hogy hirtelen rákérdeztek „Mit is mondtam/csináltam az előbb?” Meglepődtök majd a saját szavaitokon, tetteiteken.

Ez az egész pedig mindössze arról szól, hogy az elme elengedi a régi kapaszkodóit a viselkedésetekkel kapcsolatosan, mert már nem olyan erősek az érzelmi kapcsolódásaitok, mint ezelőtt.

Minél inkább ébredeztek, az elme annál inkább szolgálóvá válik az életetekben, nem pedig az egyedüli irányító szerepét játssza. Az elme egy eszközzé válik, ami szükség esetén használandó, amikor például rendszerezésre, analizálásra vagy szervezésre van szükség. A felébredés alatt valójában az történik, hogy a szív elméje válik egyre inkább dominánssá.

Ezt megtapasztalhatjátok miközben mondjuk csak ültök és egy fát néztek – az utóbbi 4 hónapban én folyton ezt csinálom. Szükségetek lesz olyan időszakokra, amikor megálltok és mozdulatlanok vagytok, azért, hogy az egyensúlyotokat megtartsátok, hiszen mostanában elképesztő mennyiségű energia ömlik a bolygóra. Sokat hallunk külső tényezőkről is, mint a napkitörések, az univerzumban való változások, ám arra érdemes fordítanunk a figyelmet, hogy mindezek hogyan érintenek bennünket belsőleg?

Tehát az agy/elme és a fizikai test a két fő terület, ami most energetikailag mindenkinél erősen érintve van.

Néhányan fizikai problémáktól szenvednek, amik arra kényszerítik őket, hogy megálljanak és megvizsgálják az önmagukhoz fűződő kapcsolatukat, illetve lelassuljanak, változtassanak az életük menetén.
Mások „csupán” sokkal fáradtabbak és kimerültebbek, mint máskor és több alvásra van szükségük, amikor az energiák kiegyenlítődhetnek.

Ismétlem, ezek a dolgok az elmúlt 3-4 évben mindenkinél előfordultak bizonyos időszakokban. Azonban ebben a rohamosan gyorsuló időben ezek a tünetek felerősödnek és sokkal több embert érintenek, ezért az egész emberiség megtapasztalja őket.

Nos, az egész emberiséget érdemes figyelembe venni, miközben azt figyelitek, hogyan érzitek magatokat napról napra.

Az utóbbi 10 évben minden héten emberekkel dolgozom és amire leginkább felfigyeltem az volt, hogy mindannyiunknak van kapcsolódása a félelemhez, a szeretethez és a kinyíláshoz. Persze mind másképp és más erősséggel élhetjük meg ezeket a kapcsolódásainkat, mégis leginkább a szeretet és a félelem vonal a legerősebb.
Például nekem lehetnek olyan félelmeim, amik számotokra egyáltalán nem okoznak gondot – és fordítva. A lényeg az, hogy ezek mind csak különféle történetek, a félelem különböző kifejeződési módjai emberi életünkben.
Sokan elfeledkeztek róla – és látom ezt a havi kérdés-felelek részben felmerülő kérdéseitekből is a Portálon, hogy személyessé teszitek mindazt, amit éreztek. Sokan azt gondoljátok, hogy mindaz, amit éreztek az csak rólatok szól.

Ez pedig önmagatok felett való ítélkezéshez vezet és olyan kérdésekhez, mint „Miért nem tudok ezen túllendülni már? Miért nem működik ez az életemben? Mi lehet velem a baj, hogy nem tudom megvalósítani azt, amit szeretnék? Mi a bajom? Mit kell magamban gyógyítanom?”
Nos szerintem, ez a gondolkodásmód már elég régimódi az önfejlesztés világában.
Megvan a helye és az ideje annak, hogy mélyre áss magadban és azt gondold ez rólad szól. De nem minden szól rólunk. Nagyon is össze vagyunk kapcsolódva egymással.

Most pedig a világban igen sokan pánikolnak, kimerültek, kibillentek a középpontjukból – ezért gyakran tudatlanul cselekszenek vagy sokkal érzékenyebben reagálnak, mint máskor.

Ez a kollektív energia minden nap hatással van mindannyiunkra. Ezért is emlékeztettelek titeket arra az utóbbi hónapokban, hogy ismerjétek fel a határaitokat és tudjátok, hogy mi fogadható el a számotokra és mi nem. Mert most igen sokan úgy viselkednek, ahogy korábban nem szoktak. Túlreagálják a dolgokat, türelmetlenek, szomorúak – válaszul ezekre az időkre és valószínűleg nem is tudatosak ezen viselkedésükre.
Ezért meg kell tanuljátok azt, hogy ti hogyan reagáljátok le mindezeket magatokban. Meglehet, hogy némi változtatásra is szükség lesz azügyben, hogyan viszonyultok a többi emberhez.
Fel kell tegyétek magatoknak a kérdést „Akarok-e vitába keveredni ezzel az emberrel vagy inkább továbbállok, mert most elég robbanékony. Most van-e itt az ideje annak, hogy olyasmiről beszéljek neki, amiről korábban nem is beszéltünk?”

Mindezek közepette – különösen olyan emberek közelében, akik nehézségeket élnek át – folyamatosan térjetek vissza ahhoz az érzékelő szívhez, amiről már beszéltem korábban. Sokkal többször használhatjátok a saját érzés-tereteket, és nem hangolódtok rá a világra, ezáltal sokkal békésebbé és konfliktusmentesebbé tehetitek a tapaszatalatot a magatok számára.
Például ha azt kérditek „Miért nem működik az életemben ez?” Bízzatok abban, hogy az adott dolognak nem is kell feltétlenül működnie ebben az időszakban, de valószínűleg hamarosan menni fog. Az is lehet, hogy az előzetes terveken változtatnotok kell és ha vártok pár napot, meglátjátok, hogy valóban erre van-e szükség.

Az emberi elménknek igen kicsi a rálátása az egész bolygó helyzetére és a kapcsolati rendszerekre. A lelkünk elméje végtelen és határtalan, de az emberi tapasztalás közben, miközben egyre több tudatosságot hozunk az életünkbe és a bolygóra, mindannyian beköltözünk néha az emberi ’kicsiny elménkbe’ és onnan nézünk a világra. De ezen túl ott a tudatosság. És a tudatosság PONTOSAN ismeri az okát annak, hogy miért nem fejezted még be a könyved. És leginkább nem az az oka, hogy épp írói válságban szenvedsz, hanem az, hogy a világ még nincs felkészülve a könyved fogadására.

Számomra, aki tíz éve folyamatosan teremtek, ez volt az egyik legnagyobb lecke, amit teremtőként megtanultam. Ha létrehozol valamit a külvilág számára, még akkor is, ha a közönség már ott van és várja (pld. a családod, akinek egy utazást szervezel) vagy reméled, hogy az elkövetkező években elérhetővé válik az emberek számára (a könyved, amit írsz és kiadásra vár), meg kell értsd, hogy a felbukkanó akadályokat simán okozhatja a rá váró közönség is. Épp annyiszor fordul elő, hogy ők nem készek befogadni még a tapasztalatot/információt, mint ahányszor te magad vagy az oka a leállásnak.

Tehát ha épp egy olyan helyzetben vagy, amikor szapulod magad és ítélkezel magad felett, mert a terveid nem úgy haladnak, ahogy elképzelted, próbálj megállni egy pillanatra és venni egy mély levegőt. Add meg magad annak a ténynek, hogy most épp nem működik. Lélegezz és engedd el azt a feszültséget és frusztrációt, amit ezzel kapcsolatban érzel.
Próbálj emlékezni arra minden nap, hogy egy csomó őrült, sebesen, tornádószerűen felpörgött esemény zajlik épp a világban körülötted és a legtöbb ember kizuhant a középpontjából emiatt, hacsak nem tudatosak.
„Nahát, ez egy igazán káosszal teli időszak, ezért változtatnom kell kicsit a hozzáállásomon”.

Nem mindenki fogadja el ezt, ezért a tudattalan viselkedésük hangosabbá válik, hogy felhívja magára a saját figyelmüket. Ennek következtében az történik, hogy sokan még keményebben akarnak előre haladni, azt hiszik, hogy ha még több erőfeszítést tesznek, azzal megvalósíthatják a dolgokat, ám ez további káoszt teremt. Azért is küzdenek erősebben, mert nem akarnak lelassulni és érezni mindazt, ami bennünk van – amit mi mindannyian megértünk, mert a saját életünkben már megéltük ezt.
Legyetek elfogadóak a saját határaitokkal, amennyire csak tudtok, hiszen nem ismerjük annak a félelemnek a mértékét, ami egy másik ember reaktív viselkedését okozza.

Az elmúlt években voltak olyan hónapjaink, időszakaink, amikor úgy éreztük, hogy az energiaplafon végtelen a számunkra, aztán hirtelen beérkezett ez az energiahullám, ami áthaladt rajtunk és gyorsan és mélyen megnyitott bennünket. Rövid időszak alatt olyan sok minden tud történni ennek köszönhetően. Hirtelen olyan sok minden érkezik meg, amit korábban hiányoltunk.

Az utóbbi 1-2 évben észrevehettük, hogy ami pár éve még egyheti tapasztalat volt, az most lefut egy fél nap alatt. Aztán a nap második felében az energia megint megváltozik és újabb erős tapasztalásokat hoz. Legtöbben mára már hozzászoktunk ehhez, de továbbra is meg kell tanulnunk fürgének lenni és tovább haladni, nem pedig leragadni egy-egy tapasztalásnál, állapotnál. Nem kell ragaszkodni például a reggel megélt örömhöz sem, mert ha elengedjük ezt az örömöt (mert hirtelen fáradtságot érzünk és kiszolgáljuk ezt mondjuk egy kis szundítással vagy rövid pihenővel), az öröm vissza fog térni.

Ez az, ahogy a „Tudatosság táncol”, ezt kell mindannyiunknak megtanulnunk ezen a bolygón, nagyon is emberi módon.

Hogyan vihetem át ezt a tudatosságot, ezt az érzékenységet a külvilágba, a mindennapokba? Ez minden nap egy új tanulás, egy új tapasztalat.

Az a helyzet, hogy a legtöbben amiatt éreztek frusztrációt, hogy mi az, amit nem tudtok a világnak megmutatni. De ez csak azért van, mert ez egy finoman zajló folyamat. Nem lehet, hogy egy reggel élettelibbnek és tudatosabbnak érezvén magunkat ezt az egészet ráhajítjuk és ráerőltetjük a világra.

Továbbra is azon vagyunk, hogy kitaláljuk, hogyan tudjuk ezt még önmagunkban dédelgetni ÉS hogyan legyünk jelen a külvilágban ezzel a teljesen új energiaszintünkkel.

Azelőtt talán kiszaladtunk és átfuttattuk az energiáinkat az embereken és tevékenységeken. Mostanában még mindig kint lesz az energiánk az embereknél, ám elsősorban az a kérdés, hogy mekkora ez a rész saját magunkban? Mennyire telítődött a szívcsakránk saját MAGUNK irányába? Az ebbe az irányba való figyelem természetes módon áraszt majd több szívenergiát a többiek felé is.

Amit mondani akarok az, hogy ahelyett, hogy a külvilágban merész kalandokba bocsátkoznánk (mert az energia olyan zajos, zavaros és olyan gyorsan változik), a valódi létezésünket és teremtési képességeinket most a szívünkből tanulhatjuk meg.

Ha képesek vagytok a szívetekből kiindulva létezni és valóban megengedni magatoknak, hogy átéljetek minden érzést, ami most jelen van a világban, sokkal sikeresebbek lesztek a mindennapokban.

Például, ha odamegyek hozzád egy buliban (bemutatom ahogy felpörgött vagyok és a fejemben élek így izgatottan össze-vissza ugrándozva: „Ó, helló, csodás, hogy találkoztunk! Hű képzeld annyi minden történik.. bla-bla-bla…”)
Namármost igazán csábító belemerülni ebbe az őrületes energiába, ha épp az orrod előtt zajlik. Persze tudom, most jópáran nevettek és azt mondjátok: „Haha, biztos hátrébblépnék.” Ezzel én is így vagyok.

A lényeg az: Itt tudsz-e maradni, PONTOSAN ITT, önmagadban, amikor ez a túlpörgött személy eléd áll és hadarja a saját szövegét?

Mert a múltban nagyon sokan belekavarodtunk a másik ember energiamintáiba. Vagy behúzott magával minket, vagy ellenállást váltott ki belőlünk.

És erről szólt az utóbbi pár év. Hogyan tudunk kapcsolatban maradni önmagunkkal, miközben tudjuk, hogy továbbra is kapcsolatban állunk másokkal? Hogyan tudjuk megtartani magunkat a szívközpontunkban és hogyan tartjuk fent a kapcsolatot önmagunkkal minden pillanatban, akkor is, ha a velünk szemben álló személy épp kizuhant a saját középpontjából?

Ha mostanában nagy ambícióitok és vágyaitok vannak, próbáljátok ezeket behozni a kisebb realitásba, a mindennapokba, mert a nagy dolgok így valósulnak meg. Lépésről lépésre haladjatok. A következő hónapokban a nagyobb projektek akkor tudnak leginkább megvalósulni, ha az apróbb részletekre visszük a figyelmet, a kis lépésekre figyelünk és mindent, ami ezen túl van, valószínűleg elsöprőnek fogunk érzékelni.

Ha pedig frusztált vagy azért, mert hatalmas vágy ég benned valami megvalósítására vagy óriási változást szeretnél épp az életedben megvalósítani, kérdezd meg magadtól, hogy valójában mi van a frusztráció mögött, mi vezérli ezt az érzést benned? Mert valószínűleg valami kellemetlenség, kényelmetlenség az, amit igyekszel megoldani. Például, ha egy ilyen vágy van benned: „Azt szeretném, hogy csodás karrierem legyen.”, akkor lehet, hogy azt találod, hogy az emögött lévő hajtóerő ez: „Hogy ne érezzem olyan rosszul magam a világ helyzete miatt.”.

Érdemes tudni, hogy ha meg is érkezik a csodás karrier, a világban lévő dolgok miatti rossz érzés talál majd magának más utat, ahol megmutatkozhat.

Tehát először a világgal kapcsolatos érzelmeiddel kell ELŐSZÖR foglalkozz, engedd teljesen jelen lenni ezt az érzést, így az álmaidat nem fertőzi meg az ehhez kapcsolódó félelem, fájdalomérzet és veszteségérzet. Ezekben a hónapokban a dolgok nem tudnak magasra emelkedni, ha nincs kitisztázva a körülöttük lévő energia.

Napi ajánlott gyakorlatok: meditáció, napi 10 perc fák társaságában, napi 10 perc napfürdőzés – ezek fontosak. Ezt üzenték a Z-k is a legutóbbi kérdés-felelek anyagban.
A napsütés most nagy segítségére van a DNS-nek és a sejtszintű változások integrációjának, amiken keresztül megyünk. Ezért 10-15 perc napozás naponta nagyon ajánlott.

Remélem remek időszak lesz ez számotokra.
Ősszel jelentkezem újra. Új videóanyagokon dolgozom, amiket majd természetesen szeretnék nektek bemutatni.

Legyen szép a nyaratok, ősszel találkoztunk.

Szeretettel,
Lee
x

Fordította: Tamás Kriszti Tara – http://www.egyensulyban.com
Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.hu/2014/06/july-august-2014-energy-forecast.html

Ha szerelmes leszel…

Ha valaha szerelmes leszel…

cork 1
“Szeress bele olyasvalakibe, aki kíváncsi arra is, hogy mi a kedvenc színed és hogy iszod a teádat.
Szeress olyanba, aki szereti azt, ahogy nevetsz és mindent megtenne azért, hogy hallhassa a kacagásod.
Szeress olyanba, aki odateszi a fejét a mellkasodhoz, hogy hallgassa a szívverésed.
Szeress olyanba, aki az utcán is megcsókol és büszkén mutat be téged a barátainak.
Szeress olyanba, aki miatt már nem is érted miért féltél annyira szerelembe esni korábban.
Szeress olyanba, aki sosem akarna megbántani.
Szeress olyanba, aki a hibáidat is szeretni tudja és úgy gondolja, hogy pont úgy vagy tökéletes, ahogy vagy.
Szeress olyanba, aki azt gondolja, minden nap szeretne melletted ébredni.”

És hogyan találhatsz magadnak olyan embert, akibe így beleszerethetnél?

Legyél pont ilyen! Kezdd először önmagaddal!
Legyél kíváncsi az apró részletekre is magaddal kapcsolatban.
Legyél az, aki “odateszi a fejét”, vagyis figyelsz önmagad halk rezdüléseire is.
Legyél az, akit “bemutatnál a barátaidnak”, vagyis légy büszke magadra, aki épp most vagy.
Legyél az, aki elfogadod magad a hibáiddal együtt is.
Legyél az, aki felhagyott önmaga szapulásával, aki nem bántja önmagát.
Legyél az, aki örül, hogy új napra ébredt és mosolyogj magadra minden reggel, szeretettel.

Ezt jelenti az, hogy szereted magad és akkor olyan ember érkezik az életedbe, aki ezt a szeretetet tükrözi vissza számodra, örömmel.
Amikor önmagadban megtalálod azt, akibe így beleszerethetsz, már nem hiányállapotból teremtesz. Az univerzum úgymond nem egy üres, hanem egy teli tükröt hozhat eléd. Nem a szerelem hiányát mutatja neked, hanem azt a csodás, kíváncsi, nyitott szeretetállapotot tükrözheti neked egy másik ember személyén keresztül, ami már benned jelen van. Így válsz mágnessé arra, amit szeretnél – magadban építed fel az érzést.
Nekem is így sikerült 😉

Tara

 

Lee Harris (máj) – A felsőbb elmédben rejlő rendkívüli szív

A felsőbb elmédben rejlő rendkívüli szív

leeharris

Hello és üdv a májusi energia-előrejelzésben.
Szokás szerint kint vagyunk a dombon. Azért is szeretem ezeket az előrejelzéseket a szabadban felvenni, mert egyrészt az itteni békés energia ki tud terjedni, ami támogatja az előrejelzést, másrészt azok miatt is, akik nem tudtok olyan gyakran kiszabadulni a természetbe, így megtapasztalhatjátok egy kicsit az energiáját, amíg nézitek a videót.

Nem kell mondanom, hogy mostanában feszültek az energiák, hiszen minden hónapban ezt mondom. És ez persze a jelen helyzetben is igaz, hihetetlenül intenzív energiák dolgoznak most a Földön.

Ezen belül azonban kettéosztódik ennek a megtapasztalása. Az egyik oldalon ezen energiák feldolgozása áll, aminek módja lehet nagyon intenzív, kaotikus és időnként problémás, mert az emberek úgymond kényszerítve vannak a megtisztulásra és elengedésre. Muszáj megélni az érzelmeiket és a saját mélységeikbe belelátniuk, sokkal erősebben, mint valaha.

Tehát meglehet, hogy irritációt érzel, mert van valaki a környezetedben, aki idegesít, vagy akár szimplán csak te, a saját bőrödben érzed magad feszülten, nehéz érzelmekkel körülvéve: mély harag és gyász, szomorúság – mindez felfokozva. Ez az emberi tapasztalása annak, hogyan hatnak ránk ezek az időszakok univerzálisan katalizátorként, hogy megtisztulhassunk és kiégethessük magunkból mindezeket.

A tapasztalás másik oldalán viszont egy hihetetlen magas létállapot megélésének lehetősége vált elérhetővé számunkra.

Például amikor egy ilyen tágas térben vagyunk kint a szabadban, ennek az egyik szépsége az, hogy nincs semmilyen emberi energia a környéken. Egy nyílt terepen, esetleg egy parkban, ahol alig van pár ember, de nagy a tér. És ebben a nyitott térben ki tudunk tágulni, válaszként a természet kitáguló energiáira.

Ha mondjuk állna most mellettem hat másik ember, akik mondanak bizonyos dolgokat, gondolnak bizonyos dolgokat, éreznek bizonyos dolgokat, akkor egészen másként érezném magam, mint így, amikor nincs itt senki.

Érzékeny emberként megérezheted az emberi sűrűséget. Megérzed a másik személy alacsonyabb energiáit, épp úgy, ahogy a magasabb energiáit is.
Ha tehát ezek az emberek épp valami érzelmet dolgoznának fel magukban és nem éreznék magukat valami jól, a figyelmem azonnal odafordulna. De ha eltávolítjuk ezeket az embereket és kint vagyunk a semmi közepén, rögtön megérezhetjük a teret és a saját kitágulásunkat, kiterjedésünket.

Ha éppen stresszes az életed, ha egy csomó energia pörög benned, amikor kimész a természetbe, először egy kicsit zaklatottnak érezheted magad, amikor odaérsz. Felszínre jönnek az érzelmeid, a gondolataid. Mert hirtelen a körülötted lévő szabad tér szembesít a saját feszült állapotoddal, mindazzal, amit magadban hordozol és ezeket így el tudod engedni. A természet megmutatja mit engedsz el éppen, ezáltal a „kitágulást megelőző tisztulás” megkezdődik.

Azonban ha rendszeresen kimész a természetbe, észre fogod venni, hogy a tested megérti, hogy újra és újra lehetősége van ezekre az elengedési időszakokra, a tágasság pillanataira, amikor elengedheti mindazt, amit el akar engedni. Ezért aztán, amikor visszatérsz az irodába, a mozgalmas otthonodba vagy mozgalmas életedbe, sokkal kevesebb stressz fog benned mozgolódni, mert a tested érti, hogy mindig lesz mód az elengedésre.

Nos, ez a természet megtapasztalása.

Néhányan talán olyan helyen éltek, ahol nagyon zajos a város, nincsenek nagy nyitott, csendes terek, ahová kimozdulhatnátok. Ám megtapasztalhatjátok ugyanezt a tágasságot, ha elvonultok a szobátokba és meditáltok vagy létrehoztok magatoknak egy szent teret, ami csak a tiétek. Emlékezzetek, hogy ez a szent tér bármi lehet. Lehet az is, hogy a békéről meditálsz vagy csak ülsz valahol elcsendesedve. Az is lehet, hogy körbetáncolod a szobát egy heavy metal zenére, ha épp ez segít átmozgatni az energiáidat és ettől érzed jól magad. Mindannyian másként valósítjuk meg ezt a teret a magunk számára, aminek módja akár naponta is változhat.

Ám ezek az egyedül töltött pillanatok, amikor visszatérsz ahhoz, hogy ki vagy te ebben a testben, életbevágóan fontosak a jól-létünkhöz. Szánj rá egy percet, hogy feltedd a kérdést magadnak: „Hogy érzem magam? Hol vagyok most ebben a testben?”

Annyi minden zajlik most a világban, folyamatosan ki vagyunk téve mások gondolatainak, érzelmeinek, energiáinak és reakcióinak mindazzal kapcsolatban, ami épp történik. Ahogy már sokszor beszéltem róla, az energiák hatással vannak ránk. Nem tudsz úgy valaki közelében lenni, aki épp tele van érzésekkel, hogy ne érezz meg belőle valamit vagy ne kerülj kapcsolatba ezzel az energiával és aztán anélkül menj tovább, hogy ne vinnél belőle valamennyit magaddal.

Viszont, ha rendszeresen megteremtjük magunknak ezeket a magányos pillanatokat és tágasságot az életünkben, napi gyakorlatként, akkor képesek vagyunk elengedni ezeket az energiákat.
És azután, miután már megtisztultál, megtapasztalhatod mindannak a magasabb oktávját, amit megélünk most a világban.

Jelenleg megélhetjük a „felsőbb elme” rendkívüli energiáját. A felsőbb elme az az elme, ami épp annyi szívenergiával rendelkezik, mint amennyi agyi és gondolati energiája van.
Persze itt van a harmadik szemünk is [mutat a homlokára], ami az érzékelésünk és az intuitív gondolkodásunk forrása. Ez az a rész, ami előre tudja, hogy valaki épp fel fog hívni. Anyukádra gondolsz és hirtelen ő van a vonal másik végén. Előre megérezted, hogy kapcsolódik hozzád és ennek a harmadik szem az oka.

A harmadik szem az a részed, ami akár képek formájában láttatja veled az előtted álló lehetőségeket, vagy olyan képeket mutat, amiken látod, hogy mit tudnál megteremteni magadnak. Aztán az emberi éned megtapasztal némi kétkedést, hitetlenkedést, hogy vajon ezek a látomások valóban igazak-e, hihetsz-e nekik, elindulhatsz-e feléjük.

A felsőbb elme az összes csakra egyesítője, ezért a szív is a része. A felsőbb elme az univerzális intelligenciát hozza el neked és az univerzális intelligencia nagyon erősen szívközpontú.

Most májusban a felsőbb elme maga egy lehetőség, ám ez azt is jelenti, hogy az „elme energiája” sokszor fog felbukkanni. Sokan fognak vitákba bonyolódni, különbözőségekbe beleakadni. Persze ez már megy egy ideje, de ebben a hónapban mindez sokkal intenzívebben megmutatkozik majd.

Rajtad múlik, hogy amikor találkozol ezekkel a dolgokkal eldöntsd, hogy mi rezonál veled és mi nem. Az alapján tudod eldönteni, hogy mi okoz JÓ érzést benned, nem pedig nehéznek vagy bonyolultnak érződik.

Tehát májusban tedd fel magadnak a kérdést:

Mivel és kivel akarok kapcsolatba kerülni?
Hogyan akarom élni az életem?
Milyennek akarom megélni az életem a kapcsolataimban és az erőviszonyok tekintetében?

Mert szabad választanod.

Általában nem gondoljuk, hogy választhatunk, mert másként voltunk tréningelve, programozva.
Azt hisszük, hogy nem mondhatunk X dolgot valakinek, mert talán az idegesíti őt, vagy nem mondhatunk Y dolgot valakinek, mert talán megsértődik. Esetleg nem tehetünk meg Z dolgot, mert akkor talán egyedül éreznénk magunkat.

Így fedi fel magát a programozásunk.
Tehát figyeld meg magad, ahogy döntéseket hozol és nézz rá a „talán”-jaidra.
Nézz rá a kérdéseidre, amik a viselkedéseddel kapcsolatosak, amiket megvizsgálhatsz, ahelyett, hogy a viselkedéssel kapcsolatos hitrendszereidet stoptáblaként használod, hogy leállítsd magad.

Ha az a másik személy felidegesíti magát, mert te mondtál neki valamit, az ő idegessége vajon tényleg a te felelősséged vagy az valami, amit már eleve magával hozott, mielőtt veled találkozott volna?

Nem azt mondom, hogy menj és szólj be mindenkinek, mert az agresszivitás.

Arra próbálok rámutatni, hogy ezekben az időkben nagy keresztutaknál találjuk magunkat a személyes kapcsolatainkban. Ezek nem kellenek, hogy olyan drámai változások legyenek, mint egy baráttal való összeveszés vagy kilépés egy párkapcsolatból.

Ám ezek hajlamosak olyan dolgokként megmutatkozni, amilyen reakciókra tréningelve voltunk.
Azt hisszük, hogy egy külső cselekvés majd belül jó érzést ad nekünk. Most valójában szív-vezérelte korszakban élünk, ami kevésbé robbanékony módon vezet el a külső változásokhoz.

Mindannyiunkat bíztatnak arra, hogy a felsőbb elménkből szólaljunk meg, onnan reagáljunk, teljes szívünkkel.

És igen, meglehet, hogy felidegesíted a barátod egy kicsit, mert X,Y,Z-t mondasz neki. De emlékezz, hogy az egyetlen oka, hogy tudod, hogy mindezzel felidegesíted őt az, hogy a harmadik szemed jelzi a számodra, hogy mi várható az adott személlyel kapcsolatosan. Az, hogy ismered őt és a reagálási mintáit, szintén egy információt ad a számodra, hogy a másik nem szereti, ha megmondják neki, hogy olyasvalamit tett, ami téged idegesített fel.

Ám ez már az ő dolguk. Ez olyan valami, amit ők hordoznak magukban. Ezt nekik kell elengedniük. Hiszen mindannyian képesek vagyunk megtanulni, hogy elfogadjuk a visszajelzést egymástól arról, hogy miket művelünk.

Kérdezd meg magadtól, hogy hol és mikor csinálsz magadból rabszolgát azokkal az érzelmekkel kapcsolatosan, amiktől félsz, hogy másokban előidézel. Olyan érzelmekkel kapcsolatosan, amik bennük merülnek fel és nem te felelősséged, hogy segíts nekik ebben a csapdájukban maradni.

Biztos vagyok benne, hogy sokan, akik ezt olvassátok megtanultátok az évek során, hogy szorosan befogjátok a szátokat, nehogy megbántsatok vagy feldühítsetek valakit. Megértem, hogy ez egy olyan eszköz volt, amivel igyekeztetek magatoknak és nekik is segíteni, hogy önmagatok maradhassatok. Lehet, hogy a múltban némi eltávolodást éreztetek magatokban, amikor mégis megszólaltatok. De legfőképpen régebben az emberek kevésbé voltak emócionálisak, mint manapság. Akkoriban kőkeményen visszavágtak, ha valami olyasmit mondtatok, ami nekik nem tetszett.

Most azonban a kommunikáció korát éljük, a felsőbb elmére és a szívközpontúságra alapuló kommunikációét. Sokan közületek unatkoznak vagy egy kicsit frusztráltak azzal kapcsolatosan, ami manapság a világban zajlik. Az ezen való változtatás kulcsa annak a párbeszédnek az átalakítása, ami a ti szátokból ered.
Játszhattok ezzel, kísérletezzetek. Ha általában nem mondotok ki bizonyos dolgokat, próbáljátok kimondani őket és nézzétek meg mi történik. Akár már holnap meghalhatunk – igen, erre gyakran emlékeztetem magunkat [nevet]. Eljátszhatjuk, hogy ez az utolsó napunk itt a Földön, miért ne alakítanánk át egy kicsit a térképet?

Ez azért fontos, mert egy áldozat-mentalitás jelentkezhet a pszichében, mint „de hát mások csinálják ezt velem” vagy „egy csomó dolog van a világban, amitől félnem kéne”.

Képes vagy irányt változtatni és képes vagy megváltoztatni azt, hogy miket tapasztalsz az életedben.

Tehát a május egy remek lehetőség arra, hogy gyakran lépjünk be a tágasságunkba és kipucoljuk az energiamezőnket.
Azután ebből a térből indulva a felsőbb elméd és a szíved intelligenciája arra bíztat majd, hogy csináld egy kicsit másként a dolgaidat. És ez az, ami mindenki számára jó, mert emberként hajlamosak vagyunk bent ragadni a megszokott mintáinkban.

Ha féltek felvállalni a vezető szerepet, azt, hogy katalizátorok legyetek mások számára a korábbi tapasztalataitok miatt, ismerjétek fel, hogy már idősebbek vagytok. Már sokkal inkább szívközpontúak vagytok, mint régebben. Ráadásul a többiek már sokkal befogadóbbak minderre és már más időben élünk, mint pár éve.

Akik unatkoztok vagy frusztráltak vagytok, figyeljétek meg, hogy mikor és milyen körülmények között nem fejezitek ki a saját igazságotokat. Nézzétek meg, hogy mikor nem használjátok a szavaitokat, hogy új irányt adjatok velük a dolgoknak.

Nos, ez minden erre a hónapra, remélem remek időszak lesz ez mindenkinek.
Találkozunk júniusban.
Vigyázzatok magatokra.

Sok szeretettel,
Lee
x

Fordította: Tamás Kriszti Tara – www.egyensulyban.con

Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.it/2014/04/may-2014-energy-forecast.html

Hallgassatok bele Lee új hangterápiás felvételeibe:
7 days of peace (7 nap béke)
Adventures in sound (Kalandozások a hangban)

Steve Rother (jan) – A mozdulatlanság ideje

2014. január 19.
rother1

~ A mozdulatlanság ideje ~

A Nap polaritásának változása

 

 

Üdvözlet, kedvesek

Változás a Nap polaritásában

eM vagyok és azért vagyok itt, mert megváltoztattátok ezt a bolygót. Már minden egyes részét átalakítottátok és most igyekeztek akklimatizálódni, hozzászokni ehhez az új világhoz. Ez nem könnyű és pont ezért szeretnénk elmondani, hogy mi várható, mert ez a legszebb része mindannak, aminek most a kellős közepén vagytok. Az Őrző beszélt a Napotok polaritásának változásáról, de nem a Nap az egyetlen, ami polaritást vált. A Föld is megtette ezt már többször. Miért vált bármi polaritást? Nos, egyszerű oka van kedvesek, az egész az egyensúlyról szól.

A polaritás vagy dualitás mezeje – amiben itt a harmadik dimenzióban dolgoztatok – mindent elkülönített és ami maradt, amikkel dolgoztok, azok a saját megfigyeléseitek. Megteremtitek a pillanatot, kinyitjátok a szemeteket. Namost még ennél is több lehetőség elérhető, ezekről szeretnénk nektek ma beszélni, mert mindez már elkezdődött. Ennek az átalakulásnak az első éve a hozzászokásról szólt; arról, hogy megtanuljátok megérteni az új erőt. Most azonban a kozmosz is mögöttetek áll. A Nap polaritásváltása hatalmas mágneses mezőt generál. Nem, ez nem erős, ez hatalmas. Beteríti a kozmoszt egy olyan energiamezővel, amit ti gyengének neveztek – mi hajszálnyinak mondunk – és ez mindent átitat. Nos, mi így kontrollálunk mindent. Itt a kollektív ‘mi’-t használjuk, mert ennek ti is részei vagytok. Mi mindannyian ezeken a finom, vékony mágneses mezőkön keresztül kontrollálljuk az univerzumot. Ezt használtátok, amikor távgyógyítást alkalmaztatok vagy imádkoztatok valakiért, illetve amikor jó gondolatokat küldtetek mások felé. Kiküldtétek ezeket a mágneses hullámokat, hogy a többiek bele tudjanak helyezkedni ezekbe és megtapasztalhassák az energiát.

2014. március

Ahogy a Nap elkezd változni, a lemezének poláris mozgása lelassul; azok a részek, amik mozgásban voltak, felzárkóznak hozzá. Ez új ráncolódásokat hoz létre, mert egy rész előreindul, azután visszazuhan, megint előreindul és végül megtalálja az új egyensúlyát az ellenkező irányban. Ahelyett, hogy egy irányba fordulna, a másik irányba fordul és ez a változás mindannyiótok számára lehetőséget hordoz a következő négy hónapban. Igazából ez már most indul. A tudósaitok úgy gondolják, hogy ez még három-négy hétig nem kezdődik el, mi azonban azt mondjuk, ez már most elkezdődött. Észlelni fogjátok érzelmileg a testetekben, de a teljes hozzászokás március végéig tart majd. 2014 márciusa az akklimatizációs időszaka lesz ennek az új energiának, és ahogy ez megtörténik, elkezdtek megtanulni egy új világban élni. Igen, furcsának fog érződni, épp úgy, ahogy az elmúlt világból ebbe az új világba mozdultatok. Ezúttal azonban biztosabbnak érzitek majd a folyamatot, magabiztosabbnak érzitek majd magatokat a szívetekben és ez a szép ebben az egészben.

A fény újraegyesülése a Föld bolygón

Annyi minden van még. Az Őrző egy olyan időről beszélt, ahol nincsenek többé titkok. Ez ennek az egésznek a szépsége, hogy amikor mindannyian leteszitek az illúzióitokat arról, hogy kinek játsszátok el magatokat, elértek egészen a bennetek lévő lélekig és egészen más alapokra helyezve kezditek megismerni egymást. Ez a fény újraegyesülése a Földön, ez most történik és csodás ezt figyelni. Ez az elkövetkező 12 hónap megadja az erőt ahhoz, hogy leföldeljétek, beépítsétek az új fényt a saját lényetekbe a Földön. Ez az új test már nem hordozza az összes érzelmi sérülést, amivel terhelve voltatok és engedi, hogy átalakítsátok az energiátokat a saját döntésetek által. Már próbálkoztatok és dolgoztatok ezzel más területeken, ám mindez most beérik. Ahhoz, hogy ezt megtehessétek, meg kell értsétek, hogy minden érzelmetek valós. Ez sokakat összezavar, mert gondolkodni próbáltok az érzelmeitekről és elbíráljátok melyek azok, amiket magatokénak akartok tudni, és hogy melyek negatívak vagy pozitívak. Mi nem nevezzük egyik érzelmet sem rossznak vagy jónak. Egyszerűen csak annak tükrei, amik az adott pillanatban vagytok, amit épp az adott pillanatban tapasztaltok.

A mozdulatlanság ideje … Zéró pont

Ahogy a váltás megtörténik és az energiák finoman átmozdulnak a körforgás egyik területéről a másikra, egy olyan magabiztosságot fogtok érezni, amit eddig hiányoltatok. Ez megadja nektek a lehetőséget, hogy lépjetek, de fel kell erre készüljetek. Ezért is adjuk át most nektek ezt az üzenetet. Ez a mozdulatlanság ideje, előkészület a cselekvés idejére, ami most közvetlenül előttetek van. Egy igen szokatlan lehetőség áll előttetek, mert amikor az irányváltás megtörténik, elmozdulása közben kiengedi a mágnesességeteket, amit a Naptól húztok be, és egy rövid ideig zéró pontra ér el. Amikor eléri a zéró pontot – ami elég gyorsan bekövetkezik -, az egy varázslatos egyensúlyi időszakot jelent a Földön. Az egyensúly legnagyobb része a férfi-női energiákra vonatkozik, aminek egyenyúlyának megteremtésén már régóta dolgoztok.  Most megmutatkoznak és lehetőséget kaptok arra, hogy kiegyensúlyozzátok magatokat, a saját és környezetetek energiáját. Igen, ez azt jelenti, hogy magabiztosságra tesztek szert, mert ez az a mágnesesség, ami mindent elhoz hozzátok a kozmoszból. Épp úgy, mintha Otthon lennétek. Ha csokitortára gondoltok, megjelenik előttetek egy csokitorta. Nos, itt és most is meg van ez a képességetek. De nem csokitortával fogjátok ezt csinálni, hanem egymással.

Készen álltok arra, hogy megteremtsétek a valóságotokat

Új kapcsolatokat és családokat kell létrehozni, új energiákat behozni a Földre és a múlt év nagy változásai ezért történtek úgy, ahogy történtek. Most már készen álltok. Sokan ezt mondják: “Hogy értitek azt, hogy készen állok? Egyáltalán nincsenek kapcsolataim. Mindent elveszítettem.” Nos, bízzatok bennünk. Készen álltok, mert abban a helyzetben vagytok, ahol be tudtok lépni a valóságotokba és megteremteni azt. Arra kérünk, hogy nézzetek magatokra, de ne úgy, ahogy mások néznek rátok, hanem úgy, ahogy ti belülről érzitek magatokat. Figyeljétek meg a saját egyensúlyotokat a férfias és nőies energiák tekintetében. Néhányan úgy gondoltátok, hogy az egyik jobb, mint a másik. Persze ez nem így van, hiszen önmagában haszontalan mindegyik a másik nélkül. Egyensúlyban kell legyen a kettő, hogy tudjatok előre haladni. Új módon fog megmutatkozni minden, ami most nincs egyensúlyban, tolakodóan belenyúlva a világotokba. Meg van a képességetek, ezek az új ötletek és a motivációtok, hogy magatokévá tegyétek az életet. Ám hallatnotok kell a hangotokat mindehhez, kedvesek. Csak ti vagytok képesek megteremteni a valóságotokat. Ha kiegyensúlyozzátok a férfias és nőies részeket, elég férfias erőt húztok be és elég nőies kreativitást, elfogadva mindkettő szépségét, akkor tudtok gördülékenyen belépni ebbe az új világba.

A zéró pont energia

A fordulás ideje alatt, amint átfordul a másik irányba, megjelennek a lehetőségek. Sokan ezt fogjátok gondolni “Valami nem stimmel ma. Nem tudom mi az, de nem érzem magam annyira földeltnek, ahogy korábban, szóval lehet valami nem stimmel. Talán én csinálok valamit rosszul.” Mi azt mondjuk, hogy ez az elengedés, ez a zéró pont energia, amit mind megtapasztalhattok a következő hónapokban. Amint ehhez kezdtek hozzászokni és miután ez teljesen megérkezett, akkor jött el az ideje a cselekvésnek, hiszen nincs jobb idő a lépések megtételére szenvedélyetek bármely irányába. De mit jelent mindez? Ez azt jelenti, hogy előre kell lépjetek és végre megtenni mindazokat a dolgokat, amikről azt gondoltátok, hogy meg kell tennetek? Sokaknak konkrét listái vannak arról, hogy szerintük mit kell ebben az életben megtennie. Kedvesek, ez sosem az elért eredményeitekről szól. Ez arról szól, hogy mit választotok, mely irányba akartok menni. Ha a szívetek felé haladást választjátok, akkor nekünk könnyebb odavonzatni mindazt az utatokra, amit választottatok. Mégis kételkedtek magatokban és azt mondjátok “Megvárom amíg előbb magabiztossá válok és csak aztán lépek előre. Nem is tudom.” És akkor mindez elmegy mellettetek, hiszen ezt választottátok. Egy igazán különleges lehetőség áll most rendelkezésetekre, hogy leföldeljétek a saját egyensúlyotokat az új fényben és energiában, az új Földön, ahol a nőies és a férfias egyenlően van értékelve és megbecsülve.

A Sátán Kísérlet

Már jóideje a polaritás mezejében éltek, vagy ahogy ti nevezitek, a dualitásban. Nos, ennek már vége van, hiszen most a trialitás mezeje van jelen. A legtöbben nem tudjátok hogyan működik ez, egyszerűen csak igyekeztek ugyanazokat a jellemzőket és kontrol-mechanizmusokat használni, amit  a dualitásban megszoktatok. Elég frusztráltak vagytok, mert bár úgy tűnik időnként működik, ám nem minden alkalommal. Hadd beszéljünk erről egy kicsit. A dualitás mezejében minden általatok látott dolognak volt ellentétes oldala, ezért hozta létre az emberiség a pokol illúzióját. Nem értettétek meg a mennyország fogalmát anélkül, hogy el ne képzeltétek volna annak ellenkezőjét valamilyen módon és persze ez többféle módon került felhasználásra. Eszünkbe sem jutott, hogy ezt íly módon fogjátok használni, kedvesek. Persze ismeritek a mondást: Ahogy fent, úgy lent. És ez pontosan így is van. Sokszor leutánzunk titeket és ezt tettük a Sátán Kísérlettel. Eljátszottuk, hogy dualitás van a mennyországban, ahol nem volt. Ezért csináltunk egy Sátán Kísérletet, ami remekül működött. De elmondjuk, ő már Itthon van. Lucifer, minden idők legnagyszerűbb angyalainak egyike, mindenki segítségére volt abban, hogy alkalmazkodhasson a dualitáshoz, mert erre volt szükség. Nektek már nincs szükségetek erre az előre-hátra hintázásra, már nem kell három lépést előre lépni aztán néha kettőt vissza. Most már képesek vagytok határozott lépésekkel előre haladni a valóságotokban egy új élet felé. Mindössze egyetlen kezdő lépés kell hozzá.

Minden érzelmetek tökéletes

Sokan ütköztetek nehézségekbe az utatokon, elgondolkodtatok, hogy vajon a helyes úton jártok-e, jól értelmeztétek-e a Szellemtől érkező jeleket vagy valamit rosszul csináltok-e. Az egész jó és rossz koncepció a dualitásból származik, kedvesek. Most azt mondjuk, hogy ez mindössze egy kisebb helyreigazítás. Bár sokan nem jutottatok ahhoz a sikerhez azon a területen, ahol reméltétek, de mindez most változóban van. Kérünk, hogy ne használjátok ugyanazokat a szabályokat, amiket a régi világban. Ehelyett egyenesen a szívből induljatok ki és mindent ehhez igazítsatok hozzá. Legyetek tudatában, hogy minden egyes érzelmetek tökéletes minden pillanatban és nem kell elrejtenetek őket, ami egyébként is nehéz a Földön. Épp az előbb, az Őrző itt ült, figyelte Meg-et és könnyek csordultak ki a szeméből. Egy darabig próbálta ezt palástolni, de nem tudta. Ez az áthaladó energia egyensúlya. Nem, persze, hogy nem kell ezután mindenkinek sírnia, de ha egy egész életet leéltetek úgy, hogy nem nagyon engedtétek meg ezt magatoknak, akkor bizony akad bepótolnivaló. A bedrótozásnak újra kell igazítania önmagát, ez az egyensúly. Ha ő ebben a pillanatban azon aggódott volna, hogy mások mit gondolnak róla, hogy esetleg ő nem az a férfias férfi, ahogy azt tanították neki gyerekkorában, akkor ez teljesen eltörölte volna azt az előrelépést, amit ebben a rövid időszakban megtett. Tipikusan ez történik a Földön. Tesztek egy lépést előre, megfordultok és ránéztek az emberekre, akik figyelnek benneteket, aztán megint visszaléptek. Most itt az ideje, hogy új nézőpont jelenjen meg, a saját szexuális energiátoknak egy új egyensúlya, és ideje, hogy az új szerepetekbe lépjetek a Földön, mert nagy jelentőségű tanítók, gyógyítók vagytok. Néhányatok emlékszik erre, néhányan ezeken a területeken is dolgoznak, hogy előhozzák ezt a képességet, mások próbálnak rá emlékezni.

A te színed egy hatalmas szivárvány része

Kedvesek, sose ítéljétek el magatokat, mert amikor ezt teszitek, arculcsapjátok istent. Azzal a megbízással érkeztetek a Földre, hogy hozzatok el valami nagyszerűt a fejlődés ezen kritikus szakaszában és ti pedig azt igyekeztek kitalálni, hogy vajon ez-e az az idő. “Tudtam valamit, de talán csak fellengzős voltam. Talán csak képzeltem, hogy látom magam változást elősegíteni a Földön. Talán csak képzelegtem, amikor színpadon láttam magam, ahogy emberek előtt beszélek.” Vagy mégsem. Talán ezek a víziók mélyen el lettek ültetve a saját emlékezőmezőtökbe, hogy képesek legyetek emlékezni rájuk és arra, hogy miért is jöttetek ide. Most sokkal inkább, mint bármikor, kedvesek, itt az idő és látni fogjátok mindezt megtörténni. Néhányan visszavonulót fújtok majd, amikor először megérzitek ennek az energiáját, mert ez elkerülős. Először olyan érzés, mintha forró levegő csapódna az arcotoknak, de abban a pillanatban, ahogy azt kezditek mondani: “Oké, tudtuk, hogy jönni fog, ezért levédjük magunkat és kitaláljuk mit kell tennünk, hogy alkalmazkodni tudjunk az új energiához.” Ekkor a változásokat már nem negatívnak látjátok majd – és ez a legnagyobb kihívás a Földön a dualitás és a polaritás miatt, amivel mindannyian nagyon hosszú ideig dolgoztatok. Úgy láttok mindent, mint fent vagy lent, rossz vagy jó, helyes vagy helytelen, fekete vagy fehér. Itt az ideje, hogy csodás szürke árnyalatokat is behozzunk a világba. Valójában sosem volt fekete vagy fehér, mert mindez az energiák összevegyülése. Szerettétek volna az elkülönültség tisztaságát és különlegességét annak, akik vagytok, ezért megálltok és feltartjátok a színeteket a világnak. Nos, kedvesek, egy hatalmas szivárvány részei vagytok. Mindig azt gondoltátok, hogy elkülönültek vagytok ám most éritek el a létezés egy olyan szintjét a Földön, ahol már látni kezditek a kapcsolódásaitokat. Igen, sokan vagytok, akik előálltatok, hogy belépjetek abba, amit fénymunkátoknak hívtok és elérjetek valamit, ami igazodik a szívetekhez. Ez nagyon szép, de sokszor nehéz, mert nem mindig hozza pont azokat az eredményeket, amiket megcéloztatok. Miért van ez? Mert ez nem mindig passzol a nagyobb képhez és ezt tanuljátok éppen. Azt tanuljátok, hogyan lépjetek finoman és hogyan haladjatok az áramlattal. Nem kell megváltoztatnotok az irányt, ám most már meg van az a képességetek, hogy lerövidítsétek az utatokat.

Sok változás érkezik még a Földre. Néhányan mindezt negatívnak látják, mert néha tényleg vissza kell lépni egyet először, hogy az előrelépés megtörténhessen. Ez különösen igaz lesz a titkok területére, mert többé már nem lesznek titkok. Kezditek ezt már látni a tévében is, ami csodás. Belefáradtok már abba a sok hazugságba, amit mondtak nektek. Kifáradtok a korrupciós ügyletektől és összeesküvés elméletektől. Egyszerűen a szívetek felé mozdultok és mozgásba lendítetek valamit. Ha pedig ez épp falakba ütközik ez azt jelenti, hogy sikertelenek vagytok? Nem, kedvesek. Ez azt jelenti, hogy a szívetek felé mozdultok. Amint hozzárendelitek ezt egy célhoz, kilökitek magatokat a most pillanatából, amiről az Őrző is beszélt az imént. Ez az egyetlen pillanat, amiben élni lehet és spirituális tapasztalatot lehet szerezni. Ehhez képest sokan a múltban éltek vagy a jövőben. Most mindez a jelen pillanat felé konvergálódik, ahol leföldelhetitek magatokat egy új fényben, ami nehézségekkel jár. Új szavakat fogtok tanulni: “Kiegyensúlyozott létező vagyok. Nincs nemiségem.” Sok polarizált Föld-szerű bolygó van az univerzumban – ahogy ti hívjátok, vagy nevezzük multiverzumnak? Az univerzum régen azt jelentette, hogy: minden, ami van. Most azonban azt jelenti: egy része annak, ami van. Tetszik, ahogy ezt átalakítottátok. Beszéltünk már korábban új bolygókról, amiket a naprendszeretekben fogtok találni és már hármat meg is találtatok; lesz még több. Fontos ez számotokra? Nem, kedvesek. Ez mindössze azért remek, mert már nem kell elrejteni előletek semmit.

A tökéletes tökéletlenségeitek

Sok igazodnivalótok van, mert az istenek szemellenzővel jártak és nem látták, hogy ők istenek. Akkor sem, ha láthatóan a mellkasukra volt írva nagy betűkkel. Mások szívén és szemén keresztül kellett ezt észrevegyétek. Most azonban a tükörkép is elmozdul és képesek lesztek többet látni önmagatokból. Ez azért nehéz, mert amikor meglátjátok azt a sok szépséget, ami bennetek van, természetes, hogy kételkedni kezdtek. Ha belenéznétek a tükörbe és látnátok egy elképesztő szépséget visszatükröződni, természetszerűleg megtalálnátok a tökéletes tökéletlenséget. Rátalálnátok arra, hogy mi volt rossz, hiszen ezt teszitek a polaritás mezejében. Azzal hozzátok be a világba, hogy szeretni kezditek a tökéletlenségeket. Kedvesek, ezek ti vagytok. Nem a tökéletességetekért vagytok szeretve, hanem a tökéletlenségetekért, mert ezt el mertétek hozni a Földre. Találjátok ki, hogy mit tudtok ezzel a tökéletlenséggel kezdeni, mert ez az a rejtély, amit szorosan magatoknál tartotok és rejtegetitek mások elől. Azt hittétek, hogy azok, akik rátok néznek, valamilyen módon meghatározzák, hogy kik vagytok, ám mindez most változik. Készen álltok a következő lépésre?

A szeretet sebessége

Mindez most történik, úgyhogy üdv ezekben az időkben, a következő szent hónapok előttetek állnak. Teremtsetek varázslatot velük és induljatok a szenvedélyetek irányába, de ne rögzüljetek a kimenetelén, az eredményen, mert az kirántja azt a pillanatból. Egyszerűen mondjátok csak azt: “Ma egy kicsit közelebb jutottam ahhoz, hogy érezzem a szívemben azt, amit a mindennapi életemben tapasztaltam.” Ezzel rajta vagytok azon, hogy teremtői legyetek egy vadonatúj világnak, minden nap minden pillanatában, a kiegyensúlyozott energiával. Ez egy érdekes rész, kedvesek, mert most azt mondjuk, hogy létezik egy kiegyensúlyozott szexuális energia a bolygón. A férfias volt a legerőteljesebb energia, míg a kreatív, csendes női energia háttérbe szorult. Gyorsan meg kell ennek változnia, ha az egész Föld ébred, mert nem lehet többé ilyen jellegű dominancia. Ez pedig igen sok változást jelent mindenki életében. Az a mód, ahogy a kollektív rezgésekre néztetek, mint például a kormányaitok, átalakul. Kibontakozik a Földön a varázslat, szóval ennek melyik részét szeretnétek magatokénak tudni? Most megtehetitek. Merjetek előre lépni és tudjátok, hogy egy fontos üzenettel érkeztetek a Földre – egy szükséges üzenettel. Meglehet, hogy épp megosztod az üzeneted és mindenki azt mondja, hogy ők nem is látják, ám ez nem jelenti azt, hogy le kéne állj a megosztásával. Esetleg próbálj ki egy másik módot a megosztására. Ettől még továbbra is a te szíved üzenete lesz, még akkor is ha, épp nem a megfelelő helyen vagy időben jelenik meg. A tudatos teremtő állapot helyett, az alap teremtő állapotba fogtok kerülni, ahol mindig is éltetek. Ne ítéljétek el magatokat, hiszen remekül csináltátok eddig is. A szeretet sebességével haladtok, ami kicsit gyorsabb, mint a fénysebesség. Einstein ezt nem tudta.

Teremtő létezők vagytok

Egy csodás energiába léptetek be és erről nincs is igazán tudomásotok. Amikor Otthon vagytok és csokitortára gondoltok, a csokitorta megjelenik előttetek, felszeletelve, elfogyasztásra készen, pont úgy, ahogy vártátok. Amikor a Földön gondoltok csokitortára, szintén megérkezik hozzátok, ám időbeli csúszásban van. Most ennek a tortának egy kissé más utat kell találnia hozzátok, mert szeretnénk, ha elkezdenétek használni a teremtő képességeiteket, amiket Otthonról hoztatok. Az idővonal drasztikusan lecsökkentésre került, ám ezt még a legtöbb ember nem tudja, mert még nem toltátok ki tudatosan a határaitokat. Az energia gyors megteremtésének van egy új módja, a fény földelése, ami azt jelenti, hogy ahelyett, hogy mindennel dolgoznátok, behozzátok ezt és mozgásba lendítitek. Eddig ez csak kiválasztott keveseknek lett megtanítva, ám most már mindenki részévé vált és a kollektíva részévé. Igen gyorsan be tudtok hozni dolgokat, nem telik évekbe, hogy változzatok. Sokan most már bele tudnak helyezkedni jobban a fényük kifejezésébe, ennek szabadságába. Nagyon felszabadítónak fogjátok érezni, amikor a bolygó nemcsak kiegyensúlyozza a férfias és nőies energiákat, hanem el is ismeri ezt az egyensúlyt. Jelenleg nincs is igazán megfelelő szó a nyelveitekben a kiegyensúlyozott létezőre, ezért a női vagy a férfi oldal elcsúszásának, kiegyensúlyozatlanságának nevezitek. Mi a helyzet egy olyan egyensúlyban lévő létezővel, mint én? Tessék. Mindezek a változások már itt vannak a küszöbön  és alig várjuk, hogy lássuk milyen döntéseket hoztok. Teremtők vagyok, akik eddig elfátyolozva éltetek a Földön. Köszöntünk Itthon, kedvesek.

A legnagyobb tisztelettel kérünk, hogy bánjatok egymással tisztelettel. Gondoskodjatok egymásról minden adandó alkalommal. Játsszatok jól együtt. eM vagyok.

Espavo.
A csoport.

Fordította: Tamás Kriszti Tara – www.egyensulyban.com

Forrás: http://lightworker.com/beacons/2014/2014_01-TimeofStillness.php?utm_source=The+Light+List&utm_campaign=0db87ff140-Beacons_Jan_2014_A_Time_of_Stillness_1_18_2014&utm_medium=email&utm_term=0_189c479791-0db87ff140-51556197