2013. június 3.
A felsőbb én emelése
Sziasztok és üdv a júniusi energia-előrejelzésben.
Egy dombtetőn vagyunk és elég szeles az idő. Szóval ha nagy szélzúgások lesznek, akkor megállok majd egy pillanatra, hogy együtt lélegezzünk, mert
A) a hangot továbbra is a kamera rögzíti
B) mert egyébként is mindannyiunknak szükségünk van a mélyebb légzésre, mivel minden nagyon gyorsan változik a világban.
Azt vettem észre az utóbbi hetekben, hogy sokan éreznek beszűkülést a pénzügyeket illetően. A pénzzel kapcsolatos aggodalmak leginkább a ’túlélésben’ gyökereznek az érzelmek szempontjából.
Fontos emlékeznünk, hogy a pénz és a pénzzel kapcsolatos aggodalmak csupán a tapasztalások felszínét érintik.
Tudom, hogy ez egy vitatható kijelentés. Mondhatod azt, hogy ha egyáltalán nincs pénzed, az utcán élsz és próbálsz valami élelemhez jutni, akkor mindez egész más fontosságot kap a számodra.
Azonban amikor a pénz miatt aggódunk, az csak a ’komfortérzetünk’ tapasztalatait érinti, vagyis a hozzánk beérkező pénz a mindennapi életünkre és tapasztalásainkra van hatással. Ha azonban kissé mélyebbre ásunk, az emögött lévő érzéssel az érzelemtestben, elérkezünk a ’túlélés’ energiájához. És ezzel elérjük azt a gondolatot, hogy a pénz egy külső erő, ami mozgásban tart vagy ’biztonságot’ tud adni.
A valóság azonban az, hogy mindannyian meg fogunk halni. Mindannyiunk életében lesz egy olyan pont, amikor nem leszünk biztonságban, amikor nem érezzük magunkat biztonságban – és ez annak az útnak a része, ami elvezet egy mélyebb biztonság tapasztalásába.
A felébredési folyamatnak ez olyan része, amit nem nagyon szoktak elmondani az apróbetűs részben – a felébredés olyan része, ami nehéz lehet.
A legtöbb ember azért szeretne tudatosabb és nyitottabb lenni, mert jobban akarják magukat érezni és egy tágabb megélésére vágynak a világnak. Mindennek az árnyoldala az (ahogy haladsz efelé), hogy mindennel szembe kell nézzél. Szembesülnöd kell a valósággal és olyan dolgokkal, amikről korábban talán romantikus elképzeléseid voltak vagy vak voltál rájuk, távol akartad azokat tartani, mert a nagyobb rálátás fájdalmas lett volna vagy valamilyen traumát generált volna a számodra.
Én elég erős emelkedést tapasztaltam az elmúlt hónapokban és ahogy beleérzek a következő hónapokba, egyetlen szó körül zajlanak a dolgok, ami a „kinyílás”.
Múlt hónapban beszéltem a beinvitált energiákról „Félelem után, intimitás”.
Sokatokkal együtt nekem is akadtak lehetőségeim arra, hogy megnyíljak korábban nem tapasztalt dolgok irányába. Érdekes, ahogy az idegrendszerünk vagy az érzelemtestünk/energiamezőnk vagy az elménk finoman reagálni kezd, ahogy ezekbe belemegyünk – különösen, ha mélyebbre hatolunk, mint korábban.
Például ha egy romantikus kapcsolatba kerülsz egy új partnerrel, feldobottnak érzed magad. Azért, mert ekkor tényleg kinyitod az energiameződet. És amikor ez a kinyílás egy másik emberrel együtt történik, sokkal intenzívebbé válik. Most már ketten léteztek egységben és együtt nyíltok ki, ami más, mint a korábbi egyéni tapasztalat.
Gondolj csak arra, amikor egy csoportban voltál, például egy koncerten, ahol mindenki élvezte a zenét és emberek nagy tömege volt a szívében, táncolt együtt ugyanarra a zenére. Ez nagyszerű érzés, mert kollektívaként támogatjuk és növeljük annak az erejét és potenciálját, hogy mi lehetséges abban az energiában csoportként és egyénként.
Tehát egy romantikus kapcsolatban a kinyílás megindul a két ember között és a romantikus feldobódottság átveszi az uralmat. Egy bizonyos ponton addig mész el a kémiai reakciókkal a partnereddel , ameddig csak bírsz. Egészen addig, amíg el nem érsz magadban egy olyan pontra, ahol azt érzed, hogy korábban eddig, ilyen messzire tudtál elérni és ezért hirtelen hátrahőkölsz… „Kell egy pillanat, amíg felzárkózom a kinyílás ezen szintjéhez.”
Néha egy gondolat állít meg. Néha egy ilyen „Ezt nem teheted; nem küldhetsz a másik felé ilyen üzenetet, mert mi lesz, ha úgy reagál? Legutóbb, amikor ilyen bátran fogalmaztam, a másik egy bizonyos módon reagált, ami mindkettőnknek fájdalmat okozott.”
Tehát ha hasonló mentális nehézségeket észlelsz magadon, sokan fognak is, ez egy gyors és könnyű újrarendeződést eredményez ebből a mentális disszonanciából.
Amikor a tudatosságod a helyén van és megfigyelővé válsz, nem csak a külső világra, hanem arra is, hogyan reagálsz a világra, az elme egy egészen kis helyen kezd majd létezni a fejed felett. Még ha az elme szavai meggyőzőek is, vagy ha összekapcsolódik egy érzelemmel a testben, akkor is elkezdheted kitessékelni a mentális csacsogást és fókuszálhatsz kizárólag a testi érzetekre.
Az utóbbi hónapokban sokat beszéltem a munkám más aspektusairól, hogy mennyire erőteljes tud lenni a gyógyító kezünk a testünk számára.
Sokan fogtok időszakos szorongásokat tapasztalni mostanában. Ez a kinyílási játék része.
Ha olyasvalaki vagy, aki sokat szorong, tudni fogod, hogy ezen dolgoznod kell. Erre az energiára rá kell nézzél, szembe kell nézz vele. Nem tudod úgy megoldani, hogy „kigondolkodod” magad belőle. Túl kell lépj a gondolkozáson, bele kell menj a testbe, az érzelmekbe és segítened kell a tested, hogy biztonságban érezze magát és el tudja engedni mindezt a szorongást.
Amikor a tested tudja, hogy az ő oldalán állsz, hogy próbálsz neki segíteni abban, hogy jobban érezze magát és engeded visszatérni a régi sérülésekből, amiket elszenvedett, a test elkezd bízni benned és csodás tapasztalatokat fogsz gyűjteni mindezzel.
Sok olyan embert ismerek, akik voltak már tűzjáráson, átmentek mezítláb a forró parázson. Azok, akik ezt megélték, elmondják mennyire rendkívüli élmény volt ez pont félelem miatt, amit előtte éreztek és az utána következő felszabadult jókedv és elengedés miatt a tűzszőnyeg másik oldalán.
Ez eléggé jellemzi a most aktuális energiákat.
Azok, akiknek most csúcsosodik ki a felébredésük – amikor erősebben érzitek magatokat összekapcsolódva, mélyebb békét éreztek, kevésbé zavarnak azok a körülöttetek lévő dolgok, amik korábban zavartak – ez egy csodálatos meglovagolandó hullám.
És folyamatosan meglovagoljuk ezt. A következő három hónapban folyamatos támogatás lesz körülöttünk, hogy egyre inkább összekapcsolódjunk a felsőbb énünkkel, egyre nagyobb részt engedjünk be belőle a mindennapi életünkbe.
A másik aspektus, ami sokak fejében ott van, sokan fordítanak rá figyelmet, annak a felismerésnek a növekvő hulláma, hogy mennyiféle erő és különféle szándék van jelen a bolygón, amik mind nagyon másra helyezik a fókuszt, mint amikről mi itt beszélünk. Legyen az az ételellátás kontrollja, az emberek kontrollálása a pénzen vagy egyéb hálózatokon keresztül. Ezek folyamatosan itt vannak és nagyon-nagyon régóta jelen vannak már.
És amikor kezded ezeket észrevenni, ráébredsz mindezekre, az nagyon sokkoló tud lenni a rendszeredre, ami ezért elengedhet/kiválthat bizonyos traumákat és aggodalmakat, amiket korábban önmagadban őriztél.
Végső soron azonban ez egy felszabadító folyamat.
Nagyon hasonló ahhoz, hogy a halálfélelem is egy paradoxon, mert akkor az elkerülhetetlentől félsz.
Nem azt mondom, hogy emberi lényként ne éreznénk halálfélelmet – persze, hogy érzünk – és mindannyiunknak meg van az érzelmi/energetikai hozzáállásunk ehhez.
Azonban létezik egy elkerülhetetlen végpont mindannyiunk számára ebben a fizikai testben, aminek a halál nevet adtuk.
Egy olyan időben vagyunk itt, amikor minél több energetikát tudunk behozni, magasabb energiákat a testünkbe, annál inkább vagyunk képesek tudatos döntéseket hozni és aszerint cselekedni.
Például bíztató, hogy mennyien tiltakoznak az olyan dolgok ellen, mint a Monsanto. A világban csoportként lépnek fel az emberek és azt mondják: „Na várjatok egy kicsit, valami nagyon nem stimmel ezzel.” Egy évtizeddel ezelőtt sokkal kisebb számban voltak azok, akik felléptek ezek ellen.
Ez is egy módja a bolygón való jelenlétnek a tudatosság irányába és épp annyira szükség van rá, mint a másik útra. Mindkettőre szükség van.
A másik út a saját felsőbb éneddel való munka, megengedni, hogy a saját energiameződ olyan tündöklő és gyönyörű, középpontban lévő legyen, amennyire csak lehetséges.
Mindannyian erre a tapasztalásra vágyunk. És amikor megtapasztaljuk, hatalmas szeretetet érzünk magunkban és összekapcsolódást mindennel magunk körül. A köztünk járó megfáradt fénymunkásoknak vannak történeteik, miszerint milyen nehéz mindez és milyen sötét tud lenni a lélek sötét éjszakája.
Sokan most újraírjátok ezeket a forgatókönyveket magatokban. És ha tényleg együtt dolgozol a testeddel, észre fogod venni, hogy a tested már nem horgonyozza le magában ezeket a történeteket. Visszaemlékezhetsz, hogy pár évvel korábban, amikor a ’Titanic-od’ elsüllyedt, rajta voltál a hajón. De már nem tudsz ugyanúgy érezni ezzel kapcsolatosan – már nem létezik a számodra. És ez sokakban aggodalmat okoz.
A társadalmi struktúráinkkal való kapcsolódások fellazulása – amiket most tapasztalunk – fellazítja a saját személyes struktúráinkat is. A társadalmi programozásunk által létrejött személyes struktúráink mindig is túl szűkek voltak a valódi énünk számára és annak a számára, akivé válhatunk.
Amikor pár órája összekapcsolódtam, hogy kapjak valami üzenetet a következő hónapokra vonatkozóan, azt hallottam, hogy az az energia háló, ami leköti a sötétséget erre a bolygóra elég gyors változáson fog keresztül menni június és augusztus között, ami fellazítja azt a sűrűséget, amihez a sötétebb energiák kapcsolódni tudnak a bolygón.
Ez jól hangzik – és végső soron ez egy evolúciós lépés. Aminek tudatában vagyok és amit ezzel kapcsolatban érzek az, hogy a káosz-energiák egy része leválik rólunk, amikor ez a sötét energia elveszíti korábbi kapaszkodóit. Néha ez az emberek nyakába zúdul, máskor ez csak az a káosz, amit általában érzel a levegőben.
Most nyakig vagyunk mindebben és átlélegezzük magunkat rajta.
Még ha épp egy kitágulásban vagyunk is, beléphetünk egy olyan szobába, ami teli van olyan emberekkel, ahol a sűrűség nehezebb és a mi kitágulásunk természetszerűleg összehúzódik egy kicsit, elkezd fakulni. Ez nem arról szól, hogy mindenképpen a kitágulásban kéne maradjál egy sűrűbb környezetben – nincs erre semmilyen szabály, mert nincsenek szabályok.
Amit legtöbbünk hasznosnak fog találni ilyenkor az, hogy meglovagoljuk a kitágulásokat, amikor épp átéljük őket, ám azt is rendben lévőnek érezzük, amikor kisebbekké válunk a kitágulásunkra adott válaszként. Ez egy természetes körforgás.
Amikor kisebbekké kell váljunk a külvilágban, menjünk mélyebbre a belsőnkben, mert ott olyan hatalmas a tér, aminek kihasználására vagy az abban való közös elmélyülésre sosem tanítottak bennünket.
Ezért szólt a múlt havi előrejelzésem az intimitásról – én is most értem meg ezt jobban -, mert legtöbbször én magam sem tudom miről beszélek, miközben készítem ezeket az előrejelzéseket (nevet).
Érdekes látni és hallani az embereket, ahogy arról beszélnek, hogy képtelenek tervezni. Az a helyzet, hogy a dolgoknak mindenképpen mozgásban kell lenniük és azoknak a dolgoknak is változniuk kell, amiket elterveztünk. Azért, mert a dolgok élővé válnak a világunkban. És ahhoz, hogy a dolgok élővé válhassanak, nekünk akarnunk kell ezt, sebezhetővé kell váljunk és meg kell találjuk az intimitást egymással minden pillanatban.
Sokan, akik most hallgattok/olvastok intimitásvezérek lesztek a csoportotokon belül. Ti lesztek azok, akik a beszélgetést egy intimebb szintre terelitek, amikor a többiek csak a saját mintáikon belül mozognak a félelmeik hatására és ezért nem tudnak jobban kitárulkozni.
Ti lesztek azok, akik megöleltek valakit, mert úgy érzitek annak az embernek szüksége van egy ölelésre. Lehet, hogy tényleg szükségük van rá, vagy nem is tudják, hogy erre vágynának – ám te megteheted az első lépést és felajánlhatod nekik.
És amikor megteszed ezt az első lépést, nem csak te érzed magad teljesebbnek és szabadabbnak, hanem megteremtesz egy cseppet ebből az energiából a számukra is a jövőre nézve. Beviszed magaddal ezt az energiát a térbe és te magad is kezdesz hozzászokni ehhez a testedben. Aztán, amit ezután mágnesként vonzol magadhoz, más lesz, mint korábban – másként tapasztalod meg a világot.
A változás szele, amit most tapasztalunk lehetőség arra, hogy emeljük a felsőbb énünket azáltal, hogy a felsőbb ént vissza-, lehozzuk a testbe.
Bárhol is nézed/olvasod ezt, bárhol is vagy most, szánj rá egy percet, hogy megértsd, a tested elülső része az, ami – egy elülső rész. És sok minden létezik még a testünk elülső része mögött – itt, itt (mutat a teste mögé). Olyan sok minden van bennünk és körülöttünk, de mi hozzászoktunk, hogy a hatások elölről érkeznek, a test elülső része felől, vagy egy másik ember felől, ezért nem nagyon vagyunk jelen a testünk belsejében.
Ha az utóbbi időben nagyon elfoglalt voltál és nehéznek találod azt, hogy megállj, lelassíts, az aggodalom része lesz a tapasztalásodnak – lehet csak tíz százalékban, de része lesz.
Tehát, ha egy gyorsvonat sebességével élted az életed, kérd meg magad, hogy állj meg egy pillanatra.
Amikor először megállsz, konfrontációt okozhat a testben mindaz, ami érzelmileg ekkor felbukkan. Felmerülhet a kérdés, hogyan fogom kezelni mindazt, ami felmerül? Hogyan fogom csillapítani, hogyan szüntethetem meg?
A csillapítás és a megengedés általad történik úgy, hogy megengeded az adott érzelemnek, hogy ott legyen és nem futsz előle többé. Nem kapcsolódsz le róla és használod üzemanyagként, hogy távolabbra, messzebbre vezesd a járműved.
Nem a járművezető férfias oldalra van szüksége már a világnak. Évekig ezt hallottuk, de nehéz megváltoztatni a programozást. Most azonban világszinten tesszük ezt, tehát nem csoda, ha rácsodálkozunk mennyire másként érezzük magunkat.
Az elkövetkező hónapban, játssz a saját mintáiddal és figyeld meg, hogy mekkora kihívás, hogy ne azt tedd, amit minden nap teszel – és ez megváltoztatja a számodra a dolgokat. Ne a szokásos módon cselekedj, csinálj valamit másképp.
Ha belefáradtál, hogy nincs intimitás az életedben, változtass ezen a programon. Írd le magadnak egy darab papírra (és tedd azt olyan helyre, ahol látod):
„Behívom az intimitást az életembe. Több kedves, szerető embert hívok az életembe.”
És ha azonnal ellenállást érzel erre a mondatra reagálva vagy felbosszantod magad rajta, az remek. Mert pontosan erre kell akkor ránézz, mert ezek az érzelmek és ez a hitetlenség az érzelmi horgonyok a számodra.
Társadalmilag megfeledkeztünk róla, hogy a változás szele nagyobb nálunk. Elfelejtjük, hogy ’hangyák’ vagyunk. Nagyon is képesek vagyunk mindenhez hozzákapcsolódni, igen, de közben ezek a változások mozgatnak minket és erről elfeledkezünk.
Végül, de nem utolsó sorban említve: energetika. Egyre többen lesztek tudatosabbak arra, hogyan alakul át az energetikátok – attól függően, hogy kinek a közelében vagytok, illetve milyen az a környezet, ami éppen körülvesz. Legyetek tudatában annak, hogy hol és kivel érzitek magatokat jól és hol és kivel nem.
Ha továbbra is ítélkezel önmagad felett, most igazán kezdj el ezzel foglalkozni. Mert egy önmaga felett ítélkező elme magában hordozza a dühöt vagy az önutálatot és ez nem tud sokáig megmaradni senkiben a bolygón.
Egyszerűen választhatod azt is, hogy elcsípsz minden negatív szót magadban, észreveszed a negatív mondatokat, megjegyzéseket, kíváncsivá válsz rájuk és ezt mondhatod:
„Nahát! Nézd már mit mondtam magamnak. Mert amikor öt éves voltam, egy felnőtt nagyon hasonlót mondott rám és ezzé váltam.”
Szakítunk a történelmünkkel egyénekként és csoportként is. Ez pedig félelmetes lehet az emberi lény túlélő-mechanizmusának. Azonban a túlélő-mechanizmus valósága az emberben az, hogy fejlődünk. Állandóan.
Így, ahogy végigmész ezen a folyamaton, ebben a hónapban emlékeztesd magad:
„Biztonságos itt lennem.”
„Biztonságos itt lennem.”
„Élek és biztonságos számomra, hogy teljesen jelen legyek az életemben.”
Legyen jó hónapotok, találkozunk júliusban.
Vigyázzatok magatokra.
Sziasztok,
Lee
Fordította: Tamás Kriszti Tara – http://www.hivatasosmuzsa.wordpress.com
Forrás: http://leeharrisenergy.blogspot.hu/2013/06/june-2013-energy-forecast-higher-self.html
Hivatásos Múzsa 